Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-06-05 / 29. szám

Fölkérjük mindama községek t. Elöljá­róságait, úgy egyesedet, kik az elölizetési nyugtákat megkapták, de az összeget he nem küldték, hogy ebbeli kötelezettségeik­nek minél előbb eleget tenni szíveskedjenek. Ezúttal egyszersmind a hátralékos elő­fizetőket és hirdet ő k e t is fölkérjük, hogy az esedékes összeget minél előbb küldjék be. HELYI HÍREK. — Személyi hírek. Gombos Gusztáv pénz- ügyministeri osztálytanácsos folyó hó 2-án érkezett városunkba, az itteni péuzügyigazgatóságot meglá- j fogatta s ügymeneteléről teljes megelégedését fe­jezte ki. Hi r sell István ministeri titkár és Ihrig Vilmos pócsváradi erdőmester pedig Steinekker Fe- rencz tiszttartó és ifj. Hoffmann Sándor főerdósz kíséretében az alapítványi erdőket és az uj ülteté­seket vizsgálták meg. — F ö r d ő s Vilmos megyei tiszti ügyész hosszabb időre távozott körünkből és Karls­bad ba ment fürdő kúrára. Távol léte alatt a tiszti ügyészi teendőket Török Béla tiszteletbeli tiszti ügyész fogja végezni. — Kin 3vezés. Az igazságügyminiszter M i- h á I y f y József bonyhádi kir. járásbirósági írnokot, a szekszárdi kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. — Afhletikai klub van alakulóban Szekszár- J dón. A szervező bizottság Kurz Vilmos. Hamza Géza, Krummer János és Módly Béla urakból ala­kult meg. kik az alapszabályok megalkotása után alakuló ülést hívnak össze. A klub megalakításán főleg H a m z a Géza trszéki bíró ur fáradozott, ki maga is jeles athleta. Örömmel üdvözöljük a kez­deményezőket az egylet megalakításáért — annál is inkább, mert mi már évekkel ezelőtt több ízben vezórczikkekben is felhívtuk ilyen egylet alakítására a közönség figyelmét, s most végül belátták a szük­ségességét. Hanza ur, a jeles képzettségű biró eme fáradozása teljes elismerést érdemel. — Eljegyzés. L e m b e r g e r Rezső bajai gabona-nagykereskedő vasárnap fiste jegyezte el Leopold Sándor nagybérlő és megyebizottsági tag szeretetreméltó és kedves leányát: Esztikét. — Érdekes lelet. Az iskola-épület lebontása alkalmával az állás-gerendák 1.Ásása közben egy csinos művű régi ezüst gyűrűt találtak, melynek közepén a középkori gyűrűkön szokásos Krisztus­kép látható. A gyűrű jelenleg a hitközségi pénz­tárnok birtokában van. .— A csörgeiéi fürdő megnyitása óta állan­dóan hűvös idő állott be, miért is a fürdőközleke­dés egyidőre szünetelt. „Szekszárd Vidéke“ tárczája. A temetőbe. O-dunai és uj-dunai Dunay Zoltán vagyonos és nagy család utolsó sarja volt. Szolid és sokat mondó fellépése, megnyerő modoras széleskörű isme­retei által, mindenki előtt kedvesé tudta magát tenni. Oly bűverő volt minden mozdulataiban, hogy min­denkit magához vonzott. Szellemes volt, de szeretni a szív melegével nem tudott, fölényével soha vissza nem ólt, inkább tartózkodott, mintsem szive és lelke mélyébe bepillantani engedett volna. Ott hol kel­lett bátor és vakmerő volt, visza nem rettent semmi akadálytól, a 30 éves fiatal vér csergedezett még erejében, fekete haja halvány