Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-20 / 34. szám
XI. évfolyam. 1891. 3-£. szdsaa.. Szekszárd, csütörtök augusztus 20. TOLOlT^. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ...... 6 frt. Fél évre ....... 3 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-utcza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt, 200—300-ig » »4 frt. 300—400-ig £ » 5 frt. Felelős szerkesztő és lap tulaj donos • a E I G E R GYULA. Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő: Dr. EODOSS7 GÉZA. jr /• # * S r v. •/ Telepítsünk szőlőket! ‘/ 'i Hogy a szőllő, és igy a bortermelés súlypontja a homoklerületekre helyezkedik át, szükséges, miként a homokterületek tulajdonosai, vagy a szőlőmiveléssel foglalkozni akarók, különösen pedig a szőlőtelepítést eszközölni hajlandók úgy a telepítési, valamint a fentartási költségekről, de egyszersmind a helyesen telepitett szőlő jövedelméről kellő tájékozást nyerjenek. Miután pedig a telepítés fölött azoknak gondolkozni, akik arra rászánnák magukat, nagyon is itt az ideje, mert a vesszők beszerzése iránt már nemsokára meg kell tenni a szükséges lépéseket, e helyen pedig hosszabb bevezetés és indokolás számára most nincs tér, mindjárt a költségvetést terjesztem elő, mely valamely szőlő telepítésénél irányadó lehet,habár csalhatatlanságra vele igényt még a helyi viszonyok ismerése és figyelembe vétele daczára sem tartok. Alapul kétféle állapotot veszek. T. i. egy 1 holdas, és egy nagyobb területet. Egy 1 kát. holdas homokterület telepítése: 1. Beszerzési ár 150 ft 2. Egy oMal bekerítése élő sövénnyel 12 ft B. For^nás (rigolozásj 65 cm. mélyen á 6 kr .. ^ 96 ft 4. 4000 drb szőlőkaró á 30 frt 120 ft 5. 100 q. (mmázsa) trágya á 35 kr 35 ft 6. 4000 drb szőlővesszó beszerzési ára á 6 frt ' 24 ft 7. Tőkék helyeinek kijelölése és vesszőültetés 20 ft 8. Öntözés / 6 ft Összes telepítési költség 463 frt Évi fentartási költség: (Az első év fentartási költsége 24 frt). 1. Nyitás 4 ft 2. Metszés és harmatgyökerek eltávolítása 3. Háromszori kötözés napszáma 4. Kötöző-anyag (6 kgr. raffia á 60) 5. Kapálás háromszor 5 ft 40 4 ft 50 3 ft 60 16 ft 80 2 ft 2 ft 80 18 ft — 50 3 ft 8 ft Fentartási költségek összege: 68 ft 60 Ha a négy első év befektetéseit gyümöl- csözetlennek tekintjük, úgy a telepítési 463 írthoz veendő még ennek négy évi kamata 111 frt; azután a 68 frt is gyümölcsözellenül elhelyezett tőkének számítandó az első négy éven át, mi 272 irtot tesz, s igy az egy kát. hold szőlőterületnek meg kell hoznia 846 frt6. Gyomlálás (válogatás) 7. Csonkázás 8. Karók pótlása 9. Kihalt tőkék pótlása 10. Fedés 11. Szüretelés nak kamatait (6%), az évi 68 frt fenntartási költségeket és a tulajdonos saját fáradságának diját. Nézzük meghozza-e? 1. 25000 drb vessző á 4 frt 100 ft 2. 20 hl. évi bortermés á 12 frt 240 ft Összesen 340 ft A 68 frt munkáltatási és 50 frt 76 kr tőke kamat, összesen leírandó 118 frt 76 kr levonása után egy kát. homokföld a tulajdonos fáradozását 221 frt 24 krral jutalmazza. Azt hiszem ez oly bér, a melynél nagyobbra alig számíthat az ember másformában. Természetes, hogy ezen számok nem felelnek meg azoknak, a melyek bármely szőlő- birtokosunk könyvébe feljegyezve vannak. De épen a jelentékenyen fokozott munkáltatási költségek által tehetjük szőleinket igen jól jövedelmezőkké. Térjünk azomban most egy nagyobb p. 80 kát. hold nagyságú homokterület telepítése költségeinek megállapítására. 1. 