Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-20 / 34. szám
S z 9 k s z á r d "V i d é e. 7. Első trágyázás holdank. 35 írt 2800 ft 8. 320,000 db. szőlővessző beszerzési ára 1920 ft 9. Ültetés 2400 ft 10. Iszápolás 1200 ft 11. 320,000 db. szőlőkaró á 30 frt 9600 ft 12. Karóverés 320 ft 13. Elmaradt tőkék pótlása 300 ft Telepítési összes költségek 39,673 ft Évi fentartási költségek: 1. Szőlőkezelő évi fizetése. 700 ft 2. 10 vinczellércsalád á 240 frt 2400 ft 3. Lovak után napszám 720 ft 4. Trágyázásra évenkint 800 ft 5. A vinczellérek mellett is szükséges napszám 600 ft 6. Kötöző anyagra 200 ft 7. Karók pótlása 1440 ft 8. Ekék kopása 96 ft 9. Épületek 150 ft 10. Egyéb eszközök és előre nem látható kiadásra 400 ft Fenntartási költségek összege 7506 ft A négy első év befektetését itt is gyümölcsözetlennek tekintvén, a telepítési 40000 frtra kikerekitelt összeg évi 6%-je 9,600 irtot, a fenntartási költségek 7506 frtnyi összege a négy évre négyszer véve kerek 30,000 írlöt tesz. így a gyümölcsözésre elhelyezett tőke 79,600 frtra rug. S ezen összegnek kamatain (4776 frt) és a (7506 frt) fenntartási költségeken felül nyerhető jövedelem adná a telep tiszta hasznát. Lássuk, mire tehető ez? 1. 2.000 000 (két millió) db szőlővessző á 4 frt 8000 ft 2. 5 k. hold szőlőterület termése gyümölcsül értékesítve holdankint 50 q szőlőgyümölcsöt és q-kint 10 frtot számítva 2500 ft 3. 75 k. hold bortermése holdank. 20 hl, s híjét 12 frtra számítva 18000 ft Jövedelem összege 28500 ft Ezen 28,500 frt bevételből a 12,282 frt kiadást és a befektetett tőke 6% kamatát leszámítva maradna tiszta nyereségül 16,000 frt, vagyis minden befektetett 100 frt után a 67.-on felül 20 frt, mi összesen 26V()-ot tesz. Ily jövedelemmel pedig bárki is meg- légedhetnék. Ha már most alakulna egy részvénytársaság, mint szövetkezet ily nagyobb terület telepítésére, úgy a részvényesek nemcsak hogy tisztességes haszonhoz juthatnának, és ez által tőkéiket igen gyümöcsözőleg helyeznék el, hanem városunk és környékének anyagi felvirágzásához igen lényeges tényezővel járulnának. Megtanulná a szőlőmives közönségünk a telepítés és művelés leghelyesebb módjait a közvetlen szemléletből s ezt lassankint saját szőlőterületein is érvényesítené. A szőlőnövény fő- és mellékterményeinek helyesebb és jövedelmezőbb értékesítését szinte észrevétlenül elsajátítaná. Betelepítvén a most alig jövedelmező homokterületeket, ezeknek értékét megtöbbszörözné, miáltal a vagyonosság fokozását és növekedő hitel- képességet érne el. Oly forgalmi viszonyok között, aminő a miénk; ott, ahol a vasút és a csaknem egész Europa testét ketté osztó Duna minden perczben a legkészségesebb eszközül szolgál terményeink tovaszállitására, hogy érettök az élvezni szerető népek kincseit hozza vissza nekünk cserébe; ott, ahol minden veszély ellen biztositó területek ezer hold számra várják a munkás kezeket a homok rejtett kincseinek feltárása végett s ahol az emberek nagy száma súlyos gonddal küzd a megélhetés terhei ellen; ahol csak az alkalom hiányzik egy beláthatlan terjedelmű földmivelési ág kifejlesztésére, melylyel némely iparág jelentékenyen fel virágozhat s mely által egészen új, világjáró kereskedő osztály fejlődhetik: lehetetlen, hogy az alkalom kinálkozásával csak egyetlen arra képes ember akadjon, aki ne pártolná szive szerint szavával és cselekedeteivel azon törekvést, a mely szövetkezéssel óhajt életet adni egy