Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-08 / 41. szám
XI. évfolyam. 1891.-41. szám Szekszárd, csütörtök október 8 TOL1TA törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ........................6 frt. Fé l évre .............................3 frt. Évnegyedre . . . i frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési j pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-uccza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt, 200—300-ig » » 1 frt. 300—400-ig » | 5 frt. Felelős szerkesztő és laptulajdonos • GEIG E R . G TÚL A. Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő: Dr. BODOSS7 GÉZA. | A. zőklsu-ííS.©. * lvyataloé lap. Baross G'áHor kereskedelem- ü^yi 'miitíszteciiek' koyetkező rendeletét adta £i: »Folyo évi ökícmö'f* ho^ Í4öÍ. jfíezdve a. hazai Öászes vasutak forgalmában érvényesülő egységes (zóna)'időszámítást á ppsta- és .távirdahivataloknál is életbe léptettem és elréndeltem, hogy ezen naptól kezdve az összes hivataloknál a papi működés ezen egységes idó'nek megfelelően szabályoztassék, a küldemények felvételére megszabott záridők, valamint a posták indítása és érkezése úgy a vasút mentén, mint attól távol fekvő hivataloknál e szerint állapíttassanak meg közúti postajáratok közlekedési ideje a járatjelzőkön, óraleveleken stb., a táviratok feladási, érkezési ideje, szóval minden szolgálatot és kezelést illető időnek jelzése a zona- idő szerint történjék. Ezen vasúti zóna-idő, viszonyítva a helyi időhöz, Budapesten 16 percet késik. A magyar korona területén fekvő fontosabb helyeken a zóna és a helyi idő közti különbségről a következő táblázat nyújt képet: Midőn e zónaidőszámitás szerint déli 12 óra van, akkor: Fiúméban a helyi idő 11 óra 58 perc Zágrábban » % 12 » 4 Sopronban » » 12 » 6 •» N.-Kanizsán » »• » 12 8 Pozsonyban » » 12 8 y> Pécsett » > 12 » 13 . » Ruttkán a helyi idő 12 óra 15 perc Szegeden » » » 12 » 20 . » Zimonyban » » ». 12 » 21 Temesvárit » 12 » 24 Kassán » J 12 » 24 > Aradon » ~ » . 12 V 24 P Debrecenben » » » 12 » 26 » M.-Laborezon » » | 12 » 27 N.-Váradon » 12 » 27 Ó-Orsován » » » 12 » 29 » Munkácson » » » , 12 » 31 » Kolozsvártt » » » 12 » 35 » M.-Szigeten » » 12 » 34 N.-Szebenben » » » 12 » 36 Midőn pedig: Fiúméban 12 óra akkor a zóna-idő sz. 12 óra 2 p. Zágráb » » » » 11 » 56 » Sopron | » » » 11 » 54 » N.-Kanizsa » » » vM , » rpr «1 11 ,» 52 > Pozsony » » 11 » 58 » Pécs . » » » > » 11 » 47 » Ruttka » » » 11 » 45 » Szeged » » » > 11 » 40 » Zimony » » » » 11 » 39 » Temesvár » » » » 11 » 36 » Kassa » » » > » 11 » 36 » Arad » » » » 11 » 36 » Debrecen » » > » 11 » 34 » M.-Laborc » > > » 11 » 33 » N-Várad » » » 11 » 33 » Orsóvá » » i » 11 » 31 » Munkács 12 óra akkor a zóna-idö sz. 11 őra29 p. Kolozsvár » » > 11 > 26 » M.-Sziget » » 11 » 25 » N.-Szeben » » > » 11 » 24 » Brassó » » » | » 11 » 18 » A kir. posta- és távirdahivatalok tehát jövőben ezen vasúti zónaidőszámitáshoz fognak alkalmazkodni és pedí; addig, a mig a vasúti zónaidő az általános polgári időre át nem megy azon posta- és táviróhivatalok, melyek a táblázatban megnevezett helyék idejéhez, melyhez földrajzi fekvésüket tekintve, legközelebb vannak. így pl. a szoboszlói posta- és táviróhivatal a debreceni, a károlyvárosi posta- és távirdahivatal zágrábi időhöz számítsa idejét.« Ez a zónái idő kivételképen nem a Baross találmánya. Nemzetközi konferencia állapította meg, végét vetni annak a tömérdek sok alkalmatlanságnak, melyet a, helyi idők elérése okozott Eddig ha az ember Budapestről Olaszországon át Párisba ment zsebóráját a következőképen kellett igazgatni, hogy a menetrenddel boldoguljon : Csáktornyánál 18 perccel hátra, mert az osztrák vasúti vonalokon a prágai idő érvényes és mikor Budapesten dél van, Prágánál még csak 11 óra 42 percet mutat az óra. Udinében ismét 8 perccel hátra, mert az olasz vasutak a római kapitolium órája szerint járnak s mikor Prágában delet harangoznak, Rómában 11 óra 50 perc van. A montcenisi alagútból kiérve, a zsebórát