Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-08 / 2. szám
Szekszárd Vidéke Szendrödi Károly járásbiró megköszönte .az iránta tanúsított e kiváló figyelmet s jóindulatot, és szívből adott kifejezést az ö viszont jő kivá- natainak. A kir. pénzügy igazgatóságnál. A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóságnál. A périzügyigazgatóság egész tisztikara Tekus Vilmos titkár vezetése alatt testületileg tisztelgett Karg Károly br. királyi pénzügyígazgatónál, amely alkalommal a tisztelgők vezetője a köszönet és hála meleg hangján fejezte ki a pénzügyigazgatóság minden tagjának hódolatteljes ragaszkodását szeretve tisztelt s nagyra becsült főnökük iránt. A köszönet mély hangján hangsúlyozta a szekszárdi pénzügyigazgatóság e vas szorgalmú és kiváló tehetségű főnökének alárendeltjeivel szemben tanúsított bár szigorú de mindenkor atya jóságu eljárását s az egész tisztikar nevében egy díszes emléklapot adott át kifejezvén egyszersmind mindnyájuk nevében az uj év alkalmából legöszintébb üdvkivánataikat. Karg Károly br. pénzügyigazgató, megköszönte a. szives megemlékezést s midőn a pénzügyigazgatóság óriási teendőire utalt amelyek vas szorgalmai s kitartó munkát igényelnek egyrészről annak a reményének adott kifejezést hogy a vezetésére bízott hivatal minden eleme a jövőben is teljes odaadással s ügy buzgalommal fog hivatalának élni, másrészről egyszersmind biztosította a tisztelgőket a jövőben is legteljesebb jó akaratáról. A polgári iskolánál. A szekszárdi polg. iskola tanári karának minden egyes tagja egyenként adta át az uj év alkalmábóli szerencse kivánatait az iskola igazgatójának Krammer Jánosnak akinek helyes irányú vezetése alatt polgári iskolánk évről évre fokozott haladásnak indult s méltán pótolja a középiskoláknak megfelelő osztályait. Az intézet tanári karán kívül igén sok szülő s egyéb magánosok is fejezték ki a köz- tiszteletben álló igazgatónak jó kívánságaikat. Hasonló módon rótta le a tanári kar a tisztelet és jó kivánatok adóját a polgári felső leányiskola derék igazgatónőjénél Kováts Dávidné úrnőnél a ki a polg. felső leányiskolánkat szakszerű vezetésével s jeles tehetségeivel teljes elismerésre méltó módon igazgatja. ■ r. A halhatatlanok. Onnálló rovat lesz ez ezentúl — ama k ö 1- t ö k részére kik verseikkel eddig csak minket gyönyörködtettek s a közönséget csak azért nem, mert müveik valami véletlen folytán mindig a papír kosárba kerültek. Miután azonban különösen az utóbbi időben oly classikus müvek kerülnek kezeink közé, hogy önmagunk nem bírjuk elviselni azt a kaczagtató hatást, melyet okoznak — nagy költőink épülésére s' közönségünk mulattatására ezentúl meghozzuk a halhatatlanok e remek zengeményeit. Bevezetjük mindjárt az. e'ső közleményt egy német h e r c z e g müvével a ki keresztnevével »Mihálynak« nevezi Pegazusát. A Pegazus még fiatal — de azért már vak, mert humott szera- m e 1 rugdalja fel a szerelem arany porát. Az első strófában különben kijelenti, hogy szerelme tárgyával mint a féle mord lovag sommásan szokott elbánni e szavakat mondván hölgyének »Védd szerelmem.« A szive oly mélyen érez és oly hamis, hogy sötét rejtekéből »bukkanva« szokott »előrohanni.« Utoljára azonban a »villany ára éri — és végét eléré, mert »semmire levő« — a kinek »s a- játja létt a nő.