Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-05 / 6. szám

Szekszázd T7" i d é k e. »Ten Ir Richlr isz tr air kseiteszli Man in kancza Tarf«, mondja egy angol iró — a ma­gyarok bejövetelekor Mucsiiban történt letelepe­désekor irt és azon korszak éles megfigyeléséről tanúskodó jegyzeteiben. Egyébként e szék történelmi jelentőségére nézve kiválóan fontos adatok jöttek napvilágra akkor mikor a szekszárdi levéltár legújabban rendezve íétt. Ezen adatokat a községi jegyző gyűjtötte össze akkor a mikor a levéltár rende­zését melyre vállalkozott befejezte és mint hall­juk Tolnamegyének legközelebb megjelenő mo­nográfiájában fotografirozva ki is fogja adni. Ép ez okból a szék maga legközelebb már a városi múzeumban fog elhelyeztetni — a hol a létesí­tendő rendezett tanács élén álló leendő polgármes­tereknek ékesen szóló mutatványául fog szolgálni a roskatag nközség rendszer elmúlt szép időinek. Hogy azonban addig is mig a polgármester eljövend — a nagyközségi képviselő-testület ülés­terme semmitse veszítsen mai eredeti osdiságá- ból —j- a mint halljuk már gondoskodva lett, hogy az esetre ha ez a mütörténelmi kincsként őrzött szék a városi múzeumba fog helyeztetni — rögtön egy remek utánzattal legyen pótolva s a terem ilykép semmit sem veszítsen ezred­éves elmaradott állapotából. Erben Gyuri a száz palacsintás asztalos-i művészet és Dé Bulay Antonius a gépész-lakatos művészet terén a mütörténelmi tárgyak e kitűnő imifalorab már felszólítást is kaptak, hogy a szék tökéletes imitacziójára nézve tervet és költség- vetést dolgozzanak ki. Erben Gyuri a mint hall­juk a munkának asztalos részét egy 300 pala­csintás tarkli partira értékelte. E széken kívül nincs a teremben egyetlen szék sem. A képviselők a kik évezreden át nem jutottak széküléshez ily hosszú idő óta úgy el­szoktak az ülésnek e módjától hogy most is hosszú padokon guggolnak. E padok némelyike oly kemény, hogy né­mely vékonyabb idegzetű képviselők — ülés alatt a teremben körútra indulnak vagy fel-fel állanak I ez által vonják magukra a figyelmet ;] jó polgártársaink pedig rögtön oda figyelnek, hogy mit is fog mondani a Szolnok. A szolnok azonban hallgat s csak az üléstől megfájdult csontjait nyomogatja. Ebben az ósdi teremben, — a melynek pad­lózata éppen olyan mint most a tolnai országút — a kol a szánkó hullámzásai alatt a gyengébb idegzetüek valóságos tengeri betegséget élveznek át mig Tolnáig vitorláznak, — ebben a minden szent időben meszelt falak közt pont 2 órakor nyitotta meg Takler József biró a képviselő-tes­tületi ülést, a melynek lefolyásáról az alábbiak­ban referálunk. Az ülés megnyitása. Szekszárd képviselő-testületének jan. 29-én megtartott ütésen a tárgysorozat mind a kilenez pontja ki lelt merítve, annak daczára hogy egyes pontoknál hosszabb viták s általában — a tárgy- sorozat majdnem minden pontja iránt kiváló ér­deklődés mutatkozott. Takler József biró csendes szelíd hangon üdvözölte a megjelenteket — s szinte csodálkoztunk mikor ezt a különben erélyes hangú volt egyszerű képviselő-testületi tagot — a bírói székben ilyen csendes hangúnak találtuk. De ez csak az ülés elején volt így —^ mert már nehány szám letárgyalása után ismét ott láttuk a régi Taklert — az ő nyílt fellépésével — józan gondolkozásával — s erős akarat ere­jével, s mikor ezt a sok előnyt meg azt a sok jóakara ol láttuk, melylyel közügyeinknek helye­sebb irányú vezetésébe belenyúlt -— önkénytele­nül is az a gondolat kélt bennünk : .»Mért is nem végzett jogász ez a Takler, milyen jó polgár- mester lenne b 1 1 ö 1 e.« Mert valóságos polgármesteri hangon be­szélt akkor már mikor a rendőrök — a k<k be­jelentették, hogy a kriminális hideg idő rájok is hat s hogy a nagyközség vékony sapkája nem ejég nekik arra, hogy a frigidus aer ne penet- rálja az ő korpusuk pórusait —1 1 bejelentésük­kel azt kértek, hogy adjanak nekik, nem bánják ha a rendezett tanács házából jön is, — de meleg sipkát ' . Meg is kapták. Takler biró előre megvette nekik — különben megfagyott volna az agyve­lejük. És ezzel a ténnyel —■ a képviselő-testület utólagos jóváhagyásának reményében -- meg­mentette a mi rendőrségünket. Azóta meleg sip­kában járnak | mindenhol ott vannak a hol — nem lopnak. De hát ez már az ülés végén történt, — mert a mi rendőreink is mindig akkor érnek