Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-13 / 13. szám

összesen 4 írt. Van rendes tagja 58, ezek közül hárman 5 évi tagdijat 30 fit, 26-an pedig 2—2 frt tagdijat 72 frt, van 11 pártaló tagja, kik kö­zül 9-en 18 irtot lefizetvén, összesen befizetve van 224 frt 76 taggal. . Viszont a méhtelep felállítása, méhek, eszkö­zök beszerzése és egyéb kiadásokról szóló szám­adását, melyszerint a kiadás 224 frt 19 krt tesz ki s igy a kiadás a bevétellel fedezve van. Bemu­tatja szintén a méhes leltárát, a mérleget (1889-ik évre) és a telep ez idő szerinti állásának kimuta­tását, megvizsgálás és jóváhagyás végett. A leköszönt Orffy Lajos ur helyett a szám- vizsgáló tisztre dr. Hilbert István ur helyettesittet- vón, —- a számadások és leltár a számvizsgáló bi­zottságnak, kiadatott, — mely majd az eredmény­ről a választmánynak jelentést tegyen. — A to­vábbi pénzkezelésre pénztárnok utasittatött. 7. Igazgató elnök előterjeszti, hogy a mint az, az általa előterjesztett számadásokból kitűnik, a bevételezett 100 frt alapítványi tőke is általa a méli- telepbe beruháztatott, — de ezen méhtelep és méhtörzsek vagyont képviselvén, kéri, hogy az ala­pítványi tőkének ekkénti befektetése jóváhagyassék. Az alapítványi 100 frtnyi tőke befektetés tudomá­sul vétetett és jóváhagyatott. Utasittatött azonban az igazgató, hogy a méheskertre a tulajdonossal — a hátralevő 4 évre — szerződést kössön ; azt a te­lekre rátábláztassa. Szintén a méhtelepet, a méh- törzseket, egyáltalán az egylet vagyonát, tűzkár ellen biztosítsa. 8. Viszont a jövő, illetőleg ez évi köttségve- tést a következőkben terjeszti elő. Bevétel: a) egy alapítványi tőke utáni kamat 2 frt, b) van az egyesületnek ez idő szerint 58 ren­des tagja, kik közül 22-en még 44 frt tagdíjjal vannak hátralékban, c) a 11 pártoló tag közül 2 tag hátralékos 4 írttal, d) remélhető, még, hogy az egyesület tagjainak száma 10—20-szal szaporodni fog, kiknek tagdiját vegyük fel 30 frtra, d) az egyesület 8 törzse után remélhető haszon 4 forint­jával 32 frt, összesen 112 frt. Ennek ellenében: a) az országos egyesület­hez való csatlakozásra 2 frt, b) a külön lapra 9 frt, c) A méhes körül felmerülendő napszám, fel­ügyelet és kezelési költség 50 frt, d) alapszabály, meghívók és irodai költségekre 15 frt, mely utóbbi azonban a tolnamegyei gazdasági egyesület által már engedélyezve van. Összesen 61 frt. Tehát a 112 frt bevételnek mintegy 61 fo­rintnyi kiadás áll ellenében. Az előirányzat elfogadtatik ngs. Hanny Gá­bor alelnök ur azon pótlásával, hogy a külön la­pokra, az egyes tagok járuljanak hozzá 1 írttal s ő a maga részéről az 1 frtot penztárnok kezébe le is fizette. A mennyiben azonban ezen 9 frt a ta­goktól fel nem ajánltatnék, az az egyesület pénz­tárából fedeztessék. 9. Elnök ezen jegyzőkönyv hitelesítésére Bá­thory Elek és Boros Gyula urakat kéri fel. Ezzel a jegyzőkönyv befejeztetett. Kmf. — Hanny Gábor m. k. alelnök, Nits István m k. titkár. PÉNZINTÉZETEK. ___ La punk Si. számában a „Szegzárdi takarék- pénztár“ zárszámadásáról és mérlegéről hozott tu­dósításunkban számzavar fordult elő, miért is még egyszer regisztráljuk a mérleg-számla egy^s főbb tételeit a következőkben : a 40,000 frt részvénytőke mellett a múlt évi forgalom kitett: 5.592,404 frt 22 krt. Betétei a tőkésített kamatokkal 1.576,454 frt 34 kr; váltókölcsönökben 435,051 frt 2 kr; elő­legben 843,617 frt 57 kr ; kezességi kötelezvény- kölesönökben 52,184 frt; folyó számlán 207,516 frt 13 kr; tiszta nyerőssége 26815 frt 82 kr. MULATSÁGOK. A Szekszárt! nagyközség elöljárósága február hó 16-án a városi nagyvendéglő dísztermében — a helybeli önkéntes tűzoltó-egylet javára — álar- czos tánczvigalmat rendez. Beléptidij személyen­ként 80 kr, karzatjegy 40 kr. Kezdete esti 8 óra­Szekszárd "V idéke. kor. FAlülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek válthatólr este a pénztárnál. Az „Ozorai önkéntes tűzoltó-testület, mely múlt őszszel alakult, saját pénztára javára a folyó évi január hó 18-án _tartotta