Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-10-16 / 48. szám

SzelcszáurcL Vidéke. Az általam megkeresett pénzintézetek ajánlatai közül kétségkívül a magyar jelzá­log és hitelbanké,.— mely szerint az így igény­iénél ő tőke 50 évi törlesztésre adatnék 100 frt névértékű s 97 kamat árfolyam mellett effec- tiv készpénzben kifizetendő kölcsön utján, mely után évi járadék (kamat és tőke tör­lesztés együtt) 5'60 száztóliba kerülne, — a legelőnyösebb, mert azon kedvezmény nyújtáson kiviil, hogy a kölcsön megköté­sétől számított 15 év elforgása után a vár­megye egy évi felmondás mellett 2°/0-nyi kártalanítási jutalék ellenében a rendes le­járat előtt is bármikor visszafizethetné, a tő­két — egyszersmind a legolcsóbb is. Ezen ajánlathoz mérten a felveendő 613275 frt kölcsön 56/10% melletti évi 34343 frt 40 krnyi törlesztési összege, va­lamint az uj ut építkezés folytán előálló fen- tartási és egyéb kiadásoknak a közúti költ­ségvetésbe való beillesztésével a következő számítási eredmény állna elő. TTtíentartási kiadás. 1892. évre. A 49'8 kilometer útnak 1892. évben kiópitendő fele részére 4 utkaparó fizetése fél évre á 192 frt . 384 j úti szerek beszerzésére 100 \ 484 frt. 1892. évi költségvetés sze­rint I. II. alatt .... 7535 III., VI., VII., Vili. alatt . 117106 frt. Összesen . 125125 frt. Bevétel................................. 189801 „ Maradvány . 64676 frt. Törlesztési évi járadék le . 34344 ,, Végmaradvány . 30332 frt. 1893. évre. Az 1892. évben kiépített útra 4 utka­paró ...................... 768! 1893. évben építendő fele- ( részre 4 utkaparó . 3841 üti szerek beszerzésére 100' 1252 frt. 1892. évi költségvetés sze­rint I. II. alatt... 7535 „ A vasúti járulék megszünteté­sével III. VII. VIII. alatt . 105106 „ Össszescn . 113893 frt. Bevétel................... 189801 „ Ma radvány . 65260 frt. Törlesztési évi járadék le . 34344 „ Végmaradvány . 41564 frt. „Szekszárd Vidéke“ tárczája. Csak te szeress! Tomboljon vész, vihar felettem, Kétséges éltem zord egén, Felejtsenek, kiket szerettem. S gúny szórja ércznyilát felém, A szenvedélynek égfen lángja Szünetlenül a szív sebén : Csak hűn szeress szivem szerelme, S mindezt örömmel tűröm én ! Halljam szavát a gyűlölőknek, Viseljek átkot leltemen, Erezzem bár a keselyűnek Örök marását szüntelen. Legyek sötét börtönbe zárva Dúló csatáknak éjjelén : Csak hűn szeress szive.m szerelme, S mindezt örömmel tűröm én ! Éltein legyen a szenvedélyek Meg nem szűnő bús otthona, Bánat gyötörjön, mig csak élek, S ne leljek én vigaszt soha. Legyen hiába, mindhiába Minden remény — minden remény : Csak hűn szeress-szivem szerelme, IS mindezt örömmel tűröm én ! Kéry Gyula. 1894. évre. A 49'8 kilométer útnak 1892. évben kiépített fele részére, az egész fedanyag szükségletnek fele . 8964 \ 8 tatarozó fizetésére á 192 i forint . . . . 1536 ( Utiszerek, kavics beágyazás/ és egyéb költségek össze-1 gének fele . . . 1400/ 11900 frt. 1892. évi költségvetés szerint I. II. alatt...... 7535 „ III. VII. VIII. alatt . . . 105106 „ Összesen . 124541 frt. Bevétel................................ 189801 frt. Ma radvány . 65260 frt. Törlesztési évi járadék le . 34344 „ Végmaradvány . 30916 frt. 1895. évre. A kiépített 49'8 k. útra az építészeti hi­vatal által számított egész összeg................................. 23764 frt. 1892. évi költségvetés szerint I. II. alatt........... 7535 „ II I. VII. VIII. alatt. ... 105106 „ Összesen . 136405 frt. Bevétel................................. 189801 frt. Maradvány . 53396 frt. Törlesztési évi járadék le . 34344 „ Végmaradvány . . 19052 frt. Eléretnék ezáltal, hogy a vármegye 2 év leforgása alatt 50 kilometer műuttal és 4 vasfelszerkezetü csatorna híddal nyújthatna több közlekedési előnyt a mainál, s lehe­tővé válnék az épülő műatak mellett levő vidékek olyatén recompensatiója, hogy rövid idő elforgás:: alatt kész múltjaikban nyert- betnék el a múltak nélkülözésének kiegyen­lítését, s eléretnék mindez a ren­des közúti budget keretében és pedig o 1 yf o r rn á n ; — bogy az 1892., 1893. és 1894. év úti alap végmaradványaiból nye- retnék 102812 frtot tevő tekin­télyes összeg, mely akár a vár­megye által fentartandó csa­tom a h i d a k építésére, akár pe­dig egy a törvényhatóság által meghatározandó u j törvényható­sági közút kiépítésének m e g­Fövárosi krónika. (Népszínházi premiere. — Machtnix mókái. — Quousque tan­dem ? — Egy családi jelenet az