Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-03 / 49. szám
A VIDÉKRŐL. O z o r a. Tekintetes szerkesztő úr! Tisztelettel kérem becses lapjában jelen soraimnak helyet adni, minek szives teljesítését reménylenem engedi Tekintetességednek a közügy előmozdítása iránt mindenkor tanúsított jóindulata. Nem az öndicsekvés és az önmagasztalás iránti vágy adja kezembe a tollat az .Ozorai önkéntes tűzoltó élvezetes — víg és bús — estéket szerzett a világot jelentő deszkákon: hogy ő maga oly gyorsan lelépend az élet színpadáról és a halál martaléka leend ? — — —------* * * A magyar közönség nem hálátlan. Mint az élő íróknak és költőknek érdem szerint hódol, épugy, sőt tízszeres mértékben lerójja háláját és elismerését a holt költő iránt. A mit a nagy német költő a színészekről oly szépen és igazán mondott: »Dem Mimen flieht die Nachwelt keine Kränze!« az nem alkalmazható a költőre. Csiky ravatalára egy egész virágerdőből lettek fonva a koszorúk ! — — — He He He Óriási tömegekben vette körül a nép a Nemzeti színház környékét, Csiky diadalai helyét a melynek előcsarnokában most érckoporsójában pihent. II morto poéta cantava aneóra! Igen, midőn az ember őt látta ércházában, azt hitte, hogy még él és danol. Még emlékszem rá, midőn az akkor itt időző Ibsen Henrik tiszteletére »Nóráját« játszották, és az előadás után e helyen a közönség rendkívüli ovácziókban részesité a norvég költő vendéget, 1 különösen a lelkesült egyetemi hallgatók a meglepett Ibsent fel is emelték és egetverdesö éljenzések között kocsijáig vitték. Csiky is nézte e jelenetet és kalapját szellőztető öreg kollegája előtt. »Még nem múlt egy év azóta : az agg, őszbe borúit Ibsen egészséggel tovább működik, mig a — hozzá képest — ifjú Csiky elaludt örökre! * * * A nagy népszerűség, melynek a holt iró örvendett és melynek a közönség rendkívül szárítós megjelenése által temetésénél kifejezést adott, vissza is hatott oly férfiakra, kik állásuk s foglalkozásuk folytán nem szeretnek nagyon lelkesedni. — A m. tud. akadémia képviselője és gyászszónoka Beöthy Zsolt oly gyönyörű költői szavakban hódolt Csiky emlékének, hogy közcsu- dálkozást keltett vele, Beöthy Zsolt, a száraz akadémikus és eszthétikus, ki mindent csak a tudós szempontjából szokott megítélni, ki mint kritikus a legfélelmesebb, legkíméletlenebb bírálója volt a színmüveknek, ki valóságos Enfant terrible volt az irók előtt: a nagy perez behatása alatt maga is költő lett és a legpoetikusabb prózában dicsérte a holt költőt. He * H« Tegnap pedig Csiky Gergely »Az atyafiak« czimü színmüvét adták elő először a Nemzeti színházban. E darab próbáin a költő még jelen volt, első előadását, fájdalom ! már meg nem élte ! A közönség zsúfolásig megtölté a házat és minden felvonás után négyszer-ötször előhívta az előadókat s rendezőt; ezzel tisztelni akarva Csikyt, ki már nem köszönhette páholyából a publikumnak a tapsokat. A darabról magáról azt lehet mondani, hogy Csiky gyengébb drámái közé tartozik, de azért soká tarthatja magát a repertoireon, mivel fökép a vig elem pompásan jut benne érvényre | Az atyafiak, kik — mint igazi smarotzerek — körülveszik a gazdag rokonjukat; a szívbeteg ifjú birtokos, ki anyjától örökölte gyógyíthatatlan baját, a hölgy, ki nagy szerelme daczára inkább kezét nyújtja egy öreg milliónáriusnak, semhogy ifjú de szegény imádójának, főkép pedig Náday és Viz- váry pompás mulattató alakjai Csiky művészetével az életből vannak merítve és tartós sikert biztosítanak a darabnak. A közönség egy színműben sírni és nevetni akar és mind kettőből jut neki az »Atyafiak«-ban bőven. * * * Végül egy epizód, Náday, ki nejét elhagyta, hazúdik hogy ez — szinésnő — egy előadásban . Pozsonyban elégett. Ezt okmányokkal is bizonyítja. Gonosz alteregója, Vizváry, látta is halni, mint mondja. Ezt hiszik neki, és odaígérik neki a gazdag s szép örökösné kezét, melyet kér. Egyszerre megjelenik a feleség; Náday kint udvarol a lyány anyjának, s csak Vizváry fogadhatja öt. »Hogy mert nagysád életben maradni, midőn a törvény önt holtnak nyilvánítja ? A törvény iránti tiszteletből tartozik meghalni!