meg tombolával ösz- szekötött, első s szép sikert aratott tánez-estéfyét, melynek tiszta jövedelme 85 frt 54 kr volt. A tánczestély szép sikerének, úgy anyagilag, mint vig kedélyhangulat közt való lefolyásának, hathatós előmozdítói voltak : a mélyen tisztelt ozo­rai hölgyek, kik a testület iránt érzett némés. ér­zelmeik tettekben is szép tanujelét adták az ál-, tál, hogy a tánczestélyen nagy számban jelentek meg s a testületnek a tánczestélyre önmaguk által késziiett, fáradtságteljes, gazdagon díszített, érté­kes tombola tárgyakat ajándékoztak s a tombola jegyeknek szives eíárusitására legkészségesebben vállalkoztak. Alulirt a testület nevében az illető, alább név- szerint közzétett, mélyen tisztelt hölgyeknek, vala­mint azon igen tisztelt — alább névszerint felso­rolt — felülfizetőknek és beléptijegy megváltóknak kik ezen szép tettükkel a testület pénztárát gyara­pították : a legmélyebb köszönetemet fejezem ki. A tánczterem fáradságteljes díszítéséért Szó- ládi Mihály és Fischer Jakab tűzoltóknak, mint a tánczterem Ízléses, csinos díszítőinek; valamint Hor­váth Károly tűzoltónak, a terem díszítéséhez szük­séges gályák dij nélküli meghozásáért és a főpa- ranesnok által; mint a rend fentartásával megbízott­nak, ki ezen megbízatásnak lelkiismeretes pontos­sággal felelt: a- testület nevében egyenként köszö­netemet fejezem ki. Tombola tárgyakat a következő hölgyek vol­tak szívesek — a kitett darab szám szerint — ajándékozni: Kaufmann Ernestin 4 drbot, Kovács Lajosné 1 drbot, Ileinlein Anna 2 drbot, Heinlein Maiuska 1 drbot, N. Hő dg Mariska 7 drbot, Sté- geó Juliska 3 drbot, Szóládi Mariska 1 drbot, Hein­lein Gyuláné 1 drbot, Kautz Krisztina 1 drbot, Kaurz Julia 1 drbot Schmid Sarolta 3 drbot, Bó­zenspitz Flóra 1 drbot, Neimann Margit 2 drbot, Áts Vilma 2 drbot, Benczerics Julia 4 drbot, Sza- bades Nina 2 drbot, Szabados Lenczi 1 drbot, Vi- reigl Zsófia 1 drbot, Vireigl Hermin 1 drbot, Fi­scher Etel 1 drbot, Kákonyi Teréz 2 drbot, Mehr­werth Józsa 2 drbot, Kaufmann Janka 4 drbot, Deutsch Gizella 1 drbot, Bózenspitz Jolán 5 drbot, Sümegi Mariska 7 drbot, Gack Matild 2 drbot, Horváth Matild 1 drbot, Parraghy Mihálnné 2 drbot, Cholnoky Lajosné 1 drbot. Takács Piusné 1 drbot. Az urak részéről tombola tárgyakat voltak szí­vesek ajándékozni : Ifj. Illés János 1 drbot, Schu- verth Károly 1 drbot, Báhr János 1 drbot, Névte­len 1 drbot. A tombola jegyeket szívesek voltak elárusí­tani: Spitzer Fánni, Vireigl Hermin, Sümegi Ma­riska, Bózenspitz Flóra, Kaufmann Janka, Bózen­spitz Jolán, Vireigl Zsófia, Horváth Matild, Hor­váth Ivárolyné, .Bakics Ferenczné, Schmid Sarolta, Parraghy Mihályné, Hoffmann Irma, Áts Vilma, Szabados Lencsi, Veisz Olga, Illés Erzsi, gzóládi Mariska, Báhr Jánosné, Stéger Juliska, Kautz Julia. Felülfizettek : Neumann György 50 krt, Sziits István I frt, Névtelen 4 frt, Benczerics Julia I frt, Vireigl Jakab 50 krt, Braun Sándor 1 frt. Illés János 50 krt, Kaufmann Mihály 1 frt, Stéger La­jos 50 krt, Horváth János 50 krt, Parraghy Mihály I frt, Ats József 1 frt 50 kr, Scháller Sándor 50 krt. Cholnoky Lajos 2 frt. Beléptijegyeket megváltották: Özv. Trombitás Istvánná, 1 frt, Neumann György 2 frt 50 kr, Bácz Béla (Körmendről) I frt, Báán Ferencz 1 frt A testületek érdekében kötelességemnek tar­tom megjegyezni, hogy becses lapja folyó évi ja­nuár hóban megjelenő számában a testület nevé­ben megirt tudósításra az „Ozorai“ nevű egyént a testület nem jogosította fel. Ozorán, 1890. február hó 3-án Tóth Béla, az ozorai önkéntes tűzoltó-tes­tület titkára. Paulovits Gusztáv táncztanitó Szekszárdon a nagyvendéglő kistermében folyó évi február hó 17-én zártkörű tánczmulafcságot rendez. Személy jegy 60 kr, családjegy 1 frt 20 kr. Kezdete 7 órakor. Szekszárdon Pettrits Bezső-féle vendéglő ter­mében 1890. évi február hó 15-én zártkörű t á n c z v i g a 1 m a t rendeznek : Bóday Gusztáv, Osankó Károly, Fischer Jenő, Helfer Károly, Kres- kay. Ferencz, Léner József, Sverteczky János, Vi­rág Lajos. Személyjegy 60 kr. Családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. A tiszta jövedelem az alakuló Szekszárdi ipkros ifjak önművelődési egy­lete alapja javára fordittatik. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hírlapi lag nyugtáztatnak. A tolnai nemzeti kaszinó holnapután szom­baton tánczvigalmat rendez. E mulatság iránt, mint tolnai tudósítónk értesít, kiváló érdeklődés mutat­kozik, nemcsak a tolnai társadalom majd minden intelligens rétegében, hanem a vidék is erősen so­rakozik az estély fényét emelni és igy a siker előre . biztosítottnak látszik, —' annál is inkább, mert a rendezőség fáradhatlan buzgólkodása mi kívánni va­lót sem hagy fenn. SELYEMTENYÉSZTÉS. Magyarország seJyemlcrmelése megyénként* Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy ezen intézet működése azon okból szorítkozott csakis a tiz vármegye területére, mert legalább ez időig csak ezen vármegyék , bírnak elegendő szederfával arra nézve, hogy területükön selyemtermelés folytatható legyen. Ámbár ezen tiz vármegye közül kettőben, t. i. Baranya és Tolnában a termelés legmagasabb foka ez idő szerint már elértnek tekinthető, annyi­ban, amennyiben ezen vármegyék ez áldásos ügy tovább fejlesztéséhez elegendő szederfával nem bír­nak; és máris azon sajnos jelenség mutatkozott ezen két vármegyében, hogy a termelt gubó mennyisége és minősége, habár a tenyésztők száma mindkét megyében növekedett is, csökkent; főleg azért, mert a tenyésztők, különösen az aratás előtt, kere­set utáni vágyukban, sokkal több petét vállaltak, semhogy az abból származott hernyókat a létező szederfa-állománynyal, felnevelni képesek lettek volna. E helyen is határozottan kijelentem, mit eléggé nem ismételhetek, hogy az esetben, ha elegendő szederfával bírnánk, tenyésztőink száma évenként 50°/0-al növekednék, és ezen ügy rövid idő alatt, még eddig nem is sejtett kiterjedést és jelentőséget érne el. Annál sajnálatra méltóbb, hogy tiz évi fára­dozás után sem voltam képes elérni azt, hogy Pest- Piiis-Solt-Kis-Kun- és Somogyvármegye, ezen áldá­sos ügy fejlesztése érdekében, — mely pedig min­den támogatásuk nélkül is a két vármegye legsze­gényebb népének már 30 ezer forintot meghaladó keresetet nyújtott, -— csak annyi támogatásban is részesítette volna, hogy az annak alapfeltételét ké­pező szederfatenyésztést megfelelőleg szabályrende­let alkotásával elősegítette volna. Ily szomorú ta­pasztalatok után bárki is, ki ezen ügyet ismeri, be fogja látni, hogy ezen áldásos ügynek egyébként remélhető szebb jövője csakis úgy fog bekövetkez­hetni, ha a szed er fatenyésztés eme­lése a törvényhozás utján biztosit- tátik. Kitűnik továbbá az, hogy ezen ügy eddig a legnagyobb fejlődést Báes-Bodrogh-, Temes- és Torontálvármegyékben érte el, vagyis ott, hol köz­tudomásúlag már régebb idő óta a legtöbb szederfa létezik. Hogy mennyire terjedett ezen ügy a fentebb megnevezett három vármegyében, eléggé mutatja az a tény, miszerint a Bács-Bodroghvármegyében létező 128 község közül 126 községben, a Temes- vármegyében létező 219 község közül 167 község­ben és a Torontálvármegyében létező 225 község közül 156 községben űzetett a selyemtenyésztés. Oly eredmény ez, mely azon téves felfogást, hogy a nép vagyon ossága vagy a fontosabb gaz­dasági munkák sokasága a selyemtenyésztésnek út­jában állanak és annak czélirányos gyakorlását nem engedik, a legfényesebben megczáfolja ; mert váljon hol van vagyonosabb és a földmiveléssel kizáróla- gosabban foglalkozó nép, mint ép a fentebb meg­nevezett három megyében ? ! Es még ezen vidékeken is ezen ügy még job­ban, sőt még eddig nem is sejtett arányokban fogna növekedni, ha ezen vidékek -— mint lehetséges volna — még több szederfa fölött rendelkeznének, vagy ha a már létező szederfaállomány helyesebben és jobban gondoztatnék. Alig van főszolgabírói járás úgy ezen, mint a többi termelő vármegyékben, hol * Mutatvány Bezerédj Pálnak Magyarország se­lyemiparáról a miniszter hoz intézett jelentéséből.

Next

/
Thumbnails
Contents