Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-05 / 6. szám

Szekszázd T7" i d é k e.

»Ten Ir Richlr isz tr air kseiteszli Man in kancza Tarf«, mondja egy angol iró — a magyarok bejövetelekor Mucsiiban történt letelepedésekor irt és azon korszak éles megfigyeléséről tanúskodó jegyzeteiben.

Egyébként e szék történelmi jelentőségére nézve kiválóan fontos adatok jöttek napvilágra akkor mikor a szekszárdi levéltár legújabban rendezve íétt. Ezen adatokat a községi jegyző gyűjtötte össze akkor a mikor a levéltár rendezését melyre vállalkozott befejezte és mint halljuk Tolnamegyének legközelebb megjelenő monográfiájában fotografirozva ki is fogja adni. Ép ez okból a szék maga legközelebb már a városi múzeumban fog elhelyeztetni — a hol a létesítendő rendezett tanács élén álló leendő polgármestereknek ékesen szóló mutatványául fog szolgálni a roskatag nközség rendszer elmúlt szép időinek.

Hogy azonban addig is mig a polgármester eljövend — a nagyközségi képviselő-testület ülésterme semmitse veszítsen mai eredeti osdiságá- ból —j- a mint halljuk már gondoskodva lett, hogy az esetre ha ez a mütörténelmi kincsként őrzött szék a városi múzeumba fog helyeztetni — rögtön egy remek utánzattal legyen pótolva s a terem ilykép semmit sem veszítsen ezredéves elmaradott állapotából.

Erben Gyuri a száz palacsintás asztalos-i művészet és Dé Bulay Antonius a gépész-lakatos művészet terén a mütörténelmi tárgyak e kitűnő imifalorab már felszólítást is kaptak, hogy a szék tökéletes imitacziójára nézve tervet és költség- vetést dolgozzanak ki. Erben Gyuri a mint halljuk a munkának asztalos részét egy 300 palacsintás tarkli partira értékelte.

E széken kívül nincs a teremben egyetlen szék sem. A képviselők a kik évezreden át nem jutottak széküléshez ily hosszú idő óta úgy elszoktak az ülésnek e módjától hogy most is hosszú padokon guggolnak.

E padok némelyike oly kemény, hogy némely vékonyabb idegzetű képviselők — ülés alatt a teremben körútra indulnak vagy fel-fel állanak I ez által vonják magukra a figyelmet ;] jó polgártársaink pedig rögtön oda figyelnek, hogy mit is fog mondani a Szolnok.

A szolnok azonban hallgat s csak az üléstől megfájdult csontjait nyomogatja.

Ebben az ósdi teremben, — a melynek padlózata éppen olyan mint most a tolnai országút

— a kol a szánkó hullámzásai alatt a gyengébb idegzetüek valóságos tengeri betegséget élveznek át mig Tolnáig vitorláznak, — ebben a minden szent időben meszelt falak közt pont 2 órakor nyitotta meg Takler József biró a képviselő-testületi ülést, a melynek lefolyásáról az alábbiakban referálunk.

Az ülés megnyitása.

Szekszárd képviselő-testületének jan. 29-én megtartott ütésen a tárgysorozat mind a kilenez pontja ki lelt merítve, annak daczára hogy egyes pontoknál hosszabb viták s általában — a tárgy- sorozat majdnem minden pontja iránt kiváló érdeklődés mutatkozott.

Takler József biró csendes szelíd hangon üdvözölte a megjelenteket — s szinte csodálkoztunk mikor ezt a különben erélyes hangú volt egyszerű képviselő-testületi tagot — a bírói székben ilyen csendes hangúnak találtuk.

De ez csak az ülés elején volt így —^ mert már nehány szám letárgyalása után ismét ott láttuk a régi Taklert — az ő nyílt fellépésével

— józan gondolkozásával — s erős akarat erejével, s mikor ezt a sok előnyt meg azt a sok jóakara ol láttuk, melylyel közügyeinknek helyesebb irányú vezetésébe belenyúlt -— önkénytelenül is az a gondolat kélt bennünk : .»Mért is nem végzett jogász ez a Takler, milyen jó polgár- mester lenne b 1 1 ö 1 e.«

Mert valóságos polgármesteri hangon beszélt akkor már mikor a rendőrök — a k<k bejelentették, hogy a kriminális hideg idő rájok is hat s hogy a nagyközség vékony sapkája nem ejég nekik arra, hogy a frigidus aer ne penet- rálja az ő korpusuk pórusait —1 1 bejelentésükkel azt kértek, hogy adjanak nekik, nem bánják ha a rendezett tanács házából jön is, — de meleg sipkát ' .

Meg is kapták. Takler biró előre megvette nekik — különben megfagyott volna az agyvelejük. És ezzel a ténnyel —■ a képviselő-testület utólagos jóváhagyásának reményében -- megmentette a mi rendőrségünket. Azóta meleg sipkában járnak | mindenhol ott vannak a hol — nem lopnak.

De hát ez már az ülés végén történt, — mert a mi rendőreink is mindig akkor érnek a helyszínére mikor már mindennek vége van.

