Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-03-06 / 16. szám
X. évfolyam. 1890. 16. szám. TOLIBA XTÁ-IRUVHIEG-^riE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ái- r Megjelenik minden csütörtökön. HHEirdetési díj ein ; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Kgósz évre ....................6 frt. Fél évre...........................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó kőzloménvek, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. cJU Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széohenyi-utcza 172. sz. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geig-er Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Az alsósétatér sorsa. Amire már hónapokkal ezelőtt figyelmeztettük a képviselőtestületet, hogy v árosunk e g y e t- 1 e n sétaterét is elfogja veszteni: az csakugyan küszöbön ál! A közoktatási miniszter beleegyezett abba, hogy az alsósétatér és a kis- fazekastér egészen a szántóföldekig 9 házhely- I y é osztva — eladassék ! A város csinosításán fáradozó, jobb Ízlésű emberek egy évtizeddel ezelőtt megalkutták az alsósétateret nem csekély fáradsággal és utánjárással, midőn a miniszter sétatér ezéljára ideiglenes használatul átengedte azt a teret a város közönségének. Kedvelt sétahelyévé vált azóta a közönségnek, mert egyedüli nyilvános befásitott hely volt városunkban, a íiol a közönség munka után üdülést, pihenést találhatott. Csekély áldozattal igen szép ligetté lehetett volna átalakítani, ha megvalósították volna a boldogult Staun Jakab tervét ki ezt a mostani sétateret egész a v a s u t i g óhajtotta kiterjeszteni, a mi által aztán városunk csakugyan olyan szép ligetet nyert volna, a mely a hozzánk akár a vasútról, akár a hajóról beérkező idegenben is a legkellemesebb benyomást tette volna. Közönségünk pedig a reá nehezedő terhekért talán meg is követelhetné azt a város ügyeit vezetőktől, hogy végre valahára a közönség kényelmére, a közegészség, köztisztaság érdekében is határozzák el magukat valamilyes cselekedetre; mert hogy városunknak üdülő sétahelyre szüksége van, annak a belátására azt hiszem nem kell rendezett tanácsú ész, elég arra nagyközségi felfogás is! Az urodalom nem respektálja a város érdekeit, mert a legtöbb esetben a város részéről örökös boszantásoknak, alaptalan követeléseknek volt kitéve; — pedig a tanulmányi alap. uradalom, mely Szekszárdijuk a polgári iskolát adta. az elemi iskola épületet az iskolaszéknek ingyen átengedte s tanítói közül n ó- li á n y n a k a javadalmazásához bők e- z ii eii hozzájárul, s egyszóval igen gyakran a saját jogos érdekeinek mellőzésével tett eleget a község túlhajtott kívánságainak: nem érdemli meg azt, hogy a község gyakori illetéktelen beavatkozások, viszálykodások által hálálja meg az urodalom jótékonyságát ! Valószínűleg ép ezért nem törődik azzal, hogy Szekszárdnak sétatérre van szüksége, hanem a saját i jól felfogott érdekében értékesíti azt úgy. ahogy legjobbnak látja 1 Nézetünk szerint a képviselőtestületnek meg kell ragadni minden módot és alka'mat, hogy az alsósétatér továbbra is fennmaradjon ; sőt inkább a kiterjesztéséről és jó karba hozásáról kell gondoskodni. Azért czélszerünek tartjuk, ha lépéseket tesznek, hogy a község, mint erkölcsi testület maga vegye meg az urodalomtól az egész területet, mert az urodalom valamint eddig, úgy ezultal is bizony- nyára a község részére jufányosabban fogja átengedni, mint magánfeleknek. Biztosíthatjuk a községet, hogy mindenképpen nagyobb szüksége van városunknak arra, bogy a sétateret fonta r t s á k, mint arra, hogy a nagykorcsmát a „mi h á z u n k“-nak titulálhassák ; és sokkal nagyobb szolgálatot tesz a közönségnek, ha a város csino- sodása és a közegészségi követelmények kellő méltatása mellett sétatérről gondoskodik, mintha korcsmáról, amit minden ember csinálhat, ha szükség van rá. Reméljük, hogy a községi képviselőtestület önzetlen tagjai még idejében közbe fognak lépni a terv megvalósítása ellen, mert mindnyájunk érdeke követeli, hogy az alsósétatér nemcsak fentartassék, -hanem kitér- j e s z t e s s ók! — A vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi márczius hó 18-án délelőtt 10 órakor ülést tart. = A község jegyzői nyugdíj alapra felügyelő választmány folyó évi márczius hó 5-én délelőtt 10 órakor ülést tartott. Bezerétlj Pál jubileuma. Márczius 2-dika nevezetes napnak évfordulóját képezte. Országos nevezetességű ez a nap, mert a magyar selyemipar felvirágoztatásának önzetlen munkása, e napon érte meg tiz évi emberi erőt majdnem meghaladó fáradozásának szerény ünnepét.. 