Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-05 / 6. szám

SzekszátcL "\7“ i d é k e

ség a bérlök terhére rója. Annak idején figyelembe fog vétetni oly kép hogy a község bérlői fogják a fentartási hozzájárulási összeget viselni.

A behajthatlan községi követelések átvizsgálásra Dr. Hangéi Ignátz elnöklete alatt a következő tagokból állj bizottság küldetett ki. Főglein János, Steiner Ferencz, Tamer Ádám, Budai Pál, Prantner József, Furuglyás István, Nyéki István Steiner, Csárdás József, Klézli András, Fekete József, CsölÖnyi Pál Grummer, — Török József, Csépi Sándor, Marton József.

Végre a Szekszárd Vidéki méhész egylet kérvényét méhtelepének elhelyezésére szükséges terület, átengedése, iránt — feltétlenül elutasította. A képviselőink nem szeretik a — mézédességeket.

Cassius.

A VIDÉKRŐL.

kodva szórakozásról. Merkur gyorsaságú levélhordók sürögr.ek forognak és sípjaikat fárádhatlanul fújva kézbesítik a nemzetközi posta levelező lapjait, egy lélegzetre elmondva a lapra irt öszszes czimeket, el nem feledve azt sem, hogy minemű tisztelettel küldetnek azok.

A mulatságnak ily nemű fűszerezése csak nem rég honosult meg nálunk s már is nag/ kedvelt- ségnek örvend. Érdekes találgatásokra, válaszokra és szellemes megjegyzésekre ad ez alkalmat.

A mulatság emlékéül maradt cgy-egy csomó ily levelező lap azután még másnap is szórakozást nyújt s gyakran mennyi olvasható onnan a sorok közül 1

A l-özönség leg.-agyobb része kitartott reggelig, csak a bénák keresgették elő éjfél után jó sokára hű társaikat s ballagtak haza felé. Az ifjúság pedig mulatott szívvel lélekkel és csak viradatkor tért haza.

A bíróságok köréből.

Á pécsi kir. tábla.

Elnök: Blaskovich István.

Tanácselnök: Cseresnyés Sándor.

Bírák: Pulcz Imre, Balogh Károly, Gruber Gusztáv, Kisfaludy Imre, Pilch Antal, Babies Mihály, Zabokovszky Ferencz, Bócz Alajos és GraíT Károly.

Segédfogalmazó: Orkányi Ede.

Segédhivatali igazgató: Persián Iván.

Iroda tisztek: Tantosy Ferencz és Pilis y József.

írnok: Sulyok Károly.

HELYI HÍREK.

— Királyi kitüntetés. A király bonyhádi Per- czel Dezső országgyűlési képviselőnek és bezerédi Bezerédj Pál selyemtenyésztési ministeri meghatalmazottnak. az 1890. évi bécsi orsz. mezőgazdasági kiállítás körül szerzett kiváló érdemeik folytán, királyi elismerését nyilvánította.

— Uj alapitó tag. Abaffy Gyuláné a szekszárdi r. k. ovoda- és gyermekmenhely egyesületnek 25 frtot adományozott, mely ősszeggel a föntnevezett úrnő az említett egyesület alapitó tagja lön.- Állami végrehajtó. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgató Csizmazia József dijnokot állami adóvégrehajtóvá nevezte ki.

— Előléptetés. A kereskedelemügyi minister Rédei Adolf szekszárdi kir, államépitészeti III. oszt. mérnököt, II. oszt. mérnökké léptette elő.

— Hymen. Ernst Lajos győri kereskedő eljegyezte Mautner Jozefa kisasszonyt, Mautner József szekszárdi szeszgyáros unoka-hugát.

— Gyászhir. Lévay István dunaföldvári kir. aljárásbiró, ki városunkban sokáig működött mint közalapítványi ügyészségi hivatalnok, majd törvényszéki aljegyző, két heti súlyos és kínos szenvedés után élte 40-ik évében elhunyt. Özvegye Németh Klotild és 3 leánykája gyászolja a korán elhunyt családfőt.

