Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-01 / 1. szám
Szekszáirci "V icLélco_ = A deczentrálizált táblák elnökei. Ä királyi táblák elnökeire vonatkozó kinevezések, a miniszteri tanácsban már letárgyaltattak s nemsokára megjönnek a kinevezések. Budapesten: Vajkay Károly mostani elnök. Pozsonyba: Lehócky Kálmán kir. kúriai biró. Győrbe: Erdélyi Sándor kir. kúriai biró. Kassára : Oberschall Adolf marosvásárhelyi kir. táblai elnök. Pécsre: Blas- kovich István budapesti kereskedelmi és váltó törvényszéki elnök. Debreczenbe: Puky Gyula kir. kúriai biró. Nagyváradra: Zádor Gyula igazságügyministeri tanácsos. Kolozsvárra: Ber- czelly Jenő kir. kúriai biró. Marosvásárhelyre: Elekes Pál kir. kúriai biró. Szegedre: Dr. Paizs Andor kir. kúriai biró. Temesvárra: Dr. Sélley Sándor kir. kúriai biró. ~ A Tengőd és Máza községek volt úrbéreseinek erdejére vonatkozó rendszeres gazdasági üzemterveket a földmivelési m. kir. minister jóváhagyta. = A vármegye összes érvényben levő szabályrendeletei az 1889. évi 39. sz. határozat értelmében összegyüjtefvén — sajtó alá rendeztetett. A gyűjtemény folyó évi január hó folyama alatt okvetlenül meg fog jelenni s a vármegyei tisztikar, úgy nemkülönben minden egyes községnek s lehetőleg az egyes állami küldetni. hivataloknak is hivatalból meg fog — Orosz Endre úrtól — a dunaföldvári járás kiváló főszolgabirájától vettük a következő sorokat, — melyeket készséggel közlünk: „Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának legutóbb száma „A rendezett tanács a törvényhatóság előtt“ czimiratu köz-, leményben nevemmel kapcsolatban téves adatot közöl. A közgyűlésen ugyanis az tárgyaltatott, hogy Paks község újabb szervezési szabályrendeletével a.: kebelében rég meglevő ellenőri állást fentartotta, az állandó válaszraány pedig a jóváhagyásnak ezen rendelkezéstől való megvonását javasolta. Én tehát ellenőri állás szervezését nem indítványozhattam, hanem miután a javaslat arra volt alapitva, hogy a községi törvényben ellenőri állás említve nincsen és miután a községi pénzkezelésről szóló vármegyei szabályrendelet e lenőrző naplók vezetését és pedig a jegyző feladataként határozottan megkívánja, másfelől pedig miután Pakson a két jegyző egyikét sem lehet a naponkint szükséges pénzbeszedés körül elfoglalni: ezen okokból arra kértem a közgyűlést, hogy ha az állás ezime ellen aggályt táplál az ellenőri teendőkre más czimü és pedig aljegyzői vagy imoki állás szervezései hagyja meg. Ezen indítványom pedig azon ellenvetés folytán eseti el, hogy a vármegye a községi önkormányzatot előre ne befolyásolja s formák megválasztása, melyek között: kötelességéit teljesíteni fogja, a község részére fenhagyassók. Tisztelettel kérem jelen helyre- igazi tó soraim közzétételét.“ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. A „SZEKSZÁRD VIDÉKE“ 1891. évi At. évfolyamára uj előfizetést nyitunk. Előfizetési ár egész évre 6 frt. félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzeket legczélszeríibben postautalványon kérjük beküldeni szerkesztőségünkhöz, hol egyszersmind a hirdetések is fölvétetnek. Egész tisztelettel kérjük tehát t. előfizetőinket, miszerint előfizetéseiket lehetőleg rövid idő alatt megújítani szíveskedjenek. A kik pedig még mindig hátralékban vannak, kérjük, hogy a hátralékos összeget legkésőbb az újévi ünnepekre okvetlen beküldjék, nehogy az expediálás körül zavarok és hátrányok álljanak be. Tisztelettel: a „$ZEKSZÁRD VIDÉKE“ szerkesztősége és kiadóhivatala. IT ép számlálás. Az 1891. január hó 1. és 10. közötti időbon megtartandó népszámlálással megbízott1 ügynökök e hó 2-án kezdik meg működésüket Városünkban. a következő sorrendben : \ . I. kér. 1—93. házs/.