A jegyzőkönyv hitelesítése.

Az ülés elején j^- először is az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnöklő biró Fög- lein János, Zsigmond Feréncz és Nyéki István képviselőket küldötte ki. Ök lesznek hivatva arra hogy felülbírálják ellenőrizzék és hitelesítsék azt a mit Hirling Ádám jegyző meg fog fogalmazni az ülésről.

A szervezési szabályrendelet.

Ekkor következett a tárgysorozat legfontosabb része, a községi szervezési szabályrendelet tárgyalása.

Azt hogy a községek minő szervezet szerint kormányoztassanak — s hogy e szervezés, — szabályrendelettel állapíttassák meg, —1 elrendelte még az 1886. évi törvény. 1890-ben nálunk is rákerült a sor, hogy ez a szabályrendelet meghozassák és éppen jókor csinálta ezt a község mert csak máig várt, a mikor a ministers umban éppen megint javában azon dolgoznak, hogy a községek a behozandó közigazgatási állami administracziőba beilleszkedve — ismét csakhamar újból szervezkedjenek.

És ekkor természetesen a községnek ez nagy munkája újból kárba vész csak azért mert addig vártak vele mig a kormány nem tudott várni.

De hát ez a szabályrendelet még a múlt évben elkészült. Be is terjesztették a törvényhatósághoz, á törvényhatóság azonban visszaküldte módosítás végett — mert a törvény szerint:

1- ör. Nagy községnek törvény szerint nincs és nem is lehet főjegyzője, s mert az első jegyző mindenhol a jegyző által készített szabályrendeletben igy van megnevezve, ez a kifejezés egyszerűen jegyzőre módosítandó.

2- or. Mert nagyközségnek nem lehet e len- őre sem, mert főjegyző és ellenőr csak rendezett tanácsú városban van — tehát az ellenőri állás is törlendő.

3- or. Mert a községnek mint ilyennek semmi szüksége sincs arra, hogy bikát tartson magának, tehát ez a tétel is törlendő. A kinek tetszik tartson magának — de a község nem tarthat senkinek sem bikát — hivatalból

Ezek voltak a törvényhatóság gravamenjei. Hirling Ádám első jegyző — mint mindig — ma is természetesen ö volt az előadó. Minden pontra a fellebbozési jogot kérte használni, s a következőleg érvelt:

1-ör. A főjegyzői czimet — a szekszárdi jegyzők mindig használták és bár ö maga —1 a mint mondá érdekelve van e kérdésnél - - nem tartja szükségesnek, hogy tartózkodjék a tárgyalásban! részvéttől. ; :(A.hátam mögül egy képviselő erre a fülembe súgta: »Pedig az 1886. évi XXII. tezikk 57. a világosan mondja, hogy mindenki csak oly ügyek tárgyalásában vehet részt melyekben érdekelve nincs.)

Az előadó azonban folytatta s. hangsúlyozta hogy valamely állás tisztességét és tekintélyét nem a czim határozza meg hanem a szorgalom és munka melyet az illető kifejt. (Tudja Isten, én mégis inkább lennék kissebb munkakörrel méltóságos kúriai biró mint sok dologgal megáldott tisztelt czimü szekszárdi jegyző.)

Azután az előadó jegyző egész hévvel védelmezte a főjegyzői czimet, melynek eltörlésében egy régi meggyökeresedett intézmény megsemmisítését látja, s a mely több mint félszázad óta fennáll. Hangsúlyozza, hogy éppen ez a czim biztosította a községben az egységes vezetést, — mert éppen e magasabb czimben rejlett annak legnagyobb garancziája. Aztán ugyan ki szenved az által kárt, hogy a szekszárdi jegyző főjegyzőnek hivatja magát? Sem a község sem a kör' zönség tehát senki sem panaszkodhatik — a hol pedig nincs panaszos ott minek a biró ? A törvényhatóságnak nincs joga ez állást beszüntetni — mert hosszas gyakodat által —í> jóváhagyta. Ha ez is menne — akkor elvész az önkormányzati jog — ebből a jogból pedig ö nem enged egy talpalatnyit sem.

Az elle nőri állásra nézze, melyet, a törvényhatóság szintén törölt, megjegyzi, hogy ennek az állásnak a rendszeresítésére a községet az a sok szomorú tapasztalat vezette, mely a múltban a .pénztár rendetlen kezeléséből s az ellenőrzés hiányősságáből származott. Helyteleníti, hogy a n e m felelős törvényhatóság — a felelős községet meg akarja akadályozni, hogy a pénzkezelés kellőleg ellenőriztessék. Nem

osztja a törvényhatóságnak a beszüntetésre vonatkozó indokolását sem, mert a (Örvény a nagy községnek is megengedi uj .hivatalok rendszere sifését azért ezt a határozatot is fellebbezendő- nek véleményezi. ,

A bika tartást okvetlenül szükségesnek tartja a marha nevelés és tenyésztés czéljábcl —Szekszárd amúgy is szegény még nemesebb fajú szarvasmarhákban.

