Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-03-06 / 16. szám

SzekiszáircL *V id.éke_ márczius 2-án vette át a selyemtenyésztés ügyét, mint az akkori miniszter br. Kemény Gábor által kinevezett miniszteri meghatalmazott. Maga aján­lotta fel munkásságát az ország gazdasági fejlődé­sének előmozdítására s e tiz óv alatt úgy szólván ójet-napot összetéve, saját vagyonának egy részét feláldozva a selyemipart ma már oly magasra emelte, hogy az ő támogatása és vezetése mellett biztos jövőnek néz elébe. A nagyérdemű hazafit 10 éves jubileuma alkalmával a szekszárdi felügyelő­ség tisztviselői meglepték Hidján, hol testületileg tisztelegtek nála és I) ö r y Viktor fogalmazó a következő szavakkal üdvözölte : Nagyságos Ur ! „Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen“ ! Ezen érzés vezérelhette Nagyságodat, midőn ép ma tiz éve, hogy ezen 'selyemtenyésztés áldásos hazai ügyek önzetlen és fá­radhatatlan tevékenységét szentelő oly ügynek, melynek ál­dásait ma már százezer szegény család élvezi. Nekünk, mint a forráshoz legközelébb állóknak,' kik a kezdet nehézségeit Nagyságod vezetése mellett átéltük, lehetetlen, hogy ezen napról különösen meg ne emlékez­zünk és nékem jutott a szerencse, hogy ezen alkalomból érzelmeinket tolmácsoljam. Velem érző hivataltársaim ezen megbízása a mennyire reárn nézve megtisztelő, — a különben nehéz feladatot ép úgy megkönnyité nékem egy részt mélyen érző nagy szive, másrészt fenkölt szelleme, mely minden hiú kicsinyességen felül emelkedik. Az őszintén érző szív egyszerű szavát megfogja érteni és nincs aggályom, hogy ez visszhangra ne találna ! Engedje meg tehát nekünk, hogy a mi naptárunk ezen legnevezetesebb napján működésére a Magasból Isten áldá­sát lekérve, erőt, egészséget és hosszú életet tiszta szívből őszintén kivánva, mély tisztelettel kérhessünk, miszerint odaadó hű ragaszkodásunk e szerény jelét emlékül, tőlünk kegyesen elfogadni és bennünket, eléggé soha meg nem há­lálható jóindulatában továbbra is megtartani kegyesen mél- tóztassék ! Isten éltesse ! ! A lelkes szavakra az ünnepelt a legnagyobb- meghatottsággal köszönte meg a szives megemlé­kezést, s láthatólag jól esett neki az őt tisztelő hi­vatalnokok ragaszkodása. A küldöttség ebédre Löwenstein Lipót urnái, a hidjai telep kiváló szak­értelmű vezetőjénél gyűlt egybe, kit még a nagy­emlékű B e z e r é, d j István hozott be külföld­ről. Az ebédre megjelent az ünnepelt Bezeródj Pál is, s a legjobbhangulatban társalgóit a kül­döttség tagjaival; estebédre pedig magához hívta az egész társaságot, mely alkalommal Kóródy József fogalmazó köszöntötte fel az ünnepeltet. Az üdvözlők között mi is szivünk legmélyé­ből kívánjuk, hogy a mindenható még sokáig él­tesse azt a férfiút, ki a mai kornak valóban legenda­szerű alakjaként magaslik ki az önzéssel telt ha­landók nagy sokaságából. Ő ezen asszony, ki komolyan tárgyal idős asszonyokkal, futkos leányokkal, játszik kisdedekkel. Férjén kívül nem szeret senkit, de meg van benne a nő veszedelmes hiúsága, mely óhajtja a hódolatot, de azt erkölcsi és nem physicai lényé­nek követelheti, külsőségekkel nem törődik ha nem vág kötelességébe, akkor is kedvetlenül teszi. Lán­goló hazaszeretete van. A történelem kedvencz tár­gyi, politikával szenvedélyesen foglalkozik, okvetle­nül ellenzéki. Az olvasmányon mindent elfeled. Öltözködni tud, de nem szeret. Demokrata érzelmű ha korona is volna fején. ítélete helyes, annak zsi­nórmértéke az ész. Szobájában könyv, újság, kézi­munka sohasem hiányzik. íróasztalában — a napló. VI. Az ideges asszony. Az idegesség korunk ragályos betegsége, nem annyira ragályos, mint általános baja. Minden asszony többé kevésbbé ideges, de a legtöbbnél csak akut jellegű a baj, de a hol idült folytonos állapotot képez, különböző symptomák által jelent­kezik. Az ideges asszony sápadt, vérszegény, ez ío- oka idegbajának. Soká ülni nem tud, soká állni nem tud, ha tánczol : szívdobogást