ámig Bátori Dezső. II. » 93-184. „ Nyitray Lajos. III. „ 184—276 „ Ábaffy József. IV. „ 276—360. „ •Várkonyi Sáudor. V. „ 360-440. „ Kovács D ivid. VI. » 440—512. „ Nits István, VII. „ 512-596. „ Konta Sándor. VIII. „ 596—695. „ Moudry Hugó. IX. „ 695-786. „ Holub János. X. „ 786—850. „ Bati János. XI. | 850—930., „ Horváth Ignácz. XII. „ 930—1004. „ . Berger Benő.. XIII. 1004—1097.- „ . Kálmán l^ároly. XIV, „ 1097-7—1180. „ . Szabó József. XV. 1180—1260. „’ Májer Antal. XVI. „ 1260—1350. „ Gál Kálmán. XVII. „ 1350—1426. „ Éber Márton. XVIII. „ 1426—1522. „ Mehrwerth Sándor. XIX. és XX. kér. külterület és pusztákra nézve : Hiring Adám és Matzen Béla Az utczák elnevezése. Ha figyelemmel kísérjük hazánk vidéki városainak beléletót, azt látjuk, hogy az illetékes tényezők mindenütt, a gondviselésökre bízott városok jólétét emelni, azok anyagi és szellemi haladását előbbre vinni törekvés eredménye vo t. Uj és csinos, „Hogyan is kérdezhetsz ilyet, — felelt a meg-- szólitott észrevehetőig keserű hangon — hiszen a gyermeknek kétségtelenül joga van megkívánni szülőitől, hogy örömekben részesítsék őt.“ „Drága Endrém, ne szólj ily hangon hozzám, látod az nekem végtelen fájdalmat okoz, ha téged elkeserítelek. — Jóvá teszem hibámat; meglásd teljesen megnyugtatom gyermekünket — No jöjj, öleld meg a te Katinkádat, s ne üldözzön örökké az a gondolat, hogy szegények vagyunk. Lásd, én ha közeledben lehetek, nem cserélem fel boldogságomat fejedelmek kincseivel sem.“ „Megvagyok győződve felőle, hogy szeretsz engem — felelt a férj — de épen ez oknál fogva fáj, hogy be nem tölthetem vágyaidat.“ „Istenem, hát van-e nekem egyéb vágyam azon kívül, hogy téged bírhassalak ? Endrém, te nem vagy irántam igazságos.“ „De mikor oly nagyon szeretlek“ — szólt lelkesülten a férfi s karjai közé zárta angyali sze- lidségü szép nejét Azután még egy széket vont az asztal mellé I mindketten helyet foglaltak körűié. Egyregy köny- csepp csillogott pilláikon, nehéz sóhajok törtek fel elszorult kebleikből. Hosszan, szótlanul néztek egymásra, a rajongó szerelem beszélt némaságukban. Katinka tőré meg végre a csendet; leírhatatlan kedves mosoly futott át ajkain, tekintetében szivének egész melegét hordozá: „Emlékszel-e még az első Katalin estére, melyet egymás körében töltöttünk ? “ „Ha emlékszem-e ? hiszen akkor ajándékoztál meg-sziveddel; és én feledni tudnám e napot?“ „Igen, meghódítottál engem teljesen; külsőd, szeretetreméltó modorod magukkal ragadtak és sze- relmes lettem, beléd.“ „És én mennyire megszerettelek .— felelt a nő —I valóban túlboldog vagyok, ha emlékembe idézem e perczeket. S híven áll előttem e kedves' órák minden mozzanata.“ „Hideg novemberi nap volt, hó borította a Sz ..... ó völgyét, a patak mint egy mozdulatlan ezüstszalag csillogott a bérezek között, vastag jég födte fölszinét. — Én a „keresztes szikla“ felé igyekeztem, ott van szegény jó atyám eltemetve, sírját óhajtottam földisziteni télizölddel. — A nap már nyugovóra tért, utolsó sugarai törtek ineg a sziklaesucs ezerszint játszó kőburokján. — A mint a helyhez közeledtem, kürtszó hallatszott a feny- vek közül, I kevés vártáivá egy vadászt pillantottam meg az erdő szélén. — 0 észre vett s felém közeledett; a távolság mind kisebb és kisebb lett közöttünk, arezvonásait nemsokára. kivehetém. — Gyönyörű ifjú volt tekintete különös módon felizléses középületek emelkednek mindenfelé ; a ma- gánépitkezéseknél is kezdik levetkezni azt a régi slendriánt, melynek következtében'ki-ki oda és úgy építette a házát, a hova s a hogy akarta, nem tekintette az utcza többi házainak állását és teljesen figyelmen kívül hagyta a csak némileg kiművelt szemnek oly jól eső szimmetriát, természetesen az utcza egyenességére még csak nem is gondolván ; szépészeti s egyéb bizottságokat alakítottak, melyek joggal bele szólnak abba, hogy az építő mily irányban építsen, a haladottabb műizlóst, az esztétika kívánalmait mennyiben vegyék tekintetbe; ez okból a magánépületek is csínnal és .