Többen szóllak ezután a tárgyhoz Fejős Imre valóságos veszedelmet Iát szellőink ellen a bikatartás eltörlésében — mert marha állományunk sülyedésével szöllöink meg lesznek fosztva a szükséges trágya szükséglettől a mi jelentékeny s Vészteljes gazdasági következményeket von maga után.

Örffy Lajos nem sok reményt köt hozzá hogy a fenti pontok bármelyikét is a Jtormány a község javára megváltoztassa; de hozzájárul a fellebbezéshez azért mert a kormány hozandó határozatával e kérdések végeldöntést fognak nyerni s egyszer mindenkorra a legfőbb hatóságok intézkedésével végleg megoldatni fognak.

Geiger Gyula e lenzi a fellebbezést mind a három pontra nézve és elfogadja a törvényhatóság intézkedését mert — a főjegyzői állást és czimet a törvény nagyközségekben nem ismeri. A hosszas gyakorlat sem dönt —- mert maga a gyakorlat törvénytelen volt — ■ törvénytelen állapotot pedig semmiféle időre kiterjedő gyakorlat sem — törvényesíthet. Az ellenőri állást ugyanily szempontból bírálja el. A törvény ez állást csak városokban ismeri — a nagyközségi rendszer éppen egyszerűbb , voltánál fogva nem ölelhette azt fel. — Semmi- j sem akadályozza a községet, hogy várossá ala- ! kuljon s magasabb fokú administracziot rendezzen be magának. Ez a tétel is azt igazolja, hogy Szekszárdnak határozott szüksége van a rendezett tanácsra. A bika tartási tétel- I néF megjegyzi, hogy abnormis állapotnak tartja, hogy a gazda közönség speczialis érdekeiről a község hivatalból gondoskodjék. Ügy tudja, i hogy a bikatartás terhe egyedül a gazdákra hárul — éppen ez okból azt látná helyén valónak hogy ez a gazdaközönség önnálló szövetkezetben , és a községi kormányzaton ki vül ~i gondoskodjék ezen érdekeiről — hiszen úgyis maguk viselik a terheket — mért nem kezelhetnék ez ügyet községi gyámkodás nélkül — önálló- lag. Osztja Fejős Imre nézetét — s csak a for- . mában nincs vele egy nézeten. A községi tisztviselőknek elég a dolguk a szigorúan volt közügyeink vezetése körül is ; nem tartja azért sem jogosnak sem méltányosnak, hogy e mellett a község lakosai egy részének — a gazdaközönség egy privat érdekeinek a védelmével is megter- heltessék. Elfogadja á törvényhatóság határozatát.

A képviselőtestület többsége ezután az előadó zárbeszéde után — a törvényhatóság határozatát megfellebbezni határozta.

Következett a népszámlálási ügynökök jutalomdijaira vonatkozó élőterjesztése a községi jegyzőnek — a ki e czimen 10-10 frtot javasolt kiutalványozni. Itt is élénk vita folyt mely Örffy Lajos, Geiger Gyula felszólalásai után azzal végződött hogy a képv. testület a népszámláló ügynöknek egyenként 10-10 frl. jutalmat szavazott meg. (Itt is a fülembe súgta az az előbbi képviselő azt az érdekeltségi paragrafust — ál Iván a nép számláló ügynökök a t nitok és községi jegyzőkből.)

A pásztor ház eladása jött aztán szóba. Ez egy félig romba dőlt épület most a községnek néhány szegénye lakja. Az előterjesztés szerint felépíteni nem érdemes ;— nem is volna czélja. (Meg különben is kell a pénz a nagykorcsmai építkezésre — hál még a rendezett tanacs berendezésére!) Elis fogadták a képviselők hogy eladas- ' sék de a Geiger Gyula által indítványozott azon megszorító feltétellel hogy a vételár egy esetleg később létesítendő községi szegényház javára I— a szegény alaphoz csatoltassék.

Azután felosztotta a képvisdiő testület a végrehajtási többlet pénzeket a nyilván-, tartó -r- a végrehajtók s dijnokok közt. Hát mondja még valaki hogy a szekszárdi képviselők nem zsenérozusak ! A népszámláloknak adtak 200 frtot a végrehajtóknak közel 200 frtot —: tehát ülésén közel 400 frt jutalmat osztottak ki. Igaz hogy 50 ezer frton felül kerül a háztartásunk. Ennyi pénzből meg csak adhatunk.

Hubai Gizella szinigazgatónakazonban már nem jutott mégsem ; Azt kérte hogy a befizetett terembéreket adjuk neki; kegyelmesen vissza —: mert nagy nyomorban van. A képviselő testület elutasította kérelmével. Ezen a nyomoron a jövőben majd a szinpártoló egyesület fog segíteni,

A g u 1 y á s v Ö 1 g’y i k u t f e n t a r t fisához hozzájárult a község a mennyiben a község érdekelve van. Dr. Hangéi azt szeretné hogy az ez által felmerülő kiadást jövőre a köz-