Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-01 / 10. szám

X. évfolyam. 1890. 10. szám. Szekszárd, szombat, február 1. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár r Egész évre .........................6 frt. Fé l évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. IVE eg-j elenik tLetexu.l^éxu_t kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. Hrlirrdeiési díjalac: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—800-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. i m ii ni i —i^— Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geiger Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Bezerédj Pál jelentése. B ez eredj Pál, miniszteri meghatal­mazottnak „M agy a .r o r s z <-i g s e 1 y e m iparáról“ szóló, — a napokban meg­jelent — nagy érdekű jelentése fényes bizo­nyítéka annak, bogy Bezerédj csakugyan emberi erőt meghaladó munkát végez, s olyan eredményt tud fölmutatni a selyem- tenyésztés előmozdítása terén, a minőt valóban közgazdászati ritka őse m- é n y- k é n t üdvözölhet egész Magyarország ! Eövid 10 év alatt oly nagymérvű len­dületet tudott teremteni a selyemtenyésztés terén, hogy mig 1879. évben, midőn az ügyet kezébe vette, — csak. 2809 frt 89 krt fizetett ki a termelt 2507 kiló gubóért: addig a múlt évben már 815,659 kiló gubó- mennyiségért 792.022 frt 96 krt juttatott a termelőknek. T i z év alatt pedig közel 3 millió forintot fizetett ki a selyemtenyésztőknek! Ezt az összeget az­előtt teljesen nélkülözni kellett az illetőknek ; ebből az egy adatból láthatjuk tehát, hogy minő áldásos eredménye volt Bezerédj önzetlen, s valóban a nép, az o r- s z á g javára s z o 1 g á 1 ó fára d o- zásának! Ugyanezen idő alatt tisztvise­lőknek, szolgáknak, gyári munkásoknak 1 millió forintnál többet juttatott. Ilyen számok szólnak Bezerédj Pál működéséről, ki valósággal életét áldozza az ügynek, melylyel az ország közgazdasági gyarapodását kívánja előmozdítani. Nemcsak minden idejét, nyugalmát, fizi­kai és szellemi erejét szenteli a selyemipar fölvirágoztatására, hanem nyílt titok az is, hogy az első é v e k b e n ezereket á 1- d o z o 11 vagyonából a selyemtenyész­tés előmozdítására, s mindezt nem p é n- z é r t, hanem a hazáért teszi ! Az ő ismert szerénysége, mely még a fényes eredmény constatálásánál is másra igyekszik hárítani az érdemet: — nem en­gedi, hogy az ország érdekéken kifejtett eredményteljes működése bármily elismerés­ben, kitüntetésben részesittessék. De a saj­tónak, mint tőle teljesen független közegnek, a nyilvánosság terén működő emberek tet­teihez, az általuk elért eredményhez joga. sőt a közönség érdekében : kötelessége hoz­zászólni ! Bezerédj Pál tettei, munkássága előtt a mai realisztikus korban a legnagyobb tisztelettel s úgyszólván csodálattal kel meg- állnunk, s a közönség, a nép háláját kell kinyi!vánitani előtte, ki életének legszebb éveit egy oly ügy felvirágoztatásának szen­teli, melyből az ország lakosainak milliókat tud juttatni! Magyarország selyemiparáról a föld­művelési miniszterhez tett jelentése mely a napokban hagyta el a sajtót — a legéke­sebben szól Bezerédj Pál érdemei mellett; azért e nagy érdekű jelentés fontosabb ré- részeit lapunk következő számaiban sorró 1- sorra reprodukálni fogjuk, hogy a nagykö­zönségnek is legyen allkalma meggyőződni Bezerédj Pál kolosszális működéséről, s egyúttal meggyőződjék arról, hogy az használ legtöbbet hazájának, a ki az ország jólétének emelésén nem s z ó- v a Í, hanem tettel fáradozik ! zz A vallás- és közoktatási miniszter ren­deletet bocsátott ki, hogy az államilag segélyezett népiskolák költségvetései ezentúl 5—5 évre állapi- tandók meg, a számadások azonban minden évben felterj esztendők. zz: Honosítás. Nemes (előbb Zauvirka) János előbb gindli-családi, jelenleg lugosi lakos tanár, a magyar állampolgárok közé felvétetett, illetve ho­nosíttatott. zz A vm. község jegyzői nyugdíjalapra felü­gyelő választmány folyó évi február hó 6-án dél­előtt 10 órakor ülést tart. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Polgári ügyek. E i r. tábla: Tóth Imre felp. Perczel Ákos elleni váltó perben megváltoztató Ítélet. — Csizmadia Albertnó felp. Buda Mihály és trsai elleni zárlati ügyben helyben­hagyó végzés. — Löwy József felp. Szabó Gyula ellen vál­tóper b. h. Ítélet. — Verhas József és neje felp. Vida Ka­talin és trsai ellen helybenhagyó ítélet. — Zeth Konrádnó felp. Zeth Konrád ellen váló per feloldó végzés. — Dr. Steiner Lajos felp. Blochinger Ká.ioly megsemmisítő végzés „Szekszárd Vidéke“ tárczája. Intézeti élmények. I- _Á.loiaa_ Előttem feküdt Laky, Magyar Irodalomtör­ténete, de a franczia iskola részletes tanulmányo­zása helyett a „Szemelvényekben“ böngésztem. Él­veztem a „Mohács“ és a „Merengő hoz“ gyönyörűsé­geit, és ettől eltelve egész magasztos kedélyhan­gulatba jutottam. Tűnődtem, alig merem elárulni, de különben a gondolat vámmentes, azon tűnőd­tem, mi véghetetlen gyönyör, boldogság egy nem­zet koszorús költői közé tartozni, Írni remeket, hallhatatlant! Mily érzése lehel a költőnek, ki a babért fűzheti homloka körül, ki előtt a köznapias- ság porába omlik a sokaság. E közben egy lantot és egy babérkoszorút pingáltam könyvem utolsó üres lapjára és már félig aludva szőttem egy fé­nyes, ragyogó jövő babér és borostyánnal vegyes koszorúit — mikor termünk érája hangosan ütötte az esteli kilenczet. Mint egy varázsütésre változtak meg az álmos, savanyu arezok, kivált a kicsenyek- nél, kik már nyolezkor vágyódtak párnák közé és még egy teljes óráig kénytelen IV. Béla második honalapitásával vagy Európa főbb tengereivel tár­salogni. Mi nagyok persze, csak titokban ási- toztunk, és csak magunkban tartottuk a lészőrde- rekaljat kellemesebb tárgynak az esztétikánál. De azért én is boldogan követtem a felmentő szózatot. Az ima után nemsokára mély álomba merült az egész kis sereg. A gyermekek zajtalan álma zárta le a sok ifjú szemet, mely mindegyik, külön re­ménynyel, vágygyal, kovetelménynyel néz majdan a világba ! A nemzeti színház fénysugárban úszott. Pre­miere volt ma. Az egész színház zsúfolásig telve a legelőkelőbb közönséggel. Ott voltak a vagyono­sak születéssel bírók, a magasranguak, de a mi a fő : ott voltak a szellem corifeusai hivatva az uj szerző első termékét bírálni. Nem csoda, ha szi­vem dobog a fényes, tündöklő koszorún végig te­kintve, mert a szerző — én voltam. A culissák mögül nézem szorult szívvel és fojtott lélekzettel, a legszebb szőke tündér, mint interpretálja az én alkotásomat. A hatás jelenetről-jelenetre nő. Fel­hangzott a színház legszebb zenéje, a taps, mely a a darab végén valóban frenetikus lett. A rendező sugárzó arczczal gratulált. A közönség óriási taps­vihar közt kiáltotta: a szerző, a szerző! a rende­ző karját nyújtotta, a legboldogabb, elkápráztatott, szerzőt vezette a lámpák elé. Felém hajol és egy páholyra figyelmeztet, kit látok ott: — Felséges ki­rálynénk, egy fehér rózsa koszorút nyújt felém. A tapsvihar lecsendesül. egy ünnepélyes pillanat — a koszom lassan repül felém, ón egész a szín­pad végére lépek kinyújtom kezeimet érte és — beleesek az orchestrumba az intézeti hálóterem padlójára ! Egy óriási zuhanással, mi felébresztette az egész leánysereget. Liszka szomszédom elkez­dett hangosan sírni, Boriska ijedtében gyilkost kia­bált, valamennyi kiugrált ágyából. Mi az ? Mi az, mig egy hatalmasabb hang dörögte az éktelen zajba a „Mi azt?“ Ez a hang bámulatosan hatott. Daczára a lenge éji öltönyöknek tüstént kihallga­tást rögtönzött az igazgatónő. En a szegény de- liquens még mindig a földön ülve, sírva, meg­ijesztve, elmondtam, fényes, ragyogó álmomat, mi­től semmi sem különbözhetett jobban, mint a sivár valóság. Egy sokatmondó tekintetet kaptam csupán, és a fragmentáris toilettek miattt az Ítélethozatal holnapig lett felfüggesztve. Egyelőre az ágyak is- méti elfoglalásával lett helyreállítva a rend. De az a másnap ; ah az keserű volt. A fogalmazványaim­ban különböző hármas és négyesekre lett utalva hasonló álmok elleni argumentum gyanánt. De ez bizonyára nem kedves érvelés, mint Kis Miska volt társnőim gunyjához és e gúnyban tanúsított

Next

/
Thumbnails
Contents