utczán. — Papucs egyleti disztag.) Budapest, 1890. október hó. A Népszínház első idei premiéreje adatott a múlt héten zsúfolásig telt ház előtt; a közönség rendkívüli érdeklődéssel nézett az uj népszínmű elé, mely iránt a lapok jó eleve kedvező hangulatot keltettek. A darab „csinálója“ Kelle Iván a „Nem­zet“ munkatársa és a lapok közti kollegialitás szép bizonyítása, hogy az ifjú kartársat oly lelkesen pártolták. De a nagy és fényes publikum csalódva tá­vozott ; a „Fityíiritty“ legkevésbé sem tartá azt, a mit ígért. Meséje rossz és unalmas ; ha B 1 a h a Lujza nem játszana benne, senki sem nézné meg, s Kelle ur, a „Nemzet“-től kapott babérkoszorú daczára nem tett szert költői hírnévre ezen gyenge müvével. A darab meséjéről alig érderaes'szólni ; egy rémsóges história ez, mely mindamellett jéghide­gen hagyja a nézőt. A szerelmesek végre „meg­kapják egymást“, de csak szerfelett kínos és telje­sen indokolatlan akadályok után. Egy pár jó ötlet fordul elő a darabban, me­lyeket — Ehre dem Ehre gebührt! — nem aka­rok emlitetlenül hagyni. „Egy német nyárspolgár“ Machtnix (Kassai) már régóta lakik Magyarhonban ; van derék magyar felesége és szép leánya ; ennek daczára nem tanult meg magyarul, pedig neje — egy kardos menyecske — és lyánya egy szót sem kezdésére lehetne fordítható s mindkét esetben nevezetes előrelépést documentálna vár­megyénk közforgalmi fejlő- d ése körül; — oly formán, hogy az 1895. évtől kezdve minden év állandóan 19052 frt úti alap maradványnyal záródnék, mely összeg részben uj útépítésre, részben a mennyiben a közúti érdekek kellő kielégítést nyer­tek, helyi érdekű vasutak se­gélyezésére is lehetne fordít­ható. A mennyiben a tekintetes törvényha­tósági bizottság a javaslatom elfogadása ese­tén valószínűleg kiírandó pályázat követ­keztében azon helyzetbe jutna, hogy a ma­gyar jelzálog és hitelbank ajánlatánál még kedvezőbb feltételű hitelművelet megköté­sére is alkalmat nyerne, természetesen az általam számszerűleg elősorolt és 1892— 1895. év végéig bezárólag készitett szám­zás még előnyösebb végeredményeket fogna feltüntetni. De ha ez nem történnék is, az általam körvonalazott modalitások között megkötendő hitelművelet utján keresztül vi­endő építkezések oly óriási közforgalmi előnyt nyújtanának, hogy a vármegye köz­érdeke iránti legmelegebb érdeklődésem sugalma' alatt elengedhetlen kötelességem­nek ismerem javaslatba hozni hogy : mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy az építés alatt álló dombovár-tamá- sii, s za k á 1 y-ta m ásii, boriy hád-bát- taszéki és hidegkut-gyönki, vár­megyei közutak ki nem épített, összesen 485/i0 kilométert tevő ré­szének két év, vagyis az 1892. és 1893-ik évek alatti, — valamint a kurdi, döbröközi, n.-doroghi, kö- lesd-tengeliczi és hidja-apáthii va­súti hozzájáró utaknak, összesen 13/10 kilometer, m ű u 11 á kiépítését, s végül a döbröközi, regölyi és két medinai csatoma-hid nak a tö r- vényhatósági uti-a 1 ap terhére le- endő megépítését s mindezeknek a vármegyei utialap terhére fel­veendő 613275 frt tőke befekteté­sével történendő keresztül vite­lét, elhatározza. tudnak németül. Egy szomszédja, kinél vendégség­ben van, kérdezi őt ilyformán : „Ugyan mondja Machtnix szomszéd! mórt nem tanult meg magyarul ?“. „Eszem ágában sincs“, válaszol a német, „mert igy ha feleségem szid, legalább nem értem őt.“ „Az igaz! de hát miért nem tanította'meg a nejét németre ?“ „Nem vagyok bolond!“ replikái Machtnix, „Az asszonyok egy nyelvvel is agyon- besz-élnek! * * * A vőlegény (Szirmai) atyja a kózfogó napján leendő mennyének (Blaha Lujza) egy arany csatos nagy bioliakönyvet nyújtja át e szavakkal : „Vedd e szent könyvet; belőle vigaszt meríthetsz bármily nagy baj közepette. Ezen üres lapoknak a könyv elején pedig az a hivatásuk, hogy ezekre majd fel- jegyezhesd a gyermekeket, melyekkel férjedet meg fogod ajándékozni; jobbra a fiuk — balra a leá­nyok neveit. Boldogult feleségem (az Isten nyu­gossza) ide jegyezte fel fiam, a vőlegényed nevét. Beh szerette volna az áldott lélek e lapot t e 1 e- i r n i, de a halál megakadályozta.“ IToméri kaczaj juta'mazta ezen igazán sike­rült mókákat, melyek az egyedüli vázát képezik a darab szomorú sivatagjában. * * * A közönség pedig már türelmetlenül kérdez : Quousque tandem abutere ? Meddig fog még késni az igazi jó népszínmű, mely hivatva lenne e mű­fajt eredeti egyszerűségében bemutatni és megin

Next

/
Thumbnails
Contents