Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-30 / 18. szám

III. évfolyam 4. szám. Szekszárd, 1891. április 30 mmmu. 0 Szerkesztő-tulajdonos: Geiger Gyula, a kihez úgy a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, minta t hirdetési és előfizetési pénzek küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárd, JPándzsó-utcza 1022. Megjelenik minden hóban egyszer s állandó havi mellékletét képezi a „Szekszárd Vidékének“, s ennek előfizető ingyen kapják. Külön megrendelve egész évre 2 forint 50 krajczár. Hirdető' czégeink szives figyelmébe. Ha a beküldő hirdetményét a „Tolnamegyei Hölgyek Lapjában“ kívánja felvétetni, kérjük e körülményt különösen megjelölni. A divat- és női munkák- ruhák-, ékszer-pipere-czikkek, általában hölgyeinket érdeklő hirdetéseket lehetőleg itt fogjuk közölni. Hirdetési díjak : mint a főlapban.1 .A pelargóniák és azoknak tenyésztése, me­lyek a szabadföldi virág ágyak ültetésére alkalmasak. Két pelargónia osztályt ismerünk, az úgy­nevezett P. inquinans, és P. Zonale. Ezen két nevezett törzs anyja az összes eddig létező va- rietásoknak. E nagy számú varietások igen cse­kély faja az, mely a szabadföldi ágyak ülteté­sére alkalmas, nagyrésze csak is üvegházakban szakszerű kezelés mellett mutatja meg, fény és pompáját. Csekélységemnél fogva nem sorolhatom elő, hogy azon nagyszámú varietások közül me­lyek alkalmasak ültetésre és ezt semmi nagy theoria, hanem csakis e szakban nagy gyakor­lattal biró kapaczitás határozhatja meg. Csak is azon pelargóniákról, melyek hivatva vannak szabadföldi ágyakon virágozni, és azokról melyek a szabadföldi levélnövények szerepét veszik át, adom tenyésztési utasításomat. Az ágyakban melyekbe a pelargóniák ül- teltetnek a földnek nagyon erőteljesnek lenni nem szabad, soványabb, sőt kevéssé kavicsos talaj kívántatik a virágok kifejlődésére — ellen­ben a kövér erőteljes föld csakis , a hajtásokat és leveleket fejlödteti. Ha gazdag virágzásra számítunk, minden ingerlő ’trágyaföldet kerülni kell, különösen lótrágya és melegágy földet. Kö­zönséges kertiföld, melyet valamelyes haraszt- föld és homokkal összevegyitünk, bö öntözés mellett mindég a legjobb sikerrel lesz. A tarkalevelü pelargóniáknál és mindazok­nál, melyek a levélnövények szerepét veszik ál, a dolog kissé másképen áll. Azoknál már nem használhatunk soványföldet, mert a soványföld alkalmazása mellett a.levelek teljesen nem fog­nak kifejlődni; de mind a mellett nagyon kövé­ret sem, mert a nagyon kövérföld alkalmazásá- , val a leveleknél beáll a túlhizás, s ennek követ­keztében a levélszinjátszvány nagyot csökken, s többször megesik hogy a szin és növés oly za­vart, hogy a nemek alig ismerhetők fel. Elérhető ríiind a kettő, teljes kifejlődött levél és gazdag levélszinjátszvány, tiszta tehéntrágya alkalmazá­sával, mely sok ideig a levegőn száradt, és tö­kéletesen elkorhadt. Legjobb a tarkalevelü pe­largóniák azon nemeinél, melyek a szabadföldi ágyak ültetésére alkalmasak, a következő föld- vegyület: 3 rész át érett jó gyepföld 1 rész lápföld, 1 rész harasztföld és 1 rész elkórhadl régi tehéntrágya és ha kapható 1/s rész kagyló törmelék, a nevezett utóbbi hogy a növés és fényre feltűnő hatáskai van, nagyon régi bebi­zonyított dolog. Azonban az’ utóbbi helyett, igen jó alkalmazható homokos mészfal hulladék is. Az ágyak elhelyezése, ha lehetséges oly helyen történjék, a hol őket a nap szabadon érheti és legalább is északról mentve legyenek. Az ágyakból a föld 60 cm. mélyen kihányatik. Az ez által keletkezett mélység megtöltetik 15 cm. magasságig kő, vagy tégla darabokkal, a nagyobb darabok alól, hogy ez által a viz leve­zetést elő állítsuk. A kő hegyé gyepdarabokat, a gyepesrészt alól, ahol ez nem található, apró rözse, vagy más ehhez hasonló is jó, mert a czélnak megfelel. Ezek után a földrostatás kö­vetkeztében hátra maradt durvább földrész jön és utoljára megtöltetik 5 cm.