— Uj német tolmács. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke dr. Spányi Leo szekszárdi fiatal tehetséges ügyvédet kinevezte törvényszéki hites német tolmácsé sá.

— Személyi hir. Dr. Unger Gusztáv ügyvéd, a szatmári dalárda elnöke, s az ottani ügyvédi kamara titkára, a napokban Szekszárdon töltött pár napot, s Kovács Dávid polgári iskolai tanár vendége volt.

— Véletlen halál. Molnár József ' helybeli csizmadia 13 éves Béla fiát, ki apjánál tanoncz volt, felküldte a padlásra bőrfoltért. A virgoncz fiú felérve a padlásra, a száritókötelen gimnasti- kai produkeziót vitt véghez, de oly szerencsétlenül, hogy a kötél megfojtotta. A szülők utánnéz- tek a gyereknek, hogy mit csinál oly sokáig a padláson ? akkorra a szerencsétlen fiú megfulladt.

— Kinevezés. Bezerédj Pál ministeri meghatalmazott a siklósi selyem tenyésztési hivatalhoz felügyelővé: Hoffer Ferencz nyug. állomásfőnököt nevezte ki.

— Játék áldozata. Molnár Béla Molnár Ferencz helybeli csizmadia mester 12 éves fia január 27-én midőn édes anyja szövet darabok keresése végett a padlásra küldte, az ott kifeszitett ruhaszárító kötélre egy haránt hasított rongy darabbal felakasztotta magát, s mire észrevették már meghalt. Hogy valóban a játék áldozata bizonyítja az a körülmény, hogy a hurok nem a nyak, hanem a fej hosszában az áll alatt volt alkalmazva, s mikor érezte a kellemetlen helyzetet, el akarta oldozni, de az a test súlya alatt mindinkább szorította a fejet úgy annyira hogy eszméletét vesztve kínosan vergődött s rövid perezek alatt kimúlt.

— Lopás. Hradek Gusztáv helybeli kefe- kötönek Ilögyészen — oltani szálló helyén az udvaron künn hagyott ládáját ismeretlen tettesek feltörték s 30 frt értékű áruezikkét elvitték.

— Szabó Károly vármegyei árvaszéki irattárnak nyugdíjaztatása iránti kérvényét felsőbb- ségénéLbenyujtotta»

Dunai öldvár.

Január 26.

Rövid a farsang, a publikum siet mulatni, nehogy a böjti hnrangszót ráhúzzák. Nem is lehet egyéb.ől hallani, mint gyűlésektől és mulatságokról.* Esik mind a kettőből egy-egy vasárnapra elég. Természete a magyarnak, hogy declamáljon, ha a fórumon nem is, de legalább valamely egyletnek, vagy társulatnak várva várt évi közgyűlésén s itt napvilágra hozza egy egész év alatt gyűjtött érveit, hogy legyűrje ellenségét, vágy barátját szavának hatalmával, s ha ezzel elkészült, - azzal áll elő, hogy mulassunk hát rá egyet! Ebben azután egyetért barát és ellenség, s más, vagy harmad nap már meghívó csomóval* kezében látjuk bandukolni Dekics bácsit, vagy a Bognár névnek idősebb és ifjabb birtokosait hósánczokkal megrakott utczáinkon.

így születtek meg, azt hiszem a tegnapi ap mulatságai is.

Délután még a halottaknak szemfedőjéről disputáit a fél város a temetkezési egylet közgyűlésén s alig tárgyalta le a kérdést, futott mulatni mindenki.

Adott tánczviga’mat e napon a »Polgári Olvasókör« a »Legényegylet« még a Nagy Imre esküdt uram is, s majdnem hihetetlen, de mégis való, hocy nálunk,- a hol io év alatt 400-zal többen költöztek el a másvilágra, mint a menynyien születtek, — volt szép közönsége mind három mulatságnak. Avagy azért fogytunk meg éppen mert sok is a mu'atságból ? Nem is hallani egyebet minthogy: Melyik mulatságba is menjünk ?