kap. A sokszor jelzett, semmi hangnembe nem sorozható, úgymint falkaparás, papír- schiffon szaggatás, a kés elcsúszó mozdulata a tányéron, nyikorgó járás stb. dolgokat nem tudja kiállani. De az csak a constant jellegű idegesség, a telivér ideges asszonynak, egyes sze­mélyiségek, hangos beszéd, nevetés, gyermeksirás stb. elég egy kis pótájulásra. Ha férjét látja : ideges HELYI HÍREK. — Az alsó sétatér vége. A mire már né­hány hónappal ezelőtt figyelmeztettük a képviselő- testületet, most már a megvalósulás stádiumába ju­tott : az a 1 s ó sétateret'az uradalom eladj a házhelyeknek! A miniszter helybenhagyta a tervezetet, mely szerint az alsó sétatér és kis fazekastérből egész a föl lekig 9 házhelye kihasítva azon urodalmi tér eladassék ! így tehát Szekszárd egyetlen nyivános terétől is meg lesz fosztva, ha csak talán a város — ha még ideje-korán közbelép, megveszi azt a területet, hogy megmentse egyetlen sétaterét. — Nagylelkű adomány. Dr. Dulánszky Nán­dor megyés püspökünk, a Szekszárdon létesítendő uj ovoda javára 500 frtot adományozott. — Halálozás. Bassowszky Márton váczi fa­kereskedő, özvegy Albanich Györgyné veje, ki ipja halálakor lejött még Szekszárdra, Váczott rövid szen­vedés után meghalt. — A szekszárdi Ferencz közkórházban influ enzás beteg 1889. deczember 17-től 1890. február 13-ig 45 ápoltatott, kik azonban mind gyógyultan hagyták oda a fentemlitett kórodát. — A nőegylet kirándulása. Mint a múlt szá­munkban jeleztük, a szekszárdi nőegylet a jövő évi bécsi kiállításon részt fog venni a sárközi háziipar bemutatásával ; s igy a múlt héten Simontsits Bé- láné, Dezseőffy Gézánó, Ágoston Károlynó, Ellmann Elvira és Pápó Sándor kirándultak Őcsóny, Decs, Pilis és Alsó-Nyék községekbe, hol megtekintették a szebbnél szebb czikkeket, s mintegy 130 drbot rendeltek meg. — Elhalasztott halvacsora. A szekszárdi ka­szinóban e hó 8-ára tervezett halvacsora, — hal hiányában elhalasztatott; az uj terminust márczius 22-óre tűzte ki a választmány. — Beküldetett. „Magyarország keres­kedőinek és iparosainak czim tár a“ szerkesztette dr. Jekelfalussy József minisz­teri tanácsos, lapunk hirdetési rovatában, igen elő­nyös árban ajánltatik megvételre. Tekintettel arra, hogy ilyen óriás adat- és anyaghalmazt tartalmazó nagy munka hazai irodalmunkban nem mindennapi jelenség a magunk részéről is ajánljuk a dr. Je- kelfalusy-féle czimtár megrendelését. — Egyúttal figyelmeztetjük t. olvasóinkat és különösen olvasó­egyesületeinket az „Érdekes könyvtár“ első négy kötetére, mely négy kötet, a „Magyar Keres­kedők Lapja“ kiadóhivatalánál (Budapesten, Erzsé- bet-körut 27.) két frt bolti ár helyett 1 írtért kap­lesz, ha nem látja még idegesebb. Ha a cseléd kérdi mi lesz vacsorára: az a bizonyos mászkáló csótányhoz hasonlító érzés végigfut rajta, hátát bor­zongatva ujja hegyéig. Társaságban kedves, szellemes. A finom ideg sajátsága, hogy az uralkodó hangulat befolyása alól ki nem vonhatja magát. Az ideges asszonynak min­dig migraineje van, néha minden ok nélkül kény­telen sírni. Lelki ébte egy folytonos vívódás a képzelt boldogtalansággal, mert ha a férj vagy bárki ne­vet, természetesen őt nevetik ki, ha komoly a kör­nyezet, unatkoznak miatta, ha vig, ő már felesle­ges, vele nem törődik senki, ő már a föld alatt szeretne lenni. De azért ne higyje senki, hogy ő mindig a mélabús rezignáczió szerepében tetszik magának. A férfiakét sok gradussal felülmúló ener­giát tud kifejteni, a bosszú a harag, ha felvilla­nyozza vérét, szeme szikrát hány, a máskor aeol hárfához hasonlító hang érczes harsogó lesz, szívós lesz az akarat, tud foganatosságot szerezni paran­csainak; idegláznak nevezhető ez. Utána persze an­nál lankadtabb lesz ismét a kedély, minél nagyobb volt az eruptió, de egyetlen szó elég ismét egyet előidézni. Az ideges asszony féltékeny, szereti a gyer­mekeit, de nem tűri maga körül; takrékos, a zenét elhanyagolja, mert attól ideges lesz. Toilettjét