« Erre az asszony: »Ön és ura valóban komikus gazemberek ?« »Asz- szonyom«, felel Vizváry, »ezélzás akar ez lenni?« Pesti Miksa. testület« által f. hó 21-én rendezett tánczestélyiol a nyíl vánosság előtti beszámolásra, hanem BhHE kötelességen kivül azon remény, hogy ez fület példája másokat is utánzásra buzdít, miáltal a közjó mozdittatnék elő. Vajha minél többen minél előbb követnék. A tűzoltó testület községünkben azon az ember-es felebaráti szeretete ápolásán kivül, melyet zászlajára irt, melynél fogva a legveszedelmesebb elemek egyikevel, a ttízzel sújtott embertársakon segítsen, még más missiot is tölt be. Ez a missiója a társadalmi érintkezés és az ebből eredő műveltség előmozdítása. E czél elérésére való törekvés volt az is, hogy a tűzoltó testület egyik tavaszi közgyűlésén inditványozta- tott egy erdei mulatság rendezése, mely indítvány azonban, minthogy az ily mulatság nagy költséggel jár es eredménye az időjáráson kivül igen sok körülménytől függ, el nem fogadtatott, hanem helyette »Katalin-bál* megtartása határoztatott -el. Múlt hó 21-én tartatott ez meg. így már elmúlt, a jelenvoltak már kialudták és ki- nyu^odták a mulatság fáradalmait és most előttünk áll az eredmény. Ez pedig szerény véleményem szerint bebizonyítása az ozorai önk. tűzoltó testület fenállása óta mindig tanúsított életképességének és hogy e testület magát a jók támogatására érdemesnek mutatta. A tűzoltó testület tisztikara, ki magát még egy-két taggal kiegészítette rendezte az estélyt. A bizottság tagjai Cholnoky Lajos főparancsnokkal élükön, ki a testület megteremtésén és vezetésén mindig igazságszeretetétől áthatva és bölcs belátásától mindig a helyes utón vezérelve fáradozott, e bizottság tagjai, kik különben ellenségei a tűznek, a lelkűkben lakó tűz okozta hévvel fogtak a rendezéshez. A testület egyik buzgó tagjára, Szoládi Mihályra bízta a terem díszítését, ki e feladatának a szó legszorosabb értelmében megfelelt. A tánczestélyen jelenyolt a helybeli közönség szine-java kevés kivétellel és szép számmal, mit mutat a szép anyagi eredmény is, melylyel a testületi pénztárnok beszámolt. Ez alkalommal, bár a számadások egészen le nem zárattak, kitűnt, hogy a táncz- estélylyel egybekötött tombolából befolyt jövedelemmel együtt 85—90 írttal gyarapodott a testület pénztára. Belépti jegyeiket, ^minthogy személyesen meg nem jelenhettek, a következők váltották meg: Novák József plébános, Érben Gusztáv, és Gubovics Sándor csendőrőrsvezető. Ezenkívül felülfizettek : Erben Gusztáv 1 fr tot, Braun Sándor 50 kr., Dr. Sümegi Jakab orvos 1 frt, Illés Gyula alparancsnok I frt 50 kr., Pillitz Ármin Belfürgedről 1 frt, Rosenberger József 50 kr., Rosenspitz Adolf 50 kr., Tóth Antal Némediről 60 kr., Novák József plébános 2 frt, Tritt János F.