« íme a »Halhatatlanok« elsejének észbontó első müve. * . * * ■ Gyakran voltam. De gyakran voltam szerelmes Lángolt az én szivem Ila egy kelve 1 hányt meglátok Mondám — vedd szerelmem Múlták napokf hetek évek Nem változtam soha, Végre jött e gondolatom Fordulnod kell koczka Koezka fordult, mert ha láték Bárhol egy bűvös lányt, Humot szemmel tekintek rá Mig tőlem elfordult. De mit használt most az egyszer Semmit a humot szem Behunyám de élő bukkant Rohanva a szivem. Oly erős volt Villány ára Semmive teve ő Szemem hunyva de a szivem Sajátja lett a nő. H. M. A KÖZSÉGI ÉLETBŐL. — Község közgyám nélkül. ASzekszárd községben múlt évi deczember hó 30-án megtartott tisztujitás alkalmával közgyámmá megválasztott id. Zsigmond Ferencz lemondása következtében beválasztott B ele sj k- Kálmán és Tóth Pál ezen állásukról szintén lemondtak. Nagyon sajátszerü világot vet a községi életre az a tény hogy egy községben ugyanazon állást háromszori választással sem lehet betölteni. Ez abnormis állapotokra annak idején még visszatérünk. — Aljegyzői állásról szóló lemondás. Simon- ; tornya község aljegyzője Bessenyei József eddig viselt állásáról .1890. év végével ' lemondott. | — Az uj községi bírák. Szekszárdon: Takler József, Dunaföldvár'on: Reitter József, Pakson: Kern Ferencz, Tolna: Kiasz Antal, Báttaszéken: Göbelt Lörincz, j Tamásiban: Kendi János, Ö c s é n y- b e n : Nyéki István, M ö z s ö n : Vigh István. Simonmajorban: id. Pleszky Antal, Agárdon: Tornóczky János, Harcon: Horváth Mihály, Várdombon: Holcz György, Alsó-Nána: Theverle Henrik, D e c s e n : Széli István, Szedresen: Horváth Sándor.;#^ B á t á n : a községi elöljárók választása e hó végével fog megejtetni. — Község jegyzői állásról való lemondás. Mészáros Sándor Mórágy község jegyzője állásáról való lemondását és nyugdíjaztatása iránti kérelmét illetékes helyen benyujto'ta. — Zajos bíró választás. Madocsán nagy zajjal esett meg a tisztujitás. A választók j*ó része ugyanis ki nem jelölt egyént óhajtott bírónak: s midőn a járás főszolgabirája Orosz Endre a kijelöltek közül a választók által leginkább óhajtott ifj. Szekeres István pénztárnokot megválasztott bírónak ki jelentette — jelentékeny tömegű választók uj biró választás megejtését és ifjú Szekeres Istvánnak előbbi állásában való meghagyását zajosan követelték. S miután ezen követelésük ki nem elégittetelt, délig és a délutáni cskületétel deje alatt is azt folyton nagy zajjal érvényesíteni kívánták. Az eskületétel egyébként zavartalanul megtörtént. A megválasztott biró igen népszerű ember, de a nép éppen kiváló lelkiismeretességénél fogva éppen a pénztár kezelését nem akarta másra mint ö rá bizni. — Paks haladása. A múlt vármegyei közgyűlésből megemlitendönek tartjuk meg, hogy Paks községnek utcza kövezési és járda építési szabályrendelete jóváhagyatott s ennek értelmében évenként 2000 folyó méter járda és 200 folyó méter kövezett utcza fog épülni. Mint értesülünk a Pakson keresztül futó nagy utczai járdának terve már készen is van, s a tavasz- szal a ház tulajdonosok költségén esetleg — a mire azonban szükség nem leend — hatósági kényszerrel, keresztül vitetik. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy Paks község a vármegyének I közkutat építését meghagyó határozatában, megnyugodott s annak végrehajtásában nagyban hozzá fog járulni az a körülmény, hogy a községben sokszor iszonyú arányban dühöngött tűzvész ellen lehetőleg biztosittassék. A „Szekszárd Vidéke" tárczája. PENÉLOPE. I (Rátkay Lászlón^. | Nagyságának tiszteletteljesen ajánlva.) Ritkán örvendtem még úgy, mint mikor a hírlapok révén értesültem, hogy a gytnnazisták a görög nyelv eile t szavaztak. Mily élesen bizonyították — kormány és honatyák egyaránt, j — hogy a klassikus nyelvek korunkban már szükségtelenek ; főleg a görög nyelvet valóságos átokkal sújtották És mi történt? A gymnazis- ták, tnidön rájok vol hagyva, a klassikus nyelvektől szabadúlni, majdnem egyhangúlag kinyilatkoztatták, hogy tovább is görögül óhajtanak tanulni. Itt ismét bebizonyúlt a költő szavainak . igaz volta hogy: »Was der Verstand der Verständigen nicht sieht, erkennt oft in Einfalt ein kindlich Gemülh.