a helyszínére mikor már mindennek vége van. A jegyzőkönyv hitelesítése. Az ülés elején j^- először is az ülés jegy­zőkönyvének hitelesítésére az elnöklő biró Fög- lein János, Zsigmond Feréncz és Nyéki István képviselőket küldötte ki. Ök lesznek hivatva arra hogy felülbírálják ellenőrizzék és hitelesítsék azt a mit Hirling Ádám jegyző meg fog fogalmazni az ülésről. A szervezési szabályrendelet. Ekkor következett a tárgysorozat legfonto­sabb része, a községi szervezési szabályrendelet tárgyalása. Azt hogy a községek minő szervezet szerint kormányoztassanak — s hogy e szervezés, — sza­bályrendelettel állapíttassák meg, —1 elrendelte még az 1886. évi törvény. 1890-ben nálunk is rákerült a sor, hogy ez a szabályrendelet meg­hozassák és éppen jókor csinálta ezt a község mert csak máig várt, a mikor a ministers umban éppen megint javában azon dolgoznak, hogy a községek a behozandó közigazgatási ál­lami administracziőba beilleszkedve — ismét csakhamar újból szervezkedje­nek. És ekkor természetesen a községnek ez nagy munkája újból kárba vész csak azért mert addig vártak vele mig a kormány nem tudott várni. De hát ez a szabályrendelet még a múlt évben elkészült. Be is terjesztették a törvényha­tósághoz, á törvényhatóság azonban visszaküldte módosítás végett — mert a törvény szerint: 1- ör. Nagy községnek törvény szerint nincs és nem is lehet főjegyzője, s mert az első jegyző mindenhol a jegyző által készített sza­bályrendeletben igy van megnevezve, ez a kife­jezés egyszerűen jegyzőre módosítandó. 2- or. Mert nagyközségnek nem lehet e len- őre sem, mert főjegyző és ellenőr csak rendezett tanácsú városban van — tehát az ellenőri állás is törlendő. 3- or. Mert a községnek mint ilyennek semmi szüksége sincs arra, hogy bikát tartson magának, tehát ez a tétel is törlendő. A kinek tetszik tartson magának — de a község nem tarthat senkinek sem bikát — hivatalból Ezek voltak a törvényhatóság gravamenjei. Hirling Ádám első jegyző — mint mindig — ma is természetesen ö volt az előadó. Minden pontra a fellebbozési jogot kérte használni, s a következőleg érvelt: 1-ör. A főjegyzői czimet — a szekszárdi jegyzők mindig használták és bár ö maga —1 a mint mondá érdekelve van e kérdésnél - - nem tartja szükségesnek, hogy tartózkodjék a tárgya­lásban! részvéttől. ; :(A.hátam mögül egy képvi­selő erre a fülembe súgta: »Pedig az 1886. évi XXII. tezikk 57. a világosan mondja, hogy mindenki csak oly ügyek tárgyalásában vehet részt melyekben érdekelve nincs.) Az előadó azonban folytatta s. hangsúlyozta hogy valamely állás tisztességét és tekintélyét nem a czim határozza meg hanem a szorgalom és munka melyet az illető kifejt. (Tudja Isten, én mégis inkább lennék kissebb munkakörrel méltóságos kúriai biró mint sok dologgal megál­dott tisztelt czimü szekszárdi jegyző.) Azután az előadó jegyző egész hévvel vé­delmezte a főjegyzői czimet, melynek eltörlésé­ben egy régi meggyökeresedett intézmény meg­semmisítését látja, s a mely több mint félszázad óta fennáll. Hangsúlyozza, hogy éppen ez a czim biztosította a községben az egységes vezetést, — mert éppen e magasabb czimben rejlett annak legnagyobb garancziája. Aztán ugyan ki szenved az által kárt, hogy a szekszárdi jegyző főjegy­zőnek hivatja magát? Sem a község sem a kör' zönség tehát senki sem panaszkodhatik — a hol pedig nincs panaszos ott minek a biró ? A tör­vényhatóságnak nincs joga ez állást beszün­tetni — mert hosszas gyakodat által —í> jóvá­hagyta. Ha ez is menne — akkor elvész az önkormányzati jog — ebből a jogból pedig ö nem enged egy talpalatnyit sem. Az elle nőri állásra nézze, melyet, a törvényhatóság szintén törölt, megjegyzi, hogy ennek az állásnak a rendszeresítésére a közsé­get az a sok szomorú tapasztalat vezette, mely a múltban a .pénztár rendetlen kezeléséből s az ellenőrzés hiányősságáből származott. Helytele­níti, hogy a n e m felelős törvényhatóság — a felelős községet meg akarja akadályozni, hogy a pénzkezelés kellőleg ellenőriztessék. Nem osztja a törvényhatóságnak a beszüntetésre vo­natkozó indokolását sem, mert a (Örvény a nagy községnek is megengedi uj .hivatalok rendszere sifését azért ezt a határozatot is fellebbezendő- nek véleményezi. , A bika tartást okvetlenül szükségesnek tartja a marha nevelés és tenyésztés czéljábcl —Szekszárd amúgy