»Én a körbe m .gyek.« — »Én az egyletbe.« »Én a Nagy Imréhez.« És ennek egyik főoka az, hogy van nálunk pénz de tömérdek. Csak százast ne akarjon váltani senki, mert ez nálunk teljes lehetetlenség. Legfeljebb egy jóhirű ezégünknek idősebb tagja teljesíthet ily nagy leiadatot, ennek megtörténte is azonban két hitelt érdemlő tanúval .gazolandó. A másik dicséretre méltó ok, hogy pártolunk mi minden ncm .s ezélú egyletet s végűi a harmadik főok, hogy szeretünk és tudunk is mulatni alkalom adtával. Ékesen szóló bizonyítékai ennek a tegnapi nap mulatságai.

Nagy Imrénél városunk legifjabb nemzedéke, a gyermek sereg mulatott a mamák és nagymamák gyönyörűségére, s regale bérlőnk nagy boszúságára a megdrágult bor helyett kávéval űzte a leczke okozta gondokat. E mulatság utolsó jeleneteként a ma üresen maradt iskolapadok s a bóbiskoló, álmos lurkók mutathatók be.

»A kereskedelmi csarnok« nagy termében a »Polgári kör« tagjai lakták a ropogost. Gyönyörködhetett itt a szem a nyalka polgár legény seregben s az eladó leányok nagy szamában. De nemcsak polgárokat láthattunk itt, ' anem itt, ott a kabát is feliünt, nagy is volt az érték e. Mihelyest feltűnt a terem ajtajában egy ügyvéd, hivatalnok, az ügyes bajos polgár készen tartott boros palaczkjával indult ellene rohamra, s ugyancsak diktálta bele a kaput élő bélésébe a karczost. Jó nép is az a mi népünk —- kivált mikor mulat- és követet választ.

A Márkus meszsziről hangzó zenéje üti meg hi télén füleimet, az Immel helyiségből jön a hang a hol a legén y-egyletek mulatnak szépen intelligensen az elnöküktől kezdve a szolgáig mulat itt mindenki ; feledve a tegnapot s nem gondolva a holnappal. Itt jól érzi az ember magát és szóra - kozhatik. Boldog az, kinek lábai, termete, vagy kora nyugalmat nem parancsolnak, mert a minden ízlésnek megfelelőleg öltözködött hőlgyecskék közül, bármelyikkel ellejthet egy-egyet a jelen bú felejtése, vagy a múltak édes emlékéért. De jaj annak, kit testi gyarapodása, vagy fogyatkozása a r.éző szerepre degredált, mert tantalusi Iónokat okoz neki a táncz hevétől kipirult arezok látása s az ölelés vágyat keltő karcsúi derekak helyett legfeljebb a nagy bőgőt ölelheti.

De a néző közönség részére is van gondos*

Simontornya.

A s’montornyai »Polgári Olvasó Egylet« január hó i8 án tánczvigalmat rendezett a mely igen jól és szépén sikerült, igen vigan mulatott örege s fiatalja egész viradttáig. az első csárdást is már 40 pár tánczolta. Bevétel 64 frt 06 kr. Kiadás pedig 43 fit 5 3 tiszta jövedelem; a mi a könyvtár javára esett 20 frt 53 krt tett ki. Fölüfilzettek : Fried Márton 60 kr. Fried Vilmos 60 kr. Rácz István 10 kr. Bereczky György 20 kr. Juh Isz János 10 kr. Ifj. Janesky István 20 kr. Ifj. Drenovics János 20 kr. Suber József 20 kr. Lövy Ignácz, 60 kr. Bereczk István 60 kr. Lövy Jakab 60 kr. Vida Gyufa 20 kr. Brunkula József 60 kr. Vielknd Dénes 60 kr. Gottlieb Sándor 60 kr. F. iedman Hermán 30 kr. Dvor- zsálc László 10 kr. Fogadják a tiszteli felül fizetők, úgy a kik megjelenésükkel az estély sikerét előmozdították az egylet köszönetét. Tiszteletteljes üdvözletünk mellett maradtunk Szerkesztő urnák tisztelője

a simontornyai polgári olvasó egylet.