13 ez éré dj Pál tiz évvel ezelőtt 1880. évi „Szekszárd Vidéke“ tárczája. Clfi á CZ {evét. Végig téptem az ákáczfa levelét, Az jött ki rá, bírom rózsám szerelmét. Akácz levél minek mondtad hogij szeret ? r Akácz levél mért csaltál meg engemet! Az asszonyokról. (Folytatás és vége.) IV. A szeszélyes asszony. Szép és szellemes. Hol élénk, hol mélázó, hol szilaj, hol közönyös, jéghideg, szeret, imád, kedvel, lenéz, utál, gyűlöl, megvet egyszerre, sokszor ugyanegy órában. Ha a szép asszony hatalom, a szeszélyes : zsar okság mely alatt nem csak a férj. a háznóp, a rokoni kör, de mindenki szenved, kivel érintkeznie kell, azaz nem szenved mindig, néha megfoghatatlan módon osztja kegyeit, de kiszáinithatlanul visszavonja, megváltoztatja azokat. Jó gazdaasszony, mert dolgos, pezsgő, heves vérmérséklete mindig keres foglalkozási tárgyat, de * Lapunk egyik barátjától kaptuk e lendületes kis verset, melynek szerzője megyénk egyik kiváló állású köz- igazgatási tisztviselője. A verset, mely a szerzőnek fiatalkori költeménygyüjtoményéből való, — most Abaffy József zenésiti s művét a szerzőnek fogja ajánlani. Szerk, számolni kevésbbó tud, sem pénzével sem idejével, így ha kellőleg el van foglalva, mulattatva, se baj, de ha a szeszélyes asszony unatkozik, Isten ments meg minden halandót ! Az elragadásig kedves tud lenni és akkor meghódít mindenkit, de vívmányait részint nem tudja, részint nem akarja megőrizni. Ma azt hiszed legjobb barátja vagy, téged szeret egyedül, gondolkodásodat respesetálja, holnap jéghideg arczczal melletted a levegőbe bámul. A férjnek az összes érzelmek skáláját, a közönytől a szenvedélyig a puroxismusig kell végig kóstolni és mégis rendit- hetlen vonzalmát bírhatja, ha tud vele bármi, mert a szeszélyes asszonykának, aranyos, jó szive van, ki mellesleg egy kissé önző, állandóan féltékeny, igen élezés. A női szeszély nagyravágyó, szereti a szereplést örökké mozgalmas életet. Energiája nincs és ez szerencse, mert ez könnyíti meg férjének szeszélyes megfékezését, de csak elszánt, okos, joviális férjnek sikerül. Annak egy csókja derültté változtatja a hangulatot. Gyermekeit szenvedélyesen szereti, de nem sok van, mert a nő kinek sok gyermeke van : nem ér rá szeszélyeskedni. Az öltözködés kiváló figyelmét bírja, de mindig eltér a szokott iránytól, ruháit vagy rövidebbre vagy hosszabbra szabja a divatnál. Cselédjei hol imádják, hol kinevetik. A szeszélyes asszony vagy bigott vajry isten- ta^acló. Jókai szeriut felfelé demokrata, lefelé arisz- lokrata, de okvetlenül kormánypárti. Szobájában szobor, kép, mikádó legyező, virág, egyszóval minden van, íróasztalában imakönyv, franczia regény, szerelmes levelek, konyhareczeptek, arczképek s több efféle lelhető. V. Ä geniális asszony. Csinos, kellemes. Mindenhez éri. Tud főzni, varrni, ügyes magaviseleté van, jól tánczol, ért a zenéhez van tudományos műveltsége, gazdag kedélye. élénk megfigyelő tehetsége és erős jelleme. Egy geniális nő gondolatvilága hivatásában összpontosul. Nem mélyed be egy szakmába, miként nyilvánul a férfi lángesze, hanem a nőnek sajátos mindenre kiterjedő, és nem egy irányba gravitáló, műveltséget szerez! A geniális asszony kitűnő anya. A grachusok anyja, ki gyermekeire mutatva monda: — „ime ékszereim“ geniális nő volt. Egyszer szeret és végtelenül. Ha ideálja nincs megtestesítve, mi bizony ritka eset, képzeletvilágában alkotja ezt, egy czél, eszme kell a mindennapi élet sorompóján felül, minek mély érzelmét, átható gondolkodását, női gyengéd vonzalmát szenteli. Ha más nem, — ez eszméje a kötelesség. A geniális nő egy önmaga alkotta hitvallással bir, minek tartalmát nem közli senkivel. Háza nem mutatja a szép asszony ragyogó csínját, de egy kellemes légkör fogadja be az érkezőt, jól érzi magát nála mindenki. Legjobban a férj, kit azért, sajátságos, csak a tiszteiét, de nem a szerelem határáig tud lekötni, de ez előbbit változatlanul megtartja, szigorú becsületérzése, practi- eus észjárása által.