-Ireghről 1 frt. Grosz János 50 kr., Báhr János 50 kr., Szűcs István 3 frt, és Cholnoky Lajos főparancsnok 2 frtot. — Fogadják ezek a testület iránt tanúsított nemeslelküségükért forró köszönetünket. De mély köszönettel tartozunk még azon tisztelt hölgyeknek is. kik a tánczestélylyel egybekapcsolt tombolához készítettek a rendező bizottság kérelmére tárgyakat. A nagyon tisztelt hölgyközönségnek a testület irányában! kegyes jóinduiatának mértéke, hogy 55 drb. majdnem mindmegannyi értékes és igen díszes tárgy gyűlt be kijátszásra. Nem akarom senki szerénységét sem sérteni, midőn elsorolom azon t. hölgyek nevét, kik a tombolajátékhoz árgyak adományozásával járultak. Ezek: Cholnoky La- josné, Sümegi Mariska, Vi^eigl Zsófi, Benczelics Julia, Mehi'werth Józsa, Ács Vilma, Francsics Klementina, Ksuf- mann Janka, Németh Karolina, Rosenspitz Rózsa, Kákonyi Teréz, Bállá Sándorné, Fárnek Kálmánná, Rosenspitz Flóra, Heinlein Anna, Zimmerer Lujza, Vireigl Hermin, Kiss Émma, Benedek Mihályné, Trombitás Ödönné, Spitzer Fánny, Illés Erzsiké, Szóládi Mariska, Kiss Róza és Liszák Mária. Fogadják szives fáradságukért őszinte köszönetünket. Mondhatjuk, közreműködésüknek dicséretre méltó eredménye volt, mert a tombola jegyek elárusitásából az erre felkért hölgyek buzgó, de mindenek fölött lekötelező korteskedése folytán 48 frt 74 kr. gyűlt a testületi pénztárba, első sorban nekik köszönhető az öröm, mi a tombola tárgyak kisorsolásánál'a nyerők öröméből'és a nem nyerők tettetett gyásza és sajnálkozásából s az ezekből eredő gyakran kissé furcsa helyzetéből ered és minek a jelenvoltak részesei voltak. Ide irom az elárusitásban buzgolkodók neveit is, irányukbani hálánkat némikép feltüntetni akarván. Elárusítottak: Szoládi Mariska, Liszák Mariska, Zimmerer Lujza, Kaufmann Tera, Francsics Klementin, Sümegi Mariska, Vireigl Zsófi, Vireigl Hermin, Rosenspitz Klóra, Heinlein Mariska, Spitzer Fánny, Illés Erzsiké, GubiczaLajosné, Sallér Sándorné, Jónás Lászlóné Trombitás Ödönné, Benedek Mihályné és Kaufmann Janka úrnők. Csak a hajnal vetett végett a szép mulatságnak, melyről mindenki a közhangulatból Ítélve — megelégedve távozott, mert ott magát mindenki jól érezte, minthogy a rendezőség is egész odaadással azon volt, hogy a vendé'g- koszorú magát jól érezze. Folyt is a táncz majdnem szakadatlanul és tüzes jókedvvel úgy, hogy nem lehet egy jelenvolt hölgy sem, ki részét a Terpsichore-nek való áldozásból bőségesen ki ne vett volna. Viruljon is e derék, a felebaíáti szereteten alapuló testület sokáig és rendezhessen több ily sikerült táncz- estélyt a közjó és a magunk mulattatása előmozdítására. Tekintetességed pedig fogadja őszinte köszönetemet az »Ozorai önk. tüzolto testület« nevében, hogy jelen soraimnak becses lapjában tért engedni kegyeskedett. Őszinte tiszteletem nyilvánítása mellett maradtam Tekintetes szerkesztő úrnak Ozorán, 1891. november hó 26-án. lekötelezett alázatos szolgája Sere Antal testületi titkár. Z á v o d. Rablogyilkosság történt m. hó 22-én délután, tehát világos nappal Nagy-Vejke község határában, mely roppant merészségénél fogva izgatottságba hozta az egész környéket. Nevezett községben egy 15 16 éves fiúra volt bizva a birkanyáj őrzése. Fenti napon látták nala egy magyar viseletű embert, ki állítólag még ebédelt vele. Este azonban nem jővén haza sem a juhász, sem a falka, s kutatván az okát, csak egy nehány birkát találtak el- széledve a réten; mig a juhászkutya egy szalmakazalnál kaparászott és vonyitott. Odamenvén megtalálták a szegény juhászfiut keresztülvágott torokkal meggyilkolva és a kazalban eh ejtve, a juhnyaj legnagyobb részét pedig elhajtották. A nyomozás erélyesen folyik. Különben az őrjáratok megszigorítása nagyon is kívánatos volna, miután a lopások most igen sürüeu fordulnak elő és a tél beálltával több hasonló eset várható, ha csak erélyesen nem lépnek közbe közbiztonsági közegeink, mire őket e helyen egész tisztelettel fel is kérjük. Tisztelettel: Kit István. T A N Ü G T. Könyvismertetés. A gyermek első tanítója. Gyakorlati vezer- könyv az elemi népiskolák I. osztályában kötelezett összes tantárgyak tanítására, a ministeri tantervhez alkalmazva irta Juhay Antal fővárosi tanító.