Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-08 / 2. szám
Szekszárd Vidéke. “ A rendezett tanács ellenesei legújabban azzal igyekeztek maguknak hiveket szerezni hogy miután az állami közigazgatás behozatala úgyis küszöbön van — ennek behozatalát annál is inkább bevárandónak mondották, mert ekkor a községek is állomosittatni fognak. Fájdalom azonban ez az érv is porba hullt mert, — eltekintve attól hogy az állami köz- igazgatásnak valóságos behozatalával is még óriási kérdó' jelként áll az, hogy váljon a községek, I ha igen — mily mérvben fognak-e államosit- tatni, mert — mint a napokban az egész fővárosi sajtó különösen az »Egyetértés« irta, teljesen megbízható forrás alapján megállapítható ma már hogy a közigazgatási reformok a tavaszi ülés szakban csak kis részben fognak előterjesztetni és hogy különösen az úgynevezett állami köz- igazgatásra vonatkozó javaslat eló'tei’jesztése elfog halasztatni. Illetékes körökben ugyanis az a felfcgís kapott lábra, hogy a közigazgatás sürgőssége egyáltalán nem indokolt. A kik tehát ettől teszik függővé Szekszárd haladását s rendezett tanácsú várossá leendő átalakítását, azok csak üljenek továbbra is tétlenül a folyó partján, várják meg mig elfolyik a viz — hogy aztán száraz lábbal léphessenek be a rendezett tanácsnak ily módon soha einem érhető — Kánaánjába. m Sár-Szent Lőrincz és A. Nyék községekben uralgott vörheny járvány megszűnt “ A paksi vasút. A Szeniczey Ödön és társai által tervezett paks-székesfehérvári vasút segélyezését Fehér vármegye múlt évi deczember 29-ikén tartott közgyűlésén elejtették és elhatározták, hogy teljes erővel támogatandják a bieske- székes-fejérvár-sárbogárdi vasutat, melyet Zichy Jenő gróf, Yeszter Imre és B^kos Gábor terveznek, melyre Tolnavármegye a megye területén átvonuló részre kilométerenként 3000 frtot szavazott meg. zz Építkezési engedélyek. Tudvalevő, |^^gy^-a^-mult-év^íiy«i^ífi--€letbe-4épeth- vár m eg yei I építkezési szabályrendelet értelmében, mindén építés engedélyhez van kötve. Ezen rendelkezés nehezen ment át az életbe, mivel az engedély kikérését tárgyazó folyamodvány szerkesztése, tekintve a szakerők hiányát és a költségességet, nehézségekbe ütközött. Ezen a dunaföldvári járásban akként segítettek hogy kérvény mintát dolgoztak ki, melyen az építkezési tervet a feltett kérdésekre bárki könnyen előadhatja. A kérdések után a szabályrendelet előírása is fel van jegyezve és a minta az építkezési tárgyalási jegyzőkönyv alapját is tartalmazza. — Ezen mintát az építkezés idény kezdetével közölni is fogjuk. Egy évtized munkásai. A »Szekszárd Vidéke« a múlt évvel pályafutásának 10-ik évét betöltötte. Azt az eredményt, melyet ma felmutatunk — a közönség jóindulatú támogatásán kívül — kiválólag lapunk szellemi támogatóinak, annak a derék hadseregnek köszönjük, melynek összes tagjait alább egyenként bemutatjuk. Lapunk munkatársainak névsorával számolunk be tíz éves működésűnkről. E névsor a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy 10 év előtti ígéreteinknek megfeleltünk. Az irodalom minden irányú s fényes tehetségeit találja meg benne az olvasó s a »Szekszárd Vidéke« e tehetségekre fektette 10 éves múltjának alapját. Több mint 200 iró sorakozik a »Szekszárd Vidéke« e hosszú múltjának megvalósitásához. — Ök teremtették meg — s ök adtak éleire valóságot lapunknak; az övéké az érdem s .ikor mi azt őszinte szívvel letesszük eléjük — arra kérjük, — hogy fogadják el tőlünk ez alkalommal megtisztelő támogatásukért mély köszöne- lünket és tartsanak meg bennünket továbbra is általunk mindenkor nagyrabecsült jóindulatukban. Olvasóink pedig arról is meggyőződhetnek az alábbi díszes névsorból, hogy mi a magunk részéröl is mindent elkövettünk, hogy lapunkat a legkiválóbb örök