ízléssel épülnek, az utczák rendesebb alakot nyernek, egy szóval a városok mindinkább rendezettebbek lesznek. Nincsen szándékunk az előadottak 4nyomán egyéb vidéki városok haladásának, emelkedésének mértékével a mi városunk haladását, emelkedését mérni; mert hiszen egyéb viszonyok mellett maga azon egy körülmény is, hogy nagyközség vagyunk s igy sok dologban nincsen önrendelkezési jogunk (pl. a piaezi, hegyi, vásári, építészeti, közegészségi és rendőrségi ügyekben): eléggé indokolja sok tekintetben való hátramaradottságunkat. Mindazonáltal vannak a város szépészeti előhaladása és rendezettsége tekintetében olyan dolgok, melyeket nagyközségünk képviselőtestülete s ennek végrehajtó közege, az elöljáróság, jelenlegi hatáskörében is — kis jó akarat mellett — könnyen létesíthet. Sőt az igazság érdekében ki kell jelentenünk, hogy tekintettel községünk terjedelmére, lakosainak számára, kivált pedig kedvező kereskedelmi és közlekedési viszonyaira, jelenlegi nagyközségi szervezetünk mellett is a város emelkedése tekintetében — bár az utóbbi időben némi haladás el nem tagadható — keveset tettünk. A mi viszonyaink közepeit is városunk rendezettségének egyik legfőbb feltétele, hogy abban nemcsak a bennszülött, a város régi lakója, hanem az idegen is könnyen eligazodni tudjon. Városunkban e téren még hiány mutatkozik, nálunk nem minden utcza bir „hivatalos“-elneve- ^ zéssel; s 'ha bir is, vagy hiányoznak az utczák neveit jelző táblák, vagy ha vannak is ily táblák, be vannak meszelve, vagy a név le van róluk kopva; csak kevés helyen olvasható tisztán az illető utczá- nak a neve ; de a melyeken tisztán olvasható is a név, azok is czólszerütlenek és könnyen romlók. Gzélszerübb, tartósabb, az utcza nevét tisztábban mutató táblákat kellene beszerezni. Az utczák elnevezése sem felel meg teljesen sem az Ízlésnek, sem pedig a kegyeletnek, mely- lyel minden város érdemeket szerzett fiai, vagy a haza nagyjai iránt tartozik. Minden valamire való város a régi elnevezések helyett újabb, a nemzet vagy a vidék nagyobb embereinek nevéről vett nóvdobogtatá szivemet. Majd szólásra nyíltak meg ajkai ; üdvözölt, s a sz ............ói vadászlak felől ké rdezősködött. — Én elpirultam, észrevehető zavarral feleltem kérdésére. Az ifjú még közelebb lépett hozzám, s mélyen szemeimbe nézve és kezemet megragadva zavarom okát tudakózá. — Nem tudtam felelni kérdésére, elhalt a szó ajkaimon, éreztem, hogy arczom lángba borul. 0 kíséretét ajánlotta fel, hogy házunkhoz vezessen, s midőn karjába fonta enyémet, hogy el ne csúszszam a síkos talajon, villám ütése futotta át tagjaimat. Majd betért hozzánk, s jó anyámban ismerősére -találván, nálunk tölté az egész estét. Épen Katalin estéje volt. Reggelén még teljesen szabad volt szivem másnap már képeddel ébredék... Ah Istenem, mily boldognak tudtam magamat, midőn mrgértém szavaidból, hogy te is viszont szeretsz. — Az a buesu-kézszoritás, emlékszel ? ott a tornácz ajtójában, az a szerelemtől ittas tekintet, melyet reám emeltél... nem, nem folytathatom tovább, én végtelenül boldoggá lettem általad. „Azután férj és nő lettünk, — folytatá komor hangpn a férfi —- én boldogságot ígértem neked, adtam is egy ideig ; de megirigyelte tőlem a mostoha sors. Egyik csapás a másikat követé, elvesztem összes vagyonomat és most a hivatali szó í
