Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-10-16 / 48. szám
48. szám. Szekszárd, csütörtök október 16. X. évfolyam. 1890. TOX-iJtT-A. VÁRMEGYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; Egész évre..........................6 frt Fél évre . . Évnegyedre . A lap szellemi részére úgy a hirdetési és .... 3 frt. . . 1 frt 50 kr. vonatkozó közlemények, őflzetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség; Pándzsó-utcza 1022. sz. Kiadóhivatal: Széohenyi-utcza 172. sz. ZErBCixdetési díjaik: = Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Geiger Gyula. Kéziratok nem adatnak vissza. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Félmilliós kölcsön utakra. Tolna vármegye törvényhatóságának bizottsága tegnap tartott őszi közgyűlésén megyei műut hálózatunk gyorsabb kiépítése czéljából nagy fontosságú határozatot hozott. Több mint félmilliós kölcsönt szavazott meg a most építés alatt álló doin- bovár-tamásii, szakálv-tamásii, bonyhád-bát- taszéki, s hidegkut-gyönki utak még ki nem épített 485/10 kilométernyi részének, valamint a Kurd, Döbrököz, N.-Dorogh, Kölesd-Tengelicz és hidjaynáfbii vasúti hozzájáró utaknak két év alatti kiépítésére. Megyei közúti politikánk e lépéssel egy uj irányba lépett. A lassú vontatott foltozások helyébe a gyors és nagyszabású alkotás, teremtés lépett. A nagyfontosságu kérdés eldöntéséhez készítendő javaslat szerkesztésével a vármegye alispánja bízatott meg, ki e javaslatot a tegnapi közgyűlés elé terjesztette, a hol az úgy az állandó választmány, mint a közgyűlés által elfogadtatott s a jelzett czélokra 613275 frt megszavaztatott. Az alispánnak e tárgy báni javaslatát kiváló közérdekű voltánál fogva a következőkben egész terjedelemben közöljük: Azon elvi kijelentést magában foglaló elhatározás kapcsán, hogy a vármegyei mű- űt-hálózat gyorsabb kiépítésének ezélzatát a törvényhatóság magáévá teszi, — méltózta- tott 547/1888. rkgy. számú határozatával azon megbízást adni, hogy ezen nagy fontosságú kérdés eldöntéséhez megkivántató részletes javaslatot terjeszszek elő. Bár mennyire át voltam is hatva ezen határozatnak messze kiható horderejétől. s ha bár kétségbe vonhatlannak tűnt fel előttem, hogy műut építkezésünknek lassú előrehaladásán változtatni sürgős közérdekét képezi a vármegye közönségének, mégis miután a régi közmunka-alap nem bírván az állandóság azon jellegével, a mely egyedül nyújthat biztos alapot egy nagyobb szabású hitel művelettel egybekapcsolt útépítkezés keresztülvitelére, — és miután az idézett száma közgyűlési határozat keltekor már közei kilátásba volt helyezve a közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t. ez. megalkotása, ennek életbe léptéig annyival is inkább elodázhatni véltem megbízatásom teljesítését, mert javaslatommal a vármegye anyagi külön megterheltetése nélkül, a közúti'állandó szükségleteket törvényes alapon biztositó költségvetés keretén belül kívántam körvonalazni azon módozatokat, melyek az annyira kívánatos és szükséges gyorsabb útépítési czél elérését lehetővé teszik. Ma már a nagy eredményeket elősegíteni és biztosítani hivatott közúti törvény megadja a lehetőséget, hogy amennyiben a törvény- hatóságok gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeikkel szoros kapcsolatban állónak ismerik fel közúti hálózatuk mentői nagyobb fejlesztését és közforgalmi érdekeik kellő méltatását a közjó előmozdításának hatalmai emeltyűjeként tekintik, a közforgalom egyik első rendű eszköze, a közúti építkezésnek fontos érdekei a helyi viszonyok és körülmények igényeihez képest teljes mértékű kielégítést nyerhessenek, s ezért van szerencsém javaslatomat a következőkben előterjeszteni. Közúti költségvetésünk mai keretében csupán a legszükségesebb s mondhatnám részben égető kérdések megoldására lehetvén szorítkozni, dyeneknek tekintem az épülés alattr álló varmegyei n. ’...t&k építésének két év alatt történendő befejezését; a kurdi, döbröközi, n.