Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-13 / 7. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1991. OKTÓBER 13. Víz helyett tűz Az ember csak akkor jön rá igazán, hogy a legalapvetőbb dolgok mennyire tudnak hiányozni, amikor azok egyik percről a másikra eltűnnek életéből. (Lear király után szabadon.) Ez történt városunk egyik részében - Hermán Ottó lakótelep és Mérey utca környéke egyik délután, este, éjszaka. Nem volt víz. Se fürdés, se főzés, se fogmosás, se pisilés, se semmi. Este hét óra körül már érdeklődünk. A szomszédok összegyűltek a telefonos lakásban. Hívjuk a Víz- és Csatornamű Vállalat központi számát, a 12-611-et. - Fürdő - jelentkezik be a nő lakonikusan. - Érdeklőd... - Ne itt érdeklődjön, hívja az ügyeletet. - Elnézést, de... - Tudom én, hogy mit akar... És vegye tudomásul, elegem van a telefonjaikból. Maga a százötvenedik hívó... - És ha a százhatvanötödik lennék?... - Akkor is tudnám, mit akar. Mert ha valaki nyöszörögni kezd, és úgy érdeklődik, nekem tele van... - De én nem is nyö... - Unom. Nem érti, hogy unom?! Azt meg én döntöm el, ki nyöszörög, és ki nem. * - De a hibabejelentő számát... - 11-858 - és csatt. Letette a hallgatót. A köszönömöt és a köszönést sem hallhatta. Szerencsére nekünk sem volt részünk a további dühöngéséből. Bár gyanítható, miket mondott még a telefon lecsapása után... Úgyhogy, asszonyom, köszönjük, hogy „tapintatosan" félbeszakította önmagát. Hívtuk a megadott számot. Ott egy férfi jelentkezett. Udvariasan és elnézést kérve tájékoztatott a történtekről. A csőtörésről, a várható szivattyúcseréről, s arról is tájékoztatott, hogy lajtkocsival hoznak föl vizet a lakótelepre. Sőt, kérte, hogy ezt az információt adjuk át szomszédainknak is. Ezek után duplán voltunk zavarban. Az udvariatlan és az udvarias szavak okán. És tűnődésünk során rá kellett jönnünk, hogy a telefonosnak volt igaza. Mert a telefonkönyvben az először hívott szám - a csillaggal jelzett a központi. S mi balgák, úgy gondoltuk, ott kapcsolják az illetékest. Szóval egyszer a posta és az a fránya csillagocska a bűnös. De az lehet a televízió is, mert akkor véletlenül jó műsort sugárzott. De bajt keverhetett a manikűrolló, ami elcsisszanhatott a csöngő telefonhangra. S ha egy jó könyv olvasásának megszakítása okozta a bajt... akkor végképpen szégyenpír önti el orcánkat. Asszonyom, elnézését kérjük, hogy zavarni mertük. Nem tudhattuk, hogy ön nem azért ül a kuckójában, hogy a telefont kezelje, hogy felvilágosítást adjon, hogy munkáját végezze... És azt sem tudhattuk, hogy bal lábbal kelt fel. Ám egy kérésünk van, mégpedig a városlakók nevében. Tegye át az ágyát a szoba másik felébe! Köszönjük! V. Horváth I * Volt egy híres... A hajdani szekszárdi főgimnáziumnak^ volt egy híres, ma már ritkán emlegetett tanára: Ács Lipót. A főgimnáziumi rajztanárt Wosinsky halála után, 1907. április 24-én Dőry Pál igazgató a múzeum ipar-és szépművészeti osztálya őrének nevezte ki. „Apám eredetileg festőművésznek készült. Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt az akadémián. Miután megnősült, a biztos állás reményében Szekszárdra jött rajztanárnak. A tanári munka mellett művészi terveit sem adta fel Kiállított Firenzében, Velencében. Kerámiáival Milánóban, a világkiállításon 1906-ban első díjat nyert. A tanítványai rajzaiból összeállított gyűjteménynek nagy sikere volt Drezdában. Részt vett a múzeumi egyesület munkájában is. Előadásokat tartott Wosinskyval. Mint kisgyerek, erre nagyon büszke voltam, s bár nem egészen értettem az elhangzottakat, mindig végigültem az előadásokat. Wosinsky halála után Kovách Aladárral és Bartal Kornéllal tovább folytatták a felolvasásokat. Az 1911-ben meginduló munkásgimnáziumban mértani és rajzot tanított. Wosinskyval és Malonyai Dezsővel részt vett a Sárközben tartott első néprajzi gyüjtőúton 1900 nyarán. Bartók Bélát is elkísérte egyik útjára. Sokat tett a sárközi népi kultúra elismertetéséért. Horváth Ákossal Öcsényben kézimunkatelepet, Szekszárdon kerámiaműhelyt hozott létre. A sárközi anyagot bemutatta az Iparművészeti Múzeumban, majd a Nemzeti Szalonban. Szekszárdról 1912-ben költöztünk el. Apám Budapestre került, a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályára. Máig őrzöm egyetlen, 1928-ban megjelent könyvét... " Elmondta: Rákosné Ács Klára Lejegyezte: - njt Lábbal a tökéletesség felé (V.) Az élelmiszerek begyűjtésével, az elosztással, az értékesítéssel járó gondok s az ebből adódó fertőzések vezettek el a tartós hőkezeléssel