80 kát. h. beszerzési ára á 120 ft 9600 ft 2. Élősövény kerités(2100 ölá 13kr) 293 ft 3. Rigolozás á 5 kr 6400 ft 4. Foldegyengetés, utak, táblák kij. 1200 ft 5. Nyolcz db. kapáló és 8 db fedőnyitó eke ~ 640 ft 6. Tíz munkáscsalád számára' szükséges lakás i* - 3000 ft A y.Szekszárd Vidéke" tárczája. A lélek-megjelenéséről. *Ha ezt a czimet egy mai, modern ur vagy hölgy olvassa, ezer forintot mernék tenni — ha volna — hogy ráfogja az illető, hogy ezt a ezikket egy babonás vén banya, vagy pedig egy fülig szerelmes hős szabólegény irta; pedig lássák kérem egyik sem igaz, mert én még aránylag fiatal-férj (úgy 40- és 90 év közt) vagyok, kinek modelje után ugyan a jó Isten nem teremté sem Venust sem Parist, de kitől felesége tudom szívesen vissz aházasodnék, ha ugyan a házasság oly egyoldalú nem volna és itt is léteznék egy »rückwärts concentrirungs marsch;« de másodszor hős szabólegény sem vagyok, hanem igenis lehettem volna, ha ugyan másra nem taníttatnak véletlenül és igy nem voltam szerencsés azzá lehetni, mit a t. olvasó rám fog, hanem igenis vagyok egy---------no de pszt! »ne szólj nyelvem , nem fáj fejem« mondja a közmondás, majd »a végén csattanik az ostor!« — Lélek megjelenés, lélekmegjelenés! sóhajt fel egyik-másik t. olvasó — már hogy lehet ilyesmiről is csak czikkezni és pedig komolyan (?) czikkezni a tizenkilenczedik század halálos ágyán? Nem-e ütközik-e ez a vallás dogmáiba? Nem-e kézzel fogható babonaság? Nem absurd gondolat is, csak erről.............. Csak lassan uraim, hölgyeim, én sem a vallás dogmái ellen nem vitatkozom, mert több igen fontos ok — a többek között, hogy nem értek hozzá — tart vissza, de meg másrészt a »babonás« fényes czimet sem szeretnék magamon szá- rittatni, azért kérem szépen a t. olvasót egy kis türelemre és érveléseim után Ítélni és megadni a titulust. Először is köteles vagyok kijelenteni, hogy ezen babonás gondolatot fölébresztette bennem Flammarion Kamii, az a hires franczia astro- nomus, ki világraszóló müvei — és czikkeivel magára vonta a müveit közönség teljes figyelmét. Ezen úri ember, — ki valószínűleg bizonyosan tudósabb nálamnál, — a »Budapesti Hírlap« tár- cza rovatában erről czikkezvén, Cicerótól hoz erre vonatkozólag egy esetet és még, egy authen- tikus bizonyítványokkal hitelesített esetet, most még élő személyekről, mely eseteket csak azért nem mondom itt el, hogy esetleg a »kérődzők« rendjébe ne sorozzanak, hanem igenis elmondok egy-két esetet, melyet a t. olvasó talán még nem halott, teljesen reábizva a t. olvasóra annak hihetőségét vagy hihetetlenséget. Az én öregatyám — mert hát nekem is az volt valamikor — bár egyszerű falusi “ember, de azért igen eszes és mindenféle babonaságlól ment, komoly férfi volt, mit a még most is.élő, öt ismert személyek, pecsét- és facsimiljökkel erősítenek, ha úgy tetszik. Ennek szomszédja, egy- szersmint jóbarátja is volt. Történt azonban, hogy a jó Isten ezt a barátot is magához hivla. Öregatyám nyugalmasan aludt ágyában, egyszerre úgy 2 óra felé éjfél után valaki zörget az ablakon és kiált: »Lörincz!« (mert úgy hívták öregatyámat) Öregatyám erre fölébredt és felült ágyában, de kukot sem szólt. Most ismétlődött a zörgttés és újra kiált valaki: »Lörincz!« , — No! ki az? feleié jó öregatyám. — »Hamar jöjj le hoznám, mert én most meghalok.« ] — Jézus Máriám! kiált a szegény jó: öregem, hisz ez maga a haldoklói, hang után! RÖgr tön mécset gyújtott, csak sebtiben felöltözködött és futott le szomszéd barátjához. Mikor leért, az ajtók be voltak csukva, Övei, elfáradva a több éjjeli virrasztás által, mélyen aludtak, és a beteg, jobban mondva most már hallott ágya mellett gyengén pislogott a mécs. Öregatyám zörget és kiált addig az ablak elölt, mig a mélyen alvók _fgl nem ébredve öt beereszlvén kérdik, hogy mi baj esett, mert olyan késő váratlan időben jö. Öregalyám aztán viszont kérdezte őket, hogy ki volt—most fent nála és hivla a szegény barátja halálához. Ők persze a legnagyobb csodálkozással és meglepetéssel arczukon azt felelték neki, hogy közülök senkisem volt nála, legfőlebb valaki rósz tréfát engedett meg magának, mert barátja él még. És midőn ezen állításukat bebizonyítandó, odavezetik öregemet barátja ágyához, hát — oh