-doroghi, kölesd-tenge- liczi és hidja-apáthii vasúti hozzájáró utakon ugyanezen idő alatt rnüuttá építését es a döbröközi, regölyi és két medinai csatorna- hidnak a törvényhatóságiutalap terhére leendő megépítését, — s mindezeknek a vármegyei utialap terhére felveendő kölcsön befektetésével való keresztülvitelét. Ezen véleményemnek inegokolására felemlítem, hogy a vármegye különböző vidékei részére rendelkezésre álló közlekedési előnyök között nem lévén meg a kellő egyensúly, elkerülhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a vármegye közönségének épen az a része, a mely hosszú időkön keresztül volt kénytelen a műutak előnyeit nélkülözni, gyorsan jusson birtokába azon közutak használhat.ásának, a melyeken a műut építés eddigi lassú menete miatt csak nehezen és akadályokkal tud közlekedni, értein a dombóvári, völgységiés simontor- nyai járás azon részeit, a hol a vidéki érdekek kielégítése tekintetéből évenként alig említésre méltó haladást volt képes felmutatni a műutak fejlődése; mert az osztó igazság szerint valónak tartom, hogy a ma épülő félben levő műut-hálózat gyors befejezésével azok részére — a kik az utat épitik, — biztosittassék az az által nyújtott előnynek a maga teljességében való élvezhetőbe, s mert tagadhatatlan, hogy amily erkölcsi kötelesség a jelenre nézve fejleszteni és előbbre vinni mindent a jövő számára, ép úgy kétségtelen és indokolt az, hogy a terhek egy részének a jövő vállaira utalásával — megszereztessék a munka előnye a jelennek is. A vasúti hozzájáró utak mielőbbi kikövezését teljes mértékben indokolja az a sűrűbb személyi és áruforgalom, melyet a vasúti közlekedés a vasúti állomásokhoz vonz s melynek következtében a vasúti hozzájáró utaknak teljesen jó és szilárd karban tartása elkerülhetetlen. — A megnevezett négy csatorna-hid építését illetőleg két körülményre kívánok reflektálni, melyeknek egy ütés mérlegelése egyedül azon megoldási módot hagyjafenn, hogy azok a vármegye útalapjának segélyével építtessenek meg. Az 1879. évi 111. k. gy. számú határozat ugyanis a nevezett csatorna-hidakat, községi érdekcsoportok által fentartandók- nak jelentette ki, de azóta bár többször megkisértetett, az érdekcsoportokat megalakítani vagy nem sikerült, vagy mint az a regölyinél történt, az érdekeltek megnyugvása nélkül vitetett keresztül egyszerűen azért, mert ezen hid-épitkezési költségek aránytalanul súlyos terhétől az egyes községek következetesen menekülni törekedtek s mert a kérdéses hidak különböző időkben történt több-kevesebb javításának, nagyobb vagy kisebb költségeihez nyert vármegyei közúti segélyből indokot véltek meríthetni azon következtetésre, hogy ezen hid aknák fentartási kötelezettsége a törvény1 . j / ’ i :n i ' .. .... illeti. S habár törvényes nézpontból kétségbe nem vonható, hogy ezen Indáknak fentartási kötelezettsége az illető községi érdek- csoportok feladását és kötelezettségét képezi, mégis alig vonható kétségbe, hogy forog fenn, egy méltányossági tekintet, a mely a vármegye Segélyének közbelépését annyival is inkább indokolttá teszi, mert a közlekedés biztonságának megóvása tekintetéből közveszélyes és rozzant állapotuk miatt elzárt ezenhidak sürgős újra épitése felette súlyos teherként nehezednek a már megalakított érdekcsoportba tartozó községek vállaira, a medinai és döbröközi hidakat fentartandó érdekcsoportok mindenesetre több időt igénybe vevő megalakításáig pedig, a hid afkelépitésének kérdése el nem halasztható. Méltányos tehát ezek szerint, hogy a nevezett hidak természetének újbóli és világos kijelentése inellett a minden irányban kellemetlen kényszerhelyzet megszüntetíes- sék olyformán, hogy a többször nevezett hidakat azon kötelezettséghez kötötten építse meg és adja át a vármegye az illető községi érdekcsoportoknak, hogy azoknak fentartá- sáról s majdan bekövetkezendő ujraépitésé- ről gondoskodni tartoznak s hogy a pusztán méltányossági szempontból nyújtott ezen segélyből, a vármegye úti alapjára jövőre semmi kötelezettség nem hárulhat. Az így nyerendő nevezetes közlekedési előnyök egy a törvényhatósági úti alap- terhére kötendő hitelművelet utján lehetnének biztosíthatók, s igényelnének a kir. állarn- épitészeti hivatal előirányzata szerint 485/10 kilometer uj ut építési költségei 523238 írt. 13/10 kilometer vasúti hozzájáró ut költségei .... . 12037 „ 4 vasfelszerkezetü hid költsége á 19500 frt . . . • ; __._ . 78000 „ Össz esen . 613275 frt tőke befektetést.
