Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-13 / 7. szám

1991. OKTÓBER 13. ,, SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 Egy évforduló margójára Hetven éve a kereskedő-utánpótlás szolgálatában Hetven éve már, hogy évről évre a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola ellátja szinte az egész Dunántúlt szakemberekkel. Hogyan tartható a ritmus a felgyorsult, megváltozott igényekkel? - Nincs más lehetőségünk - tárja szét a kezét az iskola igazgatónője, Frank Károlyné -, ahhoz, hogy követni tudjuk egy felgyorsult világ megváltozott követelményeit, nekünk is meg kell újulnunk. Nem lehet ma már húszéves információkkal, rutinból tanítani olyan diákokat, akik sokkal nagyobb felkészültséggel és széleX

ebb látókörrel jönnek az iskolába, nint néhány évvel ezelőtt. A pedagóasnak - legyen az szaktanár vagy Pzismereti tárgyat oktató - naprakészen kell a gyerekek elé állnia, mert ellenkező esetben elveszíti a tekintélyét. - Az a szakmai munka, ami az iskolában folyik, mire elég, sportnyelven szólva, a hazai és a nemzetközi mezőnyben? - Azt hiszem, legjobban számokkal tudom igazolni, hogy ott vagyunk a legjobbak között és higgye el, ez nem öndicséret. Tavaly az országos verseny döntőjében úgy áruismeretből, mint kereskedelmi ismeretekből a legjobb 20 versenyző közül 3-3 tanuló a mi diákunk volt. Ez, azt hiszem, meggyőző eredmény. S hogy a Világbanki pályázaton kereskedelemmarketing csoportban a zalaegerszegi és nyíregyházi iskola mellett mi vagyunk a harmadikak, akik nyertek, mutatja, valóban színvonalas szakmai munka folyik az ódon almamáter falai között. - Ma mindenki az oktatási rendszer megváltoztatásának szükségességéről beszél. Vannak tervek arra, hogy a keriben is átalakul a megszokott rend vagy megtartják a régi hagyományokat? - Ha nem is egyik napról a másikra, de fokozatosan át kell alakítani az oktatás rendszerét nálunk is. Ennek első lépcsőjére már idén felléptünk azzal, hogy tanfolyami jelleggel ugyan, de elindítottunk egy ötödik évfolyamot, ahol banktechnikát, számítástechnikát és nyelvet oktatunk. Ennek az átalakítási folyamatnak a végén egy olyan iskola áll, amely két évig általános képzést nyújt majd és a gyereknek akkor kell eldönteni, kereskedelmet, közgazdaságtant tanule, le akar-e érettségizni vagy megelégszik egy szakmunkás-bizonyítványnyal. Mindezt természetesen olyan színvonalon, hogy a kikerülő diákok megállják helyüket ugyanúgy a pályán, mint ahogy tapasztalataink szerint eddig is megállták. Ehhez az átalakuláshoz nagyon sok energiára, pénzre, hitre, bizalomra lesz szüksége mindazoknak, akik ezt a harcot vállalják. Legyen az igazgató, tanár, szakoktató. De úgy gondolom, feltétlenül megéri majd a fáradságot. Kutny - Csontos autópálya - 334 millió forint JEgy kilométer ^^ Lesz-e végre a régen beígért, városunkhoz közeli Duna-hídból valami? - kérdezgetjük hol duzzadó, hol fogyó reménnyel évek óta. Kérdésünk egy ideje úgy változott: lesz-e a megyénket, városunkat is érintő úgynevezett déli autópályából - s immár ezzel összefüggésben a Duna-hídból - valami? Ez év tavaszán a Gazdasági Kamara egy rendezvényén a Déli Autópálya Kft. szakembere érdeklődéssel kísért és reményekre jogosító tájékoztatót tartott Szekszárdon, ám azóta mintha „leült" volna az ügy. Legalábbis így tűnt a legutóbbi napokig, amikor is megtudhattuk - rövid hírben erről lapunkban is tájékoztattuk olvasóinkat -, hogy a kft. soros taggyűlését megtartotta. Szekszárd városát a Mezőberényben tartott összejövetelen Szeleczki József, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője képviselte, tőle tudtuk meg a következőket. A déli autópálya ügye az eredeti programnak megfelelően halad. Nyár végére ígérték a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét, s ezt a mostani taggyűlésen át is adták a kft-t alkotó mintegy 150 tagnak. Megismerkedtek a résztvevők a hatásvizsgálatok eredményével is, számításokat láthattak a bekerülési és megtérülési költségekre, az autópálya használati díjára vonatkozóan. Mindezek persze még jelentősen változnak - lévén optimális esetben is 1993 a munkálatok megkezdésének éve -, de a nagyságrendre