történő fertőtlenítés, részleges sterilizálás gondolatához. A pasztörizálás a baktériumok elpusztítását célozza ugyan, de az élelmiszerek 70-80 C-ra hevítése elpusztítja a létfontosságú enzimeket. Mik az enzimek és mi a funkciójuk? Különleges fermentumokról (erjesztőanyagok) van szó. Ezek tartalmazzák az élet szikráját. Enzimek nélkül nincs sejtosztódás, nincs növekedés, nincs szaporodás. Irányítják a kémiai folyamatokat és végrehajtók. Az egyik csoportba az ún. endogámok tartoznak, ezeket a nyál-, hasnyál- és egyéb mirigyek állítják elő, így az emésztés és annak szabályozása a feladatuk. A másik csoport a tulajdonképpeni enzimek. Ellentétben az emésztési fermentumokkal, szervezetünk ezeket az enzimeket nem képes maga létrehozni, kívülről kell a szervezetbe bevinni őket. Minél több friss enzimet (nyers koszt) tartalmaz a táplálékunk, annál több új élet áramlik a testünkben, és annál több fiatal sejt képződik. Ezek több energiát, a betegségekkel szembeni nagyobb ellenálló erőt jelentenek, testi és lelki szépséget és helyes mirigyműködést. Ez a testsúly helyes szabályozását is jelenti, a vér és sejtszövetek megtisztulását a salakanyagoktól, s ezért - többek között - az ízületi gyulladás, az epe- és vesekövek, az érelmeszesedés, a szívbetegségek és a rák gyógyulását is. Idősebb korban csökkennek az életfunkciók, ezzel az életerő is fogy. Ebből következik, hogy e korosztálynak enzimekben különösen gazdag nyers táplálékra van szüksége. Nem az tehát a megoldás, hogy a legyengült öregebbeket agyonfőzött, de értéktelen ételekkel próbáljuk feljavítani. Ez természetesen nem a legkönnyebb feladatok közé tartozik, hiszen a legyengült emésztőrendszer csak nehezen fogadja el az éltető nyers táplálékot. Lassú hozzáBabasarok (5.) A szoptatásról Ha egy mód van rá, szopjon a baba! A szopás nap nap után azonos időpontban legyen, hogy szervezete megszokja a szabályos ritmust, de egy kis rugalmasság megengedhető. Az újszülöttek kezdetben 3 óránként éheznek meg, később 4 órás szüneteket is kibírnak. Lehetőleg ne nagyon térjünk el a kórházi szoptatási időpontoktól. Kérjék ki az orvos, a védőnő tanácsait, nehézségeikről, aggodalmaikról számoljanak be. A baba gyomrának is kell a pihenés, éjjel szüneteltessék a szoptatást. Ha felébred, teával próbálják megnyugtatni. Ezt kanállal kapja, mert megszokja, hogy cumiból könnyen jut táplálékhoz és ezért esetleg nem fogadja el az anya mellét. A szopást és a szoptatást is tanulni kell! Kezdete előtt a kézmosás és a mell bórvízzel való lemosása ne maradjon el. Kényelmesen helyezkedjenek el. A baba feje a könyökhajlatban pihenjen, hátát, popsiját kezükkel támasszák alá. Igyekezzenek a mellbimbót egészen betenni a csecsemő szájába, mert a szopás csak úgy eredményes, ha a száj a bimbóudvar mögötti tejcsatornákra is nyomást gyakorol. így csökken a mellbimbó berepedésének, kisebesedésének veszélye. Ha túl gyors a tej ürülése. vagy túl feszes a mell, szoptatás előtt É fejjenek ki egy keveset. ^ A szoptatás a mama és a baba legintimebb kapcsolata. Ha a kicsi már tud szopni, adják át magukat az ezzel járó örömnek. Nézzék, keressék a tekintetét, beszéljenek hozzá! Ügyeljenek arra, hogy kapjon levegőt, ujjukkal a keblet közvetlenül a mellbimbó felett tartsák el a gyerek arcától. Ha tehetik, zárják ki a külvilágot. A csecsemő az első 5 percben szopik a legerősebben. Egy mellen addig tartsák, amíg valóban szopik, de 10-20 percnél ne tovább. Sose húzzák ki a mellbimbót hirtelen a szájából! Ha ujjukkal gyengéden megnyomják a baba állát, kinyitja a száját. Tegyék át a másik mellre, ha ezen elalszik, valószínűlegjóllakott. A szopás mennyiségéről méréssel győződhetnek meg. Előzőleg mérjék meg a kicsit. Jobb szoptatás előtt tisztába tenni, mert utána bolygatva a kicsi többször bukik. A szopás utáni mérés és az előző különbsége adja meg a magához vett tej mennyiségét. Ügyes apák a hagyományos konyhamérleget kis átalakítással ilyen mérésre is alkalmassá tehetik. Szopás után nagyon fontos a maradék tej lefejése, így biztosítják a tejtermelődés folyamatosságát- O. Radics Ilona < szoktatás, de legfőképpen az alapos rágás az, amely az életbe viszszahoz, megfiatalít. A gyermekek is megmenthetők a gyermekbetegségektől, ha helyesen tápláljuk őket, ha alkalmazzuk náluk is a nyers koszt nyújtotta előnyöket. Enzimekben leggazdagabbak: nyers búzacsíra, hántolatlan gabonafélék, nyers tej, tojássárgája (csírátlanítva), zsenge főzelékfélék (főzés nélkül), magok csírái, zöld levelek, saláták és a méz. Hajdics Klára