elég figyelemben részesíti, de szigorúbb egyszerűbb sza­bást követ, rikító szin idegessé teszi. Vallásos, de a templomban nem állja ki a ható. Állandó értékkel és belbecscsel bir a „Ma­gyar Kereskedők Évkönyve“ eddig meg­jelent öt kötete és a „M agyar Gazdák Év­könyve“ eddig megjelent két kötete. Mind a hét kötet ára csak 3 frt 50 kr. — Magyarország mezőgazdasági ézioltárának ára pedig 12 írtról, 3 frtra szállíttatott le. — Az érdeklődők a közelebbi feltételeket lapunk hirdetési rovatában megtalálják. Még netalán szükséges felvilágosítással szívesen szolgál a „Magyar Kereskedők Lapja“ kiadóhivatala Budapesten. — Uj kaszinó tagok. A szekszárdi kaszinó­nak szombaton tartott választmányi ülésén uj tago­kul fölvétettek : Schneiderbauer Jakab, Tóth Jó­zsef és ifj. Ujfalusy Imre. — Csőd. Fuhrmann Frigyes teveli kereskedő ellen a csőd elrendeltetett. Csődbiztos Bo rsody György törvényszéki biró; tömeggondnok dr. Stei­ner Lajos szekszárdi, helyettese dr. Müller János bonyhádi ügyvédek. — Méhészeti felolvasást tartott folyó hó 1-én délután 5 órakor Dömötör László méhészeti vándjrtanár a helybeli polgári iskola rajztermében u méhek ápolásáról. Jelen voltak a polgári iskola felsőbb osztályainak tanulói a tanári karral és né­hány érdeklődő méhész, kik az érdekfeszitő és nagy szorgalommal kidolgozott felolvasás után az előadót megéljenezték Erre következett a méhé­szeti egylet választmányi ülése, melyben a folyó ügyek elintéztettek vagyis tudomásul vétettek. — A gyorsírászati körnek múlt évi novem­ber hóban megalakult gyorsírói tanfolyama február hó 24-én befejezést nyert annyiban, hogy ezen napon a levelező gyorsírásból utolsó tanóra meg­tartatott, mikor is a hallgatók Bátori Dezső gyorsírászati oki. tanár urnák fárasztó, de e mel­lett készséges fáradozásait megköszönték. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügy­védi kamara közhírré teszi, hogy Csóka Zsigmond mohácsi ügyvéd elhalálozása folytán a kamara laj- stromábal kitöröltetett. — Adomány a szegényeknek. Szerkesztősé­günk egy levél leírásáért visszajuttatott 50 kr díjat a városi szegények számára Föglein János biró ur kezéhez lefizette ; a mit ez utón hozunk az érdekelt tudomására. —■ A selyemgyár köréből. A szekszárdi or­szágos selyemgyár üzletigazgatójává Heilman Károly neveztetett ki évi 5000 frt fizetéssel, ki eddig egy nagy bécsi gyár képviselőjeként működött, több európai nyelvet beszél s kitűnő szakképzettség­gel bir. tömjónfüstöt és különben is ideges lesz ott. Mint a legtöbb magyar nő, szeret politikával foglalkozni, mindig a gyengébb elem pártját fogja, Kossuth La­josért rajong, mert száműzött, de működését nem ismeri, mert az ilyen olvasmánytól ideges lesz. Ellenben igen szeret sőt kizárólag regényeket olvas, nem gondol rá, hogy attól valóban ideges lesz. Arisztokrata érzelmű a saját körében, ha kék­vér folyik ereiben, úgy odáig viszi, hogy a nem kékvérüek helyén puszta levegőt lát és ekkor a ko­ronás fők közt van valami szerencsétlenül járt ide­álja. Minden évben fürdőbe megy és ott kissé ösz- szeszedi beteg idegeit, úgy, hogy visszajövet csak egyszer mondja napjában : Jaj de ideges vagyok. Szobájában csend és félhomály uralkodik. Fiókjá­ban migreine stift. VII. A kellemes asszony. Csinos külsővel, csendes, kellemes modorral. Főtartalma és gondja életének a külső látszat. O soha sem nyilvánít véleményt, mert az nem taná­csos, ha mindenkivel jó lábon akarunk állani. És ez sikerül is, mert mindenkivel szemben barátságos be tudja osztani mosolyát, hogy mindig jusson. A családi élet a világ előtt kifogástalan — a coulis- sák mögé nem lát soha senki. Intim barátságot nem kultivál. Jó rokon ; jó feleség. De a vendég legnagyobb ur a házban. A legszebb szoba annak van szentelve, a példás rend és tisztaság azok ked­véért létesül főleg. Az öltözködést is a világ miatt igyekszik a divat és ízlés szigorú niveauján tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents