Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-08 / 41. szám
S z e k s ss -ái x d. T7“ i d. é 3s ©már a párisi óra uralkodik s mikor Párisban dél van, Rómában még csak négy percóel múlt el egynegyed tizenkettő'. így kellett lassankint kiegyenlíteni azt az 1 óra 7 pere időkülönbséget, mely Budapest és Páris között van. S mikor visz- szafelé jött az ember ugyanezt a processzust csinálta végig, csakhogy megfordítva. Mindmostanig huszonegyféle vasúti idő volt Európában: Greenwich, Páris, Brüsszel, Amszterdam, Stockholm, Karlsruhe, Stuttgart, München, Lidwigshafen (Rajna-Pfalz) Bern, Prága, Budapest, Pétervár, Moszkva, Varsó, Bukarest, Róma, Konstantinápoly, Szaloniki és Mosztár helyi ideje szerint. Ezentúl csak négy zóna-idő lesz, melyek mind egy-egy órával különböznek egymástól. Az egész rendszer alapja pedig a greenwichi idő. Manapság már csaknem az egész művelt világ elfogadta, hogy a kiinduló pontul szolgáló déllő a greenwichi csillagvizsgáló-torony passage-instru- mentúrnának kifeszitett pókfonalán megyen végig. E műszer mellett áll az óra, melyhez a tengerészek a maguk kronométerét igzaitják, hogy az Óceánokon hajózva, ki tudják számítani, hogy mely hosszúsági pontján vannak a földgömbnek. Mert a hosszúsági helymeghatározás fő eszköze az időkülönbség. A föld huszonnégy óra alatt egyszer fordul meg maga körül és 360 déllő metszi végig. Két-két déllő között az idökülönbség 4 p. Tizenöt déllőfok e szerint már egy órakülönbség. Vagyis mikor Greenwichben dél van, Cataniában, mely a 15-ik keleti meridiánus alatt fekszik, egy az óra, Kronstadtban, mely a 30-ik fok alá esik, kettő; a Greenvichtől tizenöt fokkal nyugatra levő Izland szigetén pedig még csak tizenegyre jár. Magyarországra, Ausztriára, Németországra, Szerbiára és Törökország nyugati részére nézve a greenwichi keleti déllő 15-ik fokának ideje lesz érvényes a mai naptól fogva. A brassói magyar ember tehát ugyan a szerint az óra szerint fog vasútra szállani, mint a karlsruhei német. A magyar azonban majd 42 páncél hátraigazifja az óráját, nehogy közel három fertály órával az indulás előtt érkezzék a pályaházba; a német pedig kénytelen lesz kerek fél órával előbbre tolni a mutatót, ha nem akar lekésni, mert a két város között körülbelül öt negyedóra az időkülönbség. Európában kevés olyan szerencsés hely van, mely épp a greenwichi 15-ik déllő alá esik, tehát igazi ideje egy a zónaidővel. Ezek az irigylésreméltó pontok, a hol nem lesz semmi félreértés, semmi zavar: Langö norvég sziget, Stettin városa, Mün- chengrätz cseh városka, Gmünd osztrák falu, Pago dalmát sziget, Gelenza olaszországi helység és Szicília szigetén Catania. Másutt mindenütt igazgatni kell az órát.. Nálunk Magyarországon 44 percen belül fognak történni ezek a regulázások, mert annyi az időkülömbség legnyugatibb és legkeletibb városunk: Fiume és Brassó között. És pedig Fiúmét kivéve mindig hátrafelé, mivel hazánk a zóna meridiánustól keletre esik. Ebből megvan az a kétségtelen hasznunk, hogy ha a helyi óra szerint is intézzük indulásunkat, sohasem késhettünk le a. vonatról. ~ Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 5-én tartott ülést. — Tolnavármegye állandó választmánya október hó 14 én délelőtt 10 órakor tart ülést. — Tolnavármegye törvényhatósága őszi rendes közgyűlését október hó 15-én délelőtt 10 órakor tartja meg, mplyre a meghívók már ki- bocsájtattak. rzz A dohány csempészés elteli a kereskedelemügyi miniszter szigorú rendeletet intézett a vasúti és gözhajózási állomások alkalmazottjaihoz, melyben saját érdekükben figyelmezteti őket, miszerint a csempészést a lehető legszigo- ruabban ellenőrizzék. ‘ A törvényhatóság köréből. Közgyűlési meghívó. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. c. tagjait, a foIyó^Avi október hó 15-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyüléstermében megnyitandó őszi rendes közgyjiiésre oly kijelentéssel meghívni, hogy miután a jelzett közgyűlésen, részint a jövő évi költségvetés s a múlt évi számadás hiányösszegeinek fedezése, részint új tiszti- és kezelöhivatali állások szezvezése s az eddigi illetmények részben' való fölemelése czéljából pótadó kivetés fog javaslatba hozatni, a közgyűlés első /.tárgy az’JIÉ83. évi. XV-. t, ek. 10. §-a értelmében a jövö;évi költségvetés lesz.—- Egyszersmind pedig az állandó választmány 1 c. tagjait is értesíteni, miszerint az állandó választmány ülése folyó évi október hó 14-én déle löttlO órakor fog megnyittatni. Nagy-Dorogh 1891. évi szept. fyó 29-én. Gróf Széchenyi Sándor • Tolnamegye főispánja. Tolnavármegye közigazgatási és gyámhatósági költségvetésének fökimutatásá, mely ki van téve a 15 napi szokásos közszemlére a következő: C.íSI/oánfa4 " 1891. évi jrfvá'ja- 1892' évre elöii-áOZUKSoyiGl gyott előirányzat nyoztatik Tisztviselő, segéd és kezelő személyzet réndszéres fizet;■' 51655 frt — kr. 53255 frt kr. Ügyanannak:mellék járuléka,; 13650 Szolgasjemélyzet bére, . 5300 Ugyanannak mellék járuléka 3124 Hivatal helyiségek bérlete . 759 Irodai szükséglet . . . - 4624 Útiköltségek-és napidijak . 800 Épületek fentartási költsége • 1372 ! Egyéb rendszeresített kiadások 400 Előre nen látott-költségek . 1000 45 43 7414250 » 5300 » 1951 » 750 » 5678’» 300 v 2347 > 400 » - 2000 » 01 80 Fedezet«* toégeilá sy gcmb/feR Előleg, birság, egyebekből . . ■ .. (i)0 -205 frt -— kr. A gyámpénztári tartalékalap megtéritt . ;14234 » 63 » ■ Az utadóalap és ebtartási alap megtérít 2200 ? — » Állami javadálmazás . . . . , ■ 67200 » — » Fedezet össszesen . 83839 frt 63 kr. Szükséglet . 86232 » 60 » Hiány ,• . 2393 •» 97 » Nyílt levél a szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő ur! Nagyon lekötelezett epgeri) azzal, hogy Zágrábba utaztomban a vasúti mozgópostára föladott »Szekszárd Vidéke« számait pontosan megkaptam. Zágrábból Komáromba s onnét Miskolczra mentem az ott megnyitott baromfi kiállítás megtekintésére. Innét az »Emke« nagygyűlésére utaztam Maros-Vásárhelyre, honnét október 6-ikára Aradra érkeztem s jelen voltam az aradi 13 vértanú gyászisteni tiszteletén. Ma Temesvárott vagyok a kiállításon. Ezúttal csak futólag akarom megemlíteni, miszerint utamban egy ifjúkori barátomat látogattam meg, ki több évig Eszterházy Andor, László és Béla grófok nevelője volt Sárosdon. Ez alkalommal két napot töltöttem idősb gróf Eszterházy László kastélyában, hol a volt nevelőt dr. Fekete Izidort valóságos családtagnak tekintik. De nein erről akartam...-beszélni.; hanem arról, bogy ep alkalommal idősb gróf Eszterházy László megemlékezett az 18l?/49-iki ’eseményekről az ozorai fényes fegyvertényről, amelynél a nemes gróf szintén tevékeny részt vett s mintegy sajnálatának adott kifejezést, hogy Rótt és,Phillippo- vits lefegyverezésének ténye a mai napig — emlékkövei — megörökítve nincsen. És a mint a nemes hévvel beszélő gróf hozzátette, ha csak magas kora és egészsége megengedi, kezdeményező lépéseket fog tenni azon czélból, hogy az ozorai dombok egyikét egy újabb honvédoszlop diszesitse, Simor és Haynald. Irta: Nagy Nép. János. (Folyt, és vége.) De már Simor nem tette meg a fővárosi óhaj daczára esztergomi kanonokká, mig elődjét, a fülig adós és sequestrummal küzdő Szántófyt igen. És hányán mások, érdemes jó papok — volt kitűnő honvédek, mint adminisztrátorok — (nem is plébánosok) végezték be életöket. Semmivel sem volt jobb Haynald — pedig ö is ette a számkivetés kenyeret. — Sőt még talán rosszabb volt e tekintetbén Siuiornál. Dr. Sörös Imre (született Dnnaföldváron) Nádasdy Ferencz kalocsai érsek udvarában volt alkalmazvá. Mint fiatal ember ö is hevült a szent ügy mellett. Mint Haynald Esztergomban, fogalmazta ö Kalocsán a függetlenségi nyilatkozatot köröző iratot, s szólt lelkesitöleg a szószéken a magyar ügy mellett. S habár Sörösnek az esze sémmivel sem volt gyengébb mint Haynaldé, memóriája pedig a hihetetlenségig nagy, mégis mint nyug. du- napataji adminisztrátor halt meg néhány év előtt. Mi magunk is szorgalmaztuk Haynaldnál Sörös jobb javadalmazását, de süket füleknek beszéltünk. Mikor pedig Domsich Antal, (született Szek- száraon,) előbb gákovai majd horgosi plébános 14 évre terjedő Józsefstadti börtönéből haza került, (elitélve lett 1849-ben először is 1853-ban másodszor) s érsekétől új plébániát kért, ez halam sem akart a jó öregről. — Köszönje meg, — rivallt rá Haynald — ha valami csekély nyugdíjban részesül. A ki egy asszonyt sérteget, annak én meg nem tudok megbocsájtani. Pedig — tisztelet, becsület — de arról az asszonyról még ma is csak úgy discurálunk, mint 40 év előtt discurált az öreg és jobb kezére szél ütött Doihsich. Csak még egy-két példát, mint viselkedtek azok a nagy férflkk nem papi 'sáémélyekkel ' ' V} - ']>)’. , • • , szemben. Simornak volt egy kedvenc fekete kutyája. A basilikából jött egy már nem fiatal úri nö, s örömmel nézte a tetúplotn előtt virágzó bokrokat, mikor ez a fekete kutya egyszerre a nö vállaira ugrik. A nö kétségbe esve elkézd sikoltozni, s elkeseredve védekezik az eb ellen. Midőn jó időre az egyik bokorból nagy hahotát űzve kilép Simor s azt mondja: ugyan ne féljen,'nem bántja az magát, hiszen én huszitottam ebemet önre csupa tréfából. A szegény, különben is ideges nő ezt a primási tréfát két hétig megfeküdte. Simor nyilvános kihallgatáson fogadott egy nőt, 5 gyermek anyját, ki könnyen be tudja bizonyítani, hogy ősei a Chere et Beaux franczia családból származtak s már 500 éve nemesek Magyarországon. Tehát a hozzá belépő nagyon distinguált, és mint a Beniczky-ek igen szellemes is. És mégis, á mint a nő megnevezte ma- j gát, a prímás viccet csinálni akarván, a nö tisztes nevét csere .bogárnak nevezte, s elkezdett úgy kaczagni, mint valami féktelen normalista. Hanem az igaz, hogy Simor ebben a nőben emberére talált, a ki a herczegprimást helytelen viselkedéséért standte pede úgy megszapulta, hogy a prímás szégyenkezve és alázatosan bocsánatot kért Nos Haynald igen finom ember volt de szeles és szenvedélyes. Egy nagy concert után a vigadó terméből jöttünk le. A lépcsöház zsúfolva volt, s csak csószogva haladtunk lefelé. Egyszerre csak egy hosszú kéz utat tör magának, hogy tulajdonosa egy négy lépcsövei alább álló delnőnek .a vállát me,gveregesse. Férfi ,és női kalapok dűltek abban a pillanatban jobbra-balra, chignonok parókák jöttek sok nagy veszedelembe s erős kifakadások- ban hallatszott e kérdés:, ki az a neveletlen? gq- romba ? Biz az Haynald érsek volt. A ki mivel egy igen terjedelmes dúsgazdag he.ntesnének coiffur- jében is nagy ribilliót csinált, kapott is az érsek ettől a dámától titulusokat!!! Bakos királyi ügyész vizsgálta a kalocsai börtönöket s ez alkalommal sétára ment az érseki kertbe. Ott valami növény megtetszett neki s letépte. Mint a tigris rohant rá a közelben lévő érsek s botjával, tán meg is üti a kir. ügyészt, ha ez az ütést fel nem fogja, s az érsek kezéből a botot ki nem csavarja s össze nem töri. Erre dulakodás támadt közöttük, mire az érseki kertészek a zajra a dulakodás színhelyére jutnak az érsek a már magát megnevező ügyészt kertjéből kilökette.