ismét 41 perccel kellett hátraigazitani, mert Modaneban A „Szekszárd Vidéke" tárczája. Nyitray műtermében. Hogy székvárosunk az elmúlt másfél éviizedben kedvező fejlődésnek s gyarapodásnak indult, azt hiszem, minden ép érzékű ember észrevehette, ki a maga ügyein kívül a közérdekre is némi. tekintetet szokott vetni. A lakosságnak számbeli gyarapodását például mindjárt a nem régen eszközölt népszámlálás igazolta, mely a legutóbbi népszámlálás eredményéhez képest lélekszámban több ezer szaporulatot tüntetett fel, mig a fejlődésnek egyéb elvitázhatlan kedvező jeleit úgyszólván naponkint szemlélhetjük a sokfelé folyó .építkezésekben, a társasélet valóban kedvező jelenségeiben, az intelligentiának szép és nemes czélokért való egyesülésében. A székváros mindinkább javuló közszellemére vallanak egyebek közt: a helyi sajtóügynek kedvező fellendülése, a szinpártoló-egyesület megalakulása, a sétatér-ügy, a magasabb tanintézetek létesítése iránt megindított mozgalmak, a közterek és utczák szabályozása és csinosítása, de erre vallanak másfelöl azon újabban keletkezett egyesületek is, melyek egymástól eltérő eszmék s czé- lok szolgálatában állanak ugyan, de mindig a lakosság érdekeit mozdítják elő áldásos módon. De hát végre is, Szekszárdnak sem lehetett már többé elzárkóznia az általános érdekek hathatósabb szolgálata elöl. A ki ismerte városunkat ezelőtt 15—20 évvel és ismeri most kénytelen — némi összehasonlítás után — beismerni azt a nagy átalakulást, mely nálunk minden téren csak a legkedvezőbb jelenségeit tárja elénk. De hát illő is,; hogy ennek a dunántúli vagyonos megyének, melynek úgy ' intelligentiában, mint anyagi javakban párja csak vajmi kevés akadhat az országban, legyen egy méltó központja, mely külső látható jelként feltárja az idegenek előtt lakosainak magasztos gondolkodását, tiszlullabb Ízlését és a közjó iránti áldozatkészségét minden intézményében. Igazán jól eső1 örömmel jegyezzük fel, eme közmüvelödésíállapotainkra vonatkozó kedvező jelenségeket; örömmel teszszük ezt jövőben is, mert hisz minden haladás felemeli az ember lelkét s szivét a gyönyörnek bizonyos érzetével tölti el. Ámde kérdezhetné ezekután valaki ugyan mi köze van, vagy lehetne ezekhez a szép dolgokhoz speczialite'r Nyitray ur mütermé; nek?! E kérdésre előre is bátran válaszolhatom, hogy igen, van köze. A művészet vonatkozzék az bármely genrere, közjelenlöségü s általános művelő hatásánál fogva a közhaladás egyik figyelembe veendő momentuma. Karöltve jár ez a műveltség terjedésével, melynek egyik elenged- hetlen kísérője. Különösén a festőművészet az, mely leginkább finomítja az ízlést s eszközli a I szellem csinosbodását. Kiváló, nagy jelentőségét | minden kulturáltam népe elismeri, azért fölös!eI ges lenne ezt most hosszasabban tárgyalni. Elég I csupán még arra az egy tényre utalnunk, hogy akár hány város politikai hatósága pénzbeli áldozattal vagy épen telekadományozással segíti elő a körébe letelepülő művészt czéljai megvalósításában, teszi ezt pedig nem csupán az illető személyért, mint inkább azon morális haszonért mely ezáltal a lakosság körében a finomabb Ízlés elterjedésével be áll. N y i t r ay ur, ki lelkének lángszeretetével csüng az arczképfestészeten, hosszú évek során át végre odá vitte a dolgát, hogy immár egy kisebbszerü műterem áll rendelkezésére, melyet tisztán önerejéből rendezett be s szerelt fel a szükségesekkel. Ö tehát az első székvárosunkban, ki a modern arezképfes- tészetet a jelenlegi fejlettségben s irányban kulti- válja. Azért méltónak találtam, nogy ebbeli nemes törekvése szélesebb körben is, némi méltatásra találjon. E sorok Írója a diákkor éveit a Dunántúlnak egyik tekintélyes nagy városában élte át i miután már akkor bizonyos előszeretettel viseltetett a rajz és festészet iránt, gyakori 1 látogatójává lön az ott megtelepült festőknek, kik közöl azonban egyiknek sem volt a kívánalmakat oly kielégítően felszerelt s berendezett mü- I terme, mint épen. az övé. (Folyt, köv.)