nagyobb homokterület szőlővel való telepítésének.; Meg vagyunk áriról győződve, hogy már csak idők kérdése*; talán miként ezen eszme testté váljék Nem csekély lesz a szolgálat, a minőt az üzletember a maga érdekét szem előtt tartva, a közérdekében igy tehet. Tegyen is! Nagel Sándor. zu A paks-szabolcsi tervezett vasút vonalainak hivatalos mütani bejárása e hó 17-én ment végbe az erre kirendelt hatósági közegek és a vállalkozók jelenlétében. rémület — szegény mosolygó arczczal ott feküdt holtan. Tudom kifogásukat t. olvasók, azt fogják rámondani hallucinátió, véletlen stb. volt. Mondok egy másik esetet. Ott lent Piemont valamelyik városa kaszárnyának 3. emeleti irodájában a hó végefelé ül egy manipuláns őrmester és készíti a számodá- sokat, mellette szivarozva és káromkodva ha nem »klappolt,« hol megint vigan fütyürészve, ha »stimmölt« a számodás. Egyszer úgy 11-felé éjjel csak nagyot zörren az ablaka, mintha valaki egy jókora követ dobott volna az ablak keresztfájához. Baka őrmesterünk ugyan nagyot nézett, de mit törődött ö evvel, örült, hogy jó számodása. »Bum!« megint csak irtózatosat zörren az ablaka. De ö felejtve most örömét, kinyitja ablakát és már olyan bakaudvariasság mellett kérdezi a lent fel- és alájáró kaszárnya őrt, hogy ki dobál ide fel az ö ablakára, mire persze a szegény strázsa azt felelte, hogy ö bizony senkit sem látott. — Hát máskor vigyázzon jobban, mert különben becsukatom, mert az ilyesmit csak kellene hallani, ha nem alszik az ember — szólt neki parancsolólag le és ismét betéve az ablakot leült Íróasztala mellé. Alig azonban hogy asztala mellett ült morfondírozva a történtek felett újból csak: »bum!« megint irtózatosat derrent az ab- akán. Most hidegvérét teljesen vesztve, odafut az ablakhoz és azt kirántva a káromkodás czi- kornyás indexén végig szitkozódva rivaltjja szegény lent járó őrre, hogy már miféle dolog ez, hogy ö ilyesmit megenged. A szegény őr pedig ég és földre esküdözve mondá, hogy ö senkit sem látott sem nem hallott. Harmad napra rá jön a hióbposta Magyarországból levél alakjában hogy szegény édes atyja ugyan abban az időben az Úrban elszenderült. Nos? kérdi a t. olvasó, talán nem babona ez? Mondok még mást, mely szerint lelkűnknek van érzötehetsége. Ugyan nem azt a testre vonatkozó érzötehetséget értem én ez alatt, hanem az egymástól távolabb lévő rokon lelkeit eddig megfejthetetlen módon való összeköttetésüket. Hányszor esik az meg — majdnem úgyszólván mindig — hogy valakiről beszélve, akkor, toppan be az illető. »Kert alatt kullogot a farkas« tartja a közmondás. Azt mondhatná valaki, hogy azért történik meg ez annyiszor, mert legtöbb- nyire olyan személyekről beszélünk, kikről tudjuk, hogy eljönnek. Megendedve ezt is, kérdem: miért beszélünk éppen akkor felölök, mikor az már tudtunkon kívül közelünkben van? és miért nem akkor már, mikor még tudtunkon kívül távol van ?. És hányszor toppan éppen akkor be az illető, midőn arról beszélgetve mért földekre távol hiszszük öt tölünk ? Véletlen! mondja a t. olvasó. Ugyan kérem akkor az.is véletlen volna, hogy az én nevem: Fidelio. — Postai küldemények czimzése. A postai küldemények hiányos czimzésének megszüntetésére a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében mindazon küldemények, melyeken a fél neve rendesen kiírva nincsen, nem kézbesithetök. — Az iparosok megadóztatása körül a pénzügyminiszter azon tapasztalatot szerezvén, hogy az iparosok