a példa kedvéért egy adat: idei árszinten számolva az autópálya egy kilométere 334 millió forintba kerüi, s rögtön ide kívánkozik, hogy ezt az összeget több, mint hatszázzal kell szorozni, hiszen az Európa nyugati és keleti felét összekötni hivatott pálya ilyen hosszan halad majd hazánk területén. Mivel horribilis összegről van szó, a mai magyar körülmények között szinte természetesnek kell tekintenünk, hogy még mindig sok az építéssel kapcsolatban a bizonytalansági tényező. Szeleczki József mindenesetre úgy ítélte meg, hogy az építésben érdekelt, s ahhoz anyagilag is hozzájáruló önkormányzatok, vállalatok -jelenleg számuk mintegy 150 - optimistán ítélték meg a lehetőségeket. Bővebb információk decemberben várhatóak, amikor a kft. Szekszárdon tartja következő taggyűlését. A „házigazda" Tolna Megyei és Szekszárd Városi Önkormányzat előbbi 3 millió, utóbbi 100 ezer forinttal szállt be eddig - arra törekszik, hogy a helyi érdekek messzemenően tekintetbe legyenek majd véve a döntéseknél. Elsőrendű szempont, hogy a pálya megfelelően kapcsolódjék a várost elkerülő útszakaszhoz, de nem mindegy a Duna-híd pontos helye vagy azon földek tulajdonjogának a kérdése sem, amelyeken az autópálya majdan keresztülhalad. -riJogosítvány Az ország egyik és eddig ebben egyetlen autósiskolája azt ígéri, hogy nemcsak jogosítványt ad a tanulóknak, hanem meg is tanítja őket vezetni. Minden tiszteletem az övék, nehéz fába vágták a, fejszéjüket. Régóta élt bennem a gyanú, hogy a legtöbb vezető nálunk csak jogosítványt kapott, tudást nem. Egyszer-kétszer olvashattunk is az újságokban ilyenekről, de hát mindegyik umbuldát felderíteni nem lehetett. Mellette számos iskola adott csak papírt a tanulóknak, de igazi, hasznosítható tudást nem! S hány embernek volt, illetve van vezetői jogosítványa az ehhez szükséges nélkül, hányan vezettek, vezetnek gyárakat, üzemeket, tsz-eket, vállalatokat, tudás, rátermettség nélkül!? De szép lenne, ha nemcsak diplomások lennének ezután, hanem orvosok, mérnökök, tanítók, jogászok és közgazdászok. Ha nemcsak „szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők" lennének, hanem tisztes szakemberek, mesterek! GÁNSZLER BEÁTA t I Programozó A Magyar Hadirokkantak Szövetsége Tolna Megyei Tagozata 1991. október 21-én, hétfőn, délelőtt 9 órai kezdettel a Babits Mihály Művelődési Ház emeleti márványtermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az ügy fontosságára tekintettel szeretettel hívja és váija minden tagját. * A Wosinsky Mór Megyei Múzeum tisztelettel várja az érdeklődőket a könyvtártermében rendezett nyilvános felolvasó üléseire. Legközelebb október 14-én 9.30 órától találkozhatnak e rendezvénysorozat keretében a múzeum kutatóinak eredményeivel. Ezúttal Gémes Balázs a megyében folytatott cigánykutatásokról, Gémes Balázsné a bukovinai székely gyermekviseletekről, Miszár Mirella a Római-Magyar Akadémiáról és vendégeiről (1945-1948), Vadas Ferenc pedig a Kortárs írók és művészek levelei Csányi Lászlóhoz címmel tart ismertető előadást. * A komolyzene kedvelőinek két hangversenyt is ajánlhatunk a Művészetek Háza jóvoltából. Október 14-én, hétfőn este 19.30 órakor BÚZÁS PÁL és NOVEANU MONICA (Románia) zongoraestjét tekinthetik meg, melynek" műsorán Mozart-, Mosonyi- és Reger-művek szerepelnek. Október 17-én, csütörtökön este 19.30 órakor pedig a filharmóniai sorozat keretében a PÉCSI SZIMFONIKUS ZENEKAR Haydn-hangversenyében gyönyörködhetnek. Vezényel HOWARD VILLIAMS (Anglia). * Találtunk a gyermekek számára is kellemes időtöltést jelentő rendezvényeket. A természetet és a mozgást kedvelő lurkók és ifjoncok benevezhetnek a Gyermekek Háza által rendezett tájfutóversenyre október 18-án 14 órakor a Sötétvölgyben. Jelentkezni 10-18 éves korig lehet. Ugyancsak a Gyermekek Házában vendégszerepel október 17én 10 órakor a FABULA Bábszínház. Műsorukon a Tücsök meséi, 14.30 órakor pedig a Kaland a csokoládé úton című mesejáték szerepel. A Kandi-klub vendége október 18-án 15 órakor Maja méhecske lesz, természetesen társaival együtt. A gyermekeknek kínált eseményekről bővebb felvilágosítást a Gyermekek Házában kaphatnak (15-022). 4