-rel magasabban, mint az ágy felszine, a fentnevezett föld vegyü- lettel. A pelargóniák tenyésztése szabadföldi ágyakra meglehetős közönséges, más növények­hez képest. A fő dolog csak abban áll hogy elegendő, egészséges és erőteljes példányok le­gyenek rendelkedésünkre. A legjobbak az áttelel­tetett dugvány növények. Dugványokat szaporíthatunk tavasztól őszig. Minden galy, mely az alapon kemény kezd lenni, dugványnak alkalmas. Az előnyt mind azon ál­tal a júliusi és augusztusi dugványok érdemlik, mert akkor nyer a dugvány elegendő időt, hogy a tél beállta előtt a cserepekben tökéletesen begyökerezhessék és úgy annál könnyebben ké­pes a zordonabb téli idők befolyásainak ellent állani. A dugványokat az elkészítésnél kissé hosz- szura hagyjuk és közel a lévélszem alatt lemet- szük, s magáról a dugványról a legalsó levél a szárral együtt levágatik, több levelet lemetszeni nem szükséges. Lehet több darabot homokos harasztfölddel töltött cserepekbe, ládikákba, vagy akkoriban már kihasznált meleg-ágyba ablakok alá dugdosni, árnyékosán és mérsékelt nedvesen tartani. Ha a dugványok szeptemberig meggyö­keresedtek, beültettetnek egve*kint apró csere­pekbe, a melyekbe gyepföld, haraszt, meleg-ágy föld és homok keverékü földet használunk egyenlő mennyiségben. A beültetés után a növények ab­lakok alá állíttatnak és addig még be nem gyö­keresedtek, árnyékosán és mérsékelt nedvesen tartatnak. A begyökeresedés után lassan hozzá szoktattatnak a levegőhöz és később tökéletesen eltávolíttatnak, s csak este tétetnek fel, hogy ha netalán hideg idő állana be, mentve legyenek. Később ősszel, ha hidegebb idők állanak be, a növények behordatnak, üvegház, szobába, vagy meleg-ágyba; de mindég úgy, ha lehet, hogy az ablakokhoz közel álljanak és 3—4 fok hőmérsék mellett teleltetnek. Magától értetődik, ha gyenge melegebb idő áll be, a hányszor annyiszor, kü­lönösen a déli órákban, nekik friss levegő adas­sák. Az öntözést vigyázva alkalmazzuk, csak is a szükségben és egyszersmind ügyelni kell, a penész és romlásnak indult levelek eltávolítására. Ha elérkezett a február hó, átültettetnek teljes földgömölyel nagyobb cserepekbe, a mihez közönséges kertiföld, homokos haraszt és meleg­ágy földvegyületet használunk. Ezen alkalommal a növényeket 3—4 szemig megkurtitjük és szor­galmasan adunk nekik levegőt, úgy elöhaladott növésök következtében mindég bővebb öntözést. Ha az ujhajtások kifejlődtek, mihelyt a negye­dik levél mutatkozik, azonnal visszametszetnek 2 szemre, mi által jó bokros példányokat nye­rünk. A mennyiséghez mérten, ha rendelkezé­sünkre áll meleg-ágy láda ablakokkal, az nagy előny; a fiatal növények márezius közepén, ha az időjárás megengedi abba felálliltatnak, ott ök megerősödve igen szépen fognak fejlődni, s mire az idő a kiültetésre kerül, többnyire teljes vi­rágzásba állnak, csak nem szabad megfeledkezni, a nappali szorgalmas levegő adásról, öntözésről és netalán hirtelen hideg idő beálltával, a ta­karásról. Rendesen gondoskodunk minden évre fiatal

Next

/
Thumbnails
Contents