- Ez a czime az uj vezérkönyvnek. S midőn ennek ismertetésébe bocsájtkozunk, sajnálatunkat kell kifejezni, amiért lapunk szűk tere nem engedi meg azon beható és részletes ismertetést, melyet ezen vezérkönyv megérdemelne. Tudtunkkal ennyi szakértelemmel és ügyességgel összeállított mű még nem jelent meg, mint Juhaynak »A gyermek első tanítója« ; mert hát még sok nevelő sem tulajdonit valami nagyon különös fontosságot az első osztály tananyagainak mikénti feldolgozására legalább nem annyit, amennyit a szükségesség megkívánna. És igy aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy épen ezen fontos, nagyon is fontos tananyag felületes feldolgozása folytán maradnak a későbbi ismeretek is hézagosok, vagy nehezítik meg a rendszeres és fokozatos haladást; pedig, ha valahol, úgy leginkább az első osztályban fordítandó különös gond a szunyadozó szellem fel- költé :ére és az értelem fejlesztésére. Hogy juhay műve megírásánál nemcsak dolgozott hanem sokat gondolkozott is, — azt mutatja vállalatainak sikeres megoldása; hogy gyakorlati ember, — bizonyítja a műszak ügyes elrendezése, szakszerű kidolgozása, és a tananyagnak helyes irányban történt felölelése. Magát a művet 4 részre osztja. Az I. rész a hit- és erkölcstanra vonatkozik, de mivel ezen tantárgy a vallásfelekezetek hitoktatói által tanittatik specialiter, — annak módszeres előadásába nem bo- csájtkozik szerző. A II. részben a magyar nyelvet tárgyalja, még pedig külön a beszéd- és értelemgyakorlatot külön az írva olvasás tanításának módszerét és külön a nyelvtani részt. A III. részben a számtant adja elő oly kedves, változatos és mulattató modor és példákban, hogy a gyermekek szinte mulatva tanulnak. A IV. részben az enek módszeres tanítását mutatja be szerző. Nevelőink eddig nagyon kevés súlyt fektettek az ének-tanitásra, és meg lehet azért, mert nem ismerték azt a helyes utat, módot és azon eszközöket, melyek a tanítás sikerét megkönyitették és biztosították volna. Juhay ezt is megmutatja. Mind az öt hangot ismerteti meg 2 vonal segítségével oly ügyes menetben, hogy hogy a tanuló észrevétlenül sajátítja el mind a hangjegyismeretet, mind a hang- jegyrőli éneklési képességet. Összefoglalva véleményüeket »A gyermek első tanitójá«ról, szívesen és melegen üdvözöljük a szerzőt,és lelkűnkből örülünk, hogy ily hasznos és valóban hézagpótló munkával gazdagította tanügy irodalmunkat. —■ A megyebeli összes tanítók különös figyelmét és érdeklődését felhívjuk e ritka becsű műre. A szálkai r. k. kántortanitói állás megüresedett, arra deczember hó 6-ig pályázat nyittatott. Tannyelv : német. Az országos tanítói nyugdij-alap tőkéje ma már megközeliti a g millió forintot. E tőkének évi tiszta kamatjövedelme négyszázötvenezer forinton felül van. Ennélfogva átlagosan 5.o7 |l kamatot jövedelmez. Évi segély. A vallás- és közoktatásügyi minister Eiferth Henrik sárszentlőrinczi ág. ev. vo’t ta.űtó özvegye, szül. Németh Etelka részére 84 frt, —- s egy kiskorú árvája részére évi 25 frt segé'ly- pénzt engedélyezett az orsz. tanítói nyugdíj alapból. GYÁSZROVAT. Grünwald Móricz földbirtokos, élte 64-ik évében múlt hó 25-én, elhunyt Faddon. Scherer Konrád nyug. bonyhádi ág. ev. gimnáziumi tanár, élte 62-ik évében elhunyt Szek- szárdon, november hó 26-án. Klein Vilmos kereskedőnek, a »Heisler és Klein« cég egyik beltagjának 4 éves Jenő fia, diphteritisben meghalt.