müveivel gazdagítsuk s ez által olvasóink igényeit a lehető mérvben kielégítvén, Tolnamegye sajtó irodalmának fejlesztésére irányzott legfőbb czélunkat, erőnkhöz képest megvalósítani is igyekeztünk. íme a »Szekszárd Vidéke* tiz éves irodalmi munkásainak a névsora: Br. Augusz Imre, Abaffmé Domsils Antónia, Arany Antal, Ábrányi Kornél, Abafíi József, Alföldi L. Antal. Bobtiné Stancsics Fanni, Balogh Jolán, Balázs Sándor, Bessenyei József, Balogti Ádám, Bali Janos, Batori R. Mihály, Bene István (Don Esteban), Benedek Aladár, Bodnar István, Bpda Aladár, Borzsák Endre, Boross György, Biró Ferencz, ifj. Brandeisz Ferencz, Brück Adolf, Balint Illés, Bolgár Kálmán. Csáktornyái Lajos, tharnói Csontos Jenő, id. Csolnoky Imre, ifj. Csolnoky Imre, Csuthy Zsigmond, Chalupka Rezső. Bori Fakay György, Dömötör László, Domoszlay József, Demuth Gyula, Ditróyne E. Mari, Ditróy Mór, Dolinay Gyula, Dicenly Géza. Erdélyi Gyula, Egyed David, E. Szabó Lajos, E. Kovács Gyula. Forster Ernő pápai kamarás, Forster Ferencz, Feleki József, Follinus Árpád, Feleki Andor, Fekete Ferencz, Dr. Fischer Mór, Dr. . or- rási Ferencz, Fülöp Ignácz, Farkas László. Göttinger Ilona, Grünvald Janos, Gárdonyi József, Garay Alajos, Gál Kálmán, dr. Ga- jásy Lajos, Geisz Józsefné, Geng Gyula, dr. Gyur- kovits László, György Aladár, Gelléri Mór. Hurka Mihály, Hevesi József, Herman Jakab, Hendel Hermin, Horváth Béla, Horvath Ignácz, dr. Hodossy Géza, Herger József, Hevesy Miklós, dr. Hilbert István, Haksch Lajos, Holub János, Hosszú Antal, Hoitsy Pál. Káplány Géza, Kálmán Károly, Kram- mer Janos, Dr. Kämmerer Ernő, gr. Kreith Bela, Kenézy Csatár, Koszorú István, Kürthy Emil, Kuthy J., Kubányi Béla, Kováts Gyula, Kont Sándor, Kenézy Gyula, Kapácsy Dezső, Kiss Dezső, Kiss József, Kissfaludy Benő, Kopacsek Aurel, Kiss G. Péter, Kelemen Ákos, Kálmán Dezső, gr. Kegle- vils István, Kiss Béla, Kovács Dávid. Lágler Sándor, Láng Gyula, Láng Ödön, Leopold Lajos, Dr. Leopold Cornél, Lányi Ernő, Dr. Lövy Mór, Lukácsy Aladár. Milcó György, Matejka Károly, Mikszáth Kálmán, Mányoky Cornel, ifj. Muttnyánszky i Itjódly Bél aj Merkler Andor, Mócs Zsigmor^!^'-íhíPjauser Imre, Mészáros István, Dr Moldoványi István, Monori Sándor, Mészáros Imre, Mihálkovits Árpád, Mikos Géza, Molnár László, Martin Antal, Megyercsi Béla, Molnár János, Muttnyánszky Béla. Nogállné Zemplényi Vilma, gr. Nyáry Elemér, Niefergall Nándor, Nagy N. János Németh Lajos, Nyáry Ferencz, Nits István. Orosz Endre, Br. Ormay Béla, Orel Géza, Osválh Borosa. Perczel Miklós, Pápé Dénes, Palágyi Lajos, Págyi Ferencz, Péter Gusztáv, Pintér Kálmán, Pósa Lajos, Pesti Miksa, Pelrich Ferencz, Pártos Zsigmond, dr. Prém József, Porzsolt Kálmán. Rátkay László, Revitzky Gyula, Rotter Lajos, ifj. Rill József, Riesz H., dr. Roboz Zoltán, Roboz István, Rácz Lajos, Rudnyánszky Gyula. Dr. Sass István, ifj. Sass István, Somogyi Béla, Somogyi János, Széllé Zsigmond, Stan- csics Béla, Sass László, Sántha Károly, Sáfrán Károly, Stauber József, Szávay Gyula, Szatmáry Károly, Szabó Nándor, Dr. Schvetz Antal, Székely Ferencz, ifj. Schuller József, Sebestyén Gerö, Sust Viktor, Sziklai P. Gyula, Szalay Sándor,. Szarvas Mariska. Tóth István, Tóth Károly, Tarbérczy József, Tóhelyi József. JJjváry Lajos, Ujlaky László, Urváry L. Dr. Várady Antal, Varga Gyula, Vár- konyi Endre, Várkonyi Sándor, ifj. Váncza Mihály, Várv Gellért, Vécsei Lörincz, Vurda Adolf, Várkonyi Iván, Vosinsky Mór, dr. Vásárhelyi Rezső, Vende Ernő, Vende Soma, Vinkler Vilmos, S. Várady Ferencz, Vitt Sándorné, Végh Dezső, Vajtai L. Zsigmoná Dános, Zsuffa Pál, Zsíros Béla, Zeke Ákos. Zele: Imre, ■f Fedeztetés! állomások. A földmivelési miniszter vármegyénk területén az 1891. évi fedeztetési idény tartamára Bedegberi 2, Bonyhádon 