az adóösszeirás alkalmával eltagadják segédeiket. Ennélfogva a pénzügyminiszter a múlt napokban felhivta az iparhatóságokat, hogy a náluk nyilvántartott iparosoknál alkalmazott segédeket és tanonezokat név- szerint' mutassák ki s e kimutatást az adóössze- irással megbízott közegnek a rendes határidőben küldjék be. — A törvényhatósági tisztviselő fizetésére intézett végrehajtás az uj tisztujitás bekövetkeztével nem vesztheti el hatályát akkor, midőn az illető újból megválasztatott s igy a lefoglalt fizetése tényleg megszüntetve nem lett. A tiszti fizetésre vezetett végrehajtás joghatálya tehát fennáll mindaddig, mig az adós tisztviselő fizetést élvez, vagy egyéb alakban ellátásra valamely közpénztárból igénynyel bir így döntött a belügyminiszter 1891. évi junius 18-án 44642 sz. a. kelt határozatában. — Albirák a végtárgyalásokon. Az uj biróságszervezési törvény életbelépte óta, mely tudvalevőleg megengedi az albirák alkalmazását a törvényszéknél, aug. 7-én történt először, hogy a szombathelyi törvényszék a törvényt alkalmazta. Végtárgyalásra készültek, de a tanács nem volt megalakítható, mert a bírák nagy része szabadságon van, az otthon levők közül pedig egyik sem vehetett részt a végtárgyaláson, minthogy a szóban forgó ügyben már más minőségben szerepelt. Végre dr. Gerhauser kir. albi- rót hívták meg a törvényszéki ülésre. Tolnaváraegp nyári rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósága nyári közgyűlését múlt pénteken délelőtt tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt.. Miután a főispán szívélyesen üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat az ülést megnyitott- nak nyilvánította. Legelőször is a főispán a tanácskozás megkezdése előtt egy tartalmas, lelkes beszéd kíséretében feltüzte Reitter József duna- földvari városbirónak a mellére a koronás arany érdemkeresztet, mire a kitüntetett hosszabb beszédben válaszolva, megköszönte a kitüntetést. Ezután az elnöklő főispán Kurz György bizottsági tag elhalálozása fölött fejezte ki a megye részéről részvétét. Simontsits Béla alispán válaszolt ezután Forster Ferencz biz. tag interpellácziójára — a györkönyi regálé bérlők visszaélési ügyében — mit a közgyűlés tudomásul vett. A vármegye alispánjának félévi időszaki jelentése, mely úgy tartalmánál, belbecsénél fogva, úgy is mint kiváló gonddal szerkesztett közigazgatási munka kinyomatva, az összes bizottsági tagoknak megküldetett, felolvasottnak tekintetett. A megye közgyűlésén elhatároztatott, miszerint a tolnamegyei jégkárosultak részére az ínséges alapbil 3000 frtot utalványoz, úgyszintén segélyt kér a belügyministertöl; végre általános gyűjtést rendez a megyében és a kiosztással fölkéri az alispánt. Ezekutáh a különböző szakosztályok jegyzőkönyvei olvastattak föl, melyek tudomásul vétettek. A megejtett választások és helyettesítésekről lapunk mis helyén emlékezünk meg. Tudomásul vette a közgyűlés miszerint a belügyminister jóváhagyta a megyének a »Dunántúli közművelődés egyesület« részére adott- 1000 frtot, valamint azt is, hogy az ez év szeptember havában Dombóváron tartandó népies tenyésztési lóverseny segélyezésére 500 frtot adott. Továbbá a szekszárd-baranyavári és vesz- prém-enying-dombovári helyi érdekű vasutak segélyezésére megszavazott összeget — kilométerenként 3000 frtot — a kereskedelmi minister jóváhagyta, — valamint a tolna-dombori müút íelyreállilási költségeinek kiutalványozását is.