« H? * * Igen, I gyermeki kedély kitalálta az igazit. És ez igy jól van. Égbe kiáltó vétek lett volna, gvmnáziumainkból kitiltani a görög nyelvet, melyben annyi hírneves költő dicsöité az eszmény világot, és a mely halhatatlan dicsőségű költeményekből — valamint a néh a. virágokból a mézet, — ifjaink örömöt és öregeink vigaszt merítettek mindenkor. * * * Ha másért nem is, már azért az örökszép költeményért is kár lett volna a görög nyelvet elvetni, melyben a nagy Homeros a bőbeszédű, hős Odysseus kalandjait s utazásait megénekli. Mily élvezetet nyújt •eredetiben olvashatni a hős király hü nejének, Pénelopénak szenvedéseit! Kökeblünek kell lennie annak, kit, ezen leírás meg nem hat! * * * A bölcs Odyssens csele által bevételett végre 10 évi keserves küzdés után Trója, Ázsia büszke városa, falait lerombolták, s Priamosz hires vára, a tűz martaléka lett. De az olym- pusi istenek egy része haragudott e miatt a győzőkre, és hazautáztukban mindenfele akadályokat gördített elejükbe. Különösen Odysseus-ra felbőszült Apollo és Neptunnál Aeolussal és több apró Istennel szövetkezett, hogy a tengeren elveszítse öt. Mily magasztos nőkre akadunk az Iliasban ! Nőkről, kik nemök büszkesége gyanánt még ma is diszlenek, Klio érctábláin és még mostanában, évezredek után is méltó csudalkozást keltenek. Mert hiába iparkodik korunk materialistikus iránya, sötét színekkel minden világost befeketíteni és a fenségest magas polcáról lerántani: az erény s főleg a női erény mindig és minden időben fog részesülni amaz elismerésben, melyet ma érdemel. |É * Andromache, a nagy Hektor hivséges neje, ki férjét a harci vasba öltöztette naponta öt lelkesítette a csatára, s nevelte gyermekét; Cassandra, a királyléány, ki táborról táborra ment, fellengös ésszel és költői előrelátással jövendölve Trója veszedelmét, kinevettetett s végre midőn bús jóslata teljesük, marezona harezosok martalékja lett s úgy végzé életét; I p h i g é- n i a ki kész volt máglyán áldozn ifjú életét, midőn a jósda azt izente Agamemnon királyi fővezérnek és atyjának, hogy csak is egy 'tiszta szűz tűz általi halála kötheti a görög lobogókhoz a győzelmet; és H e k u b a, az igazi mater dolorosa, az agg királyné, kire a kegyetlen sors a legnagyobb szerencsétlenséget bőkezűen halmozta, ki városát romba dűlni, férjét meghalni, hős fiait .elesni, leányait m ggyalázva látta és az ellenség kezeibe kerülve, ennyi súlyos csapás alatt nem törött össze, hanem mint rabszolga is megóvta királyi méltóságát. Ezek oly női alakok, melyekre még legkésőbbi utódaink unokái is tiszteletteljesen felnézni és kikről hálásan fognak megemlékezni örökkén örökké. * * * De az első hely mégis e hősnők közt P e- n e 1 o p é t, Odysseus nejét illeti. Szép volt, mint Heléna, midőn férje a többi görög királyokkal egyetemben a TjmjajIleni bosszúharcra indult. Odysseus, Ithaka királya;-oly boldog Yoltc hogy az olympusiak irigy szemmel neztéíf e halandóra ki feleségét és pár hónapos fiát, Tele- -máchoszt imádattal szerelte. És egyszerre mind eme boldogságnak vége lett. Asszonyt, gyermeket elhagyni és messze háborúba kellett indulnia : ezt követelte a nemzeti becsület! A szép Penelope felbátoritá a bús királyt; menjen, hová