3, Bölcskén 2, Decsen 3, Döbröközön 2, Duna-Földváron 3, Faddon 5, Felső-Nyéken 2, Felső-Iregben 3, Gyönkön 2, Györkönyben 2, Gyula-Jovánczán 2, Kajdacson 2, Kónyiban 3, Nagy-Székelyen 4, Né- mediben 2, Ó-Dombováron 2, Ozorán 2, Pálfán Pakson 4, Regölyben 4, Szakoson 3, Szekszárdon 2, Sár-Szentlörinczen 4, Tamásiban 3, Tengődön 3, és Tót-Kqsziben 2 drb. mének fedeztetési állomást létesített. Megye bizottsági tag választás. A Závódon múlt évi deczember hó 29-én megejtett választásnál megyebizottsági tagul Magyar Miklós lengyeli plébános választatott meg. Kinevezés. Nagy Mihály nyugalmazott kir. járásbirósági Írnok vármegyénk közigazgatási irodájába gyakornokul kineveztetett. Az uj év a közhatóságoknál. Á szokásos uj évi tisztelgések s azok lefolyásáról a következőkben referálunk olvasóinknak. A vármegyénél. Tolnavármegye alispánjánál az idén elmaradlak a tisztelgések, mert az.alispán épen uj év napján az elhalt Nagy Lajos Tolnavármegye volt főnöke nyug. helyt, tanácsosnak temetésén volt Szent-Andrason. A testületi tisztelgések tehát az idén elmaradtak, de azért uj év utáni napon a megye székhelyén központosított hivatalok igen sok tekintélye képviselői úgy a szekszárdi társadalom egyéb kiváló tagjai igen nagy számban sietlek a közszeretetben álló megyei alispánunknak üdvldvánataikat kifejezni. A kir. törvényszéknél. A szekszárdi kir. Törvényszék összes osztályainak bírói és jegyzői kara Ágoston István trvszéki biró vezetése alatt, testületileg tisztelgett Dezsöffy Géza a szekszárdi kir. törvényszék e nagy képzettségű kiváló elnökénél. Ágoston István meleg szavakban fejezte ki a maga és társai nevében azon érzelmeket melyek a birói testületet az uj év napján szeretett elnökéhez vezette s őszinte szívvel kívánt mindnyájuk főnökének boldog uj évet. Az elnök a legszivélyesebb hangon mondott köszönetét s kifejezést adott viszont jó kivánatainak. Az egész tisztelgés és fogadtatás s az azt követett társalgás nyilván való bizonyítéka volr ez alkalommal is hogy a szekszárdi törvényszék elnöke — a nála most már általánosan ismert oly kiváló tulajdonságokkal rendelkezik melyek- ket rövid ott tartózkodása után csakhamar nem csak alárendeltjeinek odaadó ragaszkodását, ha nem az egész szekszárdi társadalomnak igaz tiszteletét s mindenkori nagyrabecsülését szerezte meg magának. A törvényszék bírái után a szekszárdi járásbíróság birói és jegyzői kara Szendrödi Károly kir. járásbiró vezetése alatt szintén testületileg tisztelgett törvényszék elnökénél átadván neki az uj év alkalmából üdv kivánataikat*. A .hivatalos tisztelgéseken kívül a szekszárdi társadalom igen kok kiválóan tekintélyes eleme adta át üdvkivánatait a törvényszékünk elnökének. A szekszárdi kir. járási) Íróságnál. A szekszárdi járásbíróság birói és jegyzői kara Gyurkovits László a járásbíróság egyik kitűnő albirájának vezetése alatt tisz elgett a bíróság főnökénél Szendrödi Károly járásbirónál. Ez alkalommal Gyurkovits albiró a következő beszédet mondta. »Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a mai napon üdvözölhessük. Minket nem a szokás s nem is a rideg kötelesség érzet vezet hanem sziveink igaz vonzalma hozott ide. A tekintetes kir. járásbiró úrnak bölcs vezetése és igazság szer.etete magában is elégséges volna ahhoz, hogy ezekkel megnyerje magának az egyéneket. A velünk szemben ezek mellett nyilvánított humánus bánásmódja eredményezte azonban kiválólag azt, hogy egészen megnyerte sziveinket. A ki pedig a szivet bírja, bírja az egész # egyén szeretetét és ragaszkodását bírja ezekben az egész embert. Épen ez okból legyen meggyőződve, hogy az üdvözlések és jó kívánságok e szokásos nápjan mi nemcsak e szokásból hanem igaz szivünkből és őszinte érzelmeinkből üdvözöljük s kívánunk boldog uj évet,.