Simontornya.

(A tűzoltók estélye.)

Január hó 25.

A simontornyai önkéntes tűzoltó egylet folyó hó 25-én saját pénzt ra javára tánczvigalmat rendezett, mely minden tekintetben sikerültnek mondható.

A vigalmat megelőzőleg d r. Kiss István egyleti orvos úr felolvasást tartott következő czimmel: »Simontornya történetének vázlata.« Ezen egy órát igénylő felolvasással legélénkebb éideklő- dést keltett, lekötve az egész társaság figyelmét. Kezdi az őstörténélmi nyomokon, melyek határunkban nagy számmal lelhetők, majd áttér a várak építésére s az első erődítések képét adva, fejtegeti Simontornya építésének korát, majd azt a XIV. század elejére téve élénk előadással vezet végig a Laczkffyak, Kanizsayak és Garaiak korán, mint a kik alatt Simontornya fénykorait élte. Vázolva a török hódoltság alatti 143 évig tartó rabságot és sanyamságot. Simontornyát mint szabad várost mutatja be, mely Styrum gróffal az uj tulajdonossal igen előnyös szerződésre lép. Majd a Rákóczy kor diszteljes napjai következnek, midőn a vár két ostromot dicsőségesen visszavert s :sak hosszú ostrom Után kapitulált. Ezután három birtokos kezén ment át a már megfogyatkozott urodalom s lassú fejlődéssel éri el mai állapotát, mindig bizonyos büszkecéggel tekintve a dicső múltra.

A felolvasás befejezte útin a társasáig dr. Kiss István urat Hkesen megéljenezte s megkezdődött a táncz, mely tartott virradtig

A tánczvigalom anyagilag is jól sikerült. Felülfizettek : Kónyi József 50 kr. Weil Károly 50 kr. Gaupmann Antal 1 frt. Stärk Ignácz 50 kr. Tanos József 30 k\ Glöckner Lipót 5 > kr. Nagy Lajos 50 kr. Gungl József 50 kr. Fried Mór 50 kr. Lővy Ignácz 50 kr. Lővy jakab 50 kr. Gutrung Henrik 1 frt. Pfeiffer Fanny 50 kr. Fried Vilmos I frt. BerecZk István I frt. Fügi Márton 60 kr. Kozák Lajos I frt. Mikár Kálmán I Irt. Gévai János 50 kr. Liptai Ferencz 50 kr. Gottlieb Sándor 50 kr Dunai József 1 frt. Drenovits János 25 kr. Kiss István I fit. Groszmann Jakab 50 kr. Farkas Jánosné 50 kr. Lcgát József 50 kr. N. N. 50 kr. Vielland Dénes 50 kr. Bogdán Adorján 50 kr. Flatt Jenő 50 kr. Rottler József 50 kr. N. N. 20 kr. L:ptai Ádám 50 kr. Dr. Kiss István I frt, é Kremniczky Ignácz dr. 50 kr. — Összes bevétel: 102 frt 55 kr. kiadás: 59 frt 53 kr. tiszta jövedelem 43 fit 02 kr.

Fogadják a felülfizetőlc adományaikért az egylet lapunk utján mondott mély köszönetét; különösen köszönetét mond az egylet főparancsnoka Bereczk István dr. Kiss István egyleti. orvos úrnak, ki f iradhatatlan buzgalommal összegyűjtött s fő'eg Simontornyára érdekes történelmi adatait volt szives a tűzoltó egylet javára rendezett estély sikerének előmozdítására felajánlani s ezzel az egylet pénztárának gyarapodását hathatósan előmozdítani.