is szegény még nemesebb fajú szarvasmarhákban. Többen szóllak ezután a tárgyhoz Fejős Imre valóságos veszedelmet Iát szellőink ellen a bikatartás eltörlésében — mert marha állo­mányunk sülyedésével szöllöink meg lesznek fosztva a szükséges trágya szükséglettől a mi jelentékeny s Vészteljes gazdasági következmé­nyeket von maga után. Örffy Lajos nem sok reményt köt hozzá hogy a fenti pontok bármelyikét is a Jtormány a község javára megváltoztassa; de hozzájárul a fellebbezéshez azért mert a kormány hozandó határozatával e kérdések végeldöntést fognak nyerni s egyszer mindenkorra a legfőbb hatósá­gok intézkedésével végleg megoldatni fognak. Geiger Gyula e lenzi a fellebbezést mind a három pontra nézve és elfogadja a tör­vényhatóság intézkedését mert — a főjegyzői állást és czimet a törvény nagyközségekben nem ismeri. A hosszas gyakorlat sem dönt —- mert maga a gyakorlat törvénytelen volt — ■ törvénytelen állapotot pedig semmiféle időre ki­terjedő gyakorlat sem — törvényesíthet. Az ellenőri állást ugyanily szempontból bírálja el. A törvény ez állást csak városokban ismeri — a nagyközségi rendszer éppen egyszerűbb , voltánál fogva nem ölelhette azt fel. — Semmi- j sem akadályozza a községet, hogy várossá ala- ! kuljon s magasabb fokú administracziot rendez­zen be magának. Ez a tétel is azt igazolja, hogy Szekszárdnak határozott szüksége van a rendezett tanácsra. A bika tartási tétel- I néF megjegyzi, hogy abnormis állapotnak tartja, hogy a gazda közönség speczialis érdekeiről a község hivatalból gondoskodjék. Ügy tudja, i hogy a bikatartás terhe egyedül a gazdákra há­rul — éppen ez okból azt látná helyén valónak hogy ez a gazdaközönség önnálló szövetkezetben , és a községi kormányzaton ki vül ~i gon­doskodjék ezen érdekeiről — hiszen úgyis ma­guk viselik a terheket — mért nem kezelhetnék ez ügyet községi gyámkodás nélkül — önálló- lag. Osztja Fejős Imre nézetét — s csak a for- . mában nincs vele egy nézeten. A községi tiszt­viselőknek elég a dolguk a szigorúan volt köz­ügyeink vezetése körül is ; nem tartja azért sem jogosnak sem méltányosnak, hogy e mellett a község lakosai egy részének — a gazdaközönség egy privat érdekeinek a védelmével is megter- heltessék. Elfogadja á törvényhatóság határozatát. A képviselőtestület többsége ezután az elő­adó zárbeszéde után — a törvényhatóság hatá­rozatát megfellebbezni határozta. Következett a népszámlálási ügynökök ju­talomdijaira vonatkozó élőterjesztése a községi jegyzőnek — a ki e czimen 10-10 frtot javasolt kiutalványozni. Itt is élénk vita folyt mely Örffy Lajos, Geiger Gyula felszólalásai után azzal vég­ződött hogy a képv. testület a népszámláló ügy­nöknek egyenként 10-10 frl. jutalmat szavazott meg. (Itt is a fülembe súgta az az előbbi kép­viselő azt az érdekeltségi paragrafust — ál Iván a nép számláló ügynökök a t nitok és községi jegyzőkből.) A pásztor ház eladása jött aztán szóba. Ez egy félig romba dőlt épület most a községnek néhány szegénye lakja. Az előterjesztés szerint felépíteni nem érdemes ;— nem is volna czélja. (Meg különben is kell a pénz a nagykorcsmai építkezésre — hál még a rendezett tanacs beren­dezésére!) Elis fogadták a képviselők hogy eladas- ' sék de a Geiger Gyula által indítványozott azon megszorító feltétellel hogy a vételár egy esetleg később létesítendő községi szegényház ja­vára I— a szegény alaphoz csatoltassék. Azután felosztotta a képvisdiő tes­tület a végrehajtási többlet pénzeket a nyilván-, tartó -r- a végrehajtók s dijnokok közt. Hát mondja még valaki hogy a szekszárdi képviselők nem zsenérozusak ! A népszámláloknak adtak 200 frtot a végrehajtóknak közel 200 frtot —: te­hát ülésén közel 400 frt jutalmat osztottak ki. Igaz hogy 50 ezer frton felül kerül a háztartásunk. Ennyi pénzből meg csak adhatunk. Hubai Gizella szinigazgatónakazonban már nem jutott mégsem ; Azt kérte hogy a befi­zetett terembéreket adjuk neki; kegyelmesen vissza —: mert nagy nyomorban van. A képviselő testület elutasította kérelmével. Ezen a nyomoron a jövőben majd a szinpártoló egyesület fog segíteni, A g u 1 y á s v Ö 1 g’y i k u t f e n t a r t fi­sához hozzájárult a község a mennyiben a község érdekelve van. Dr. Hangéi azt szeretné hogy az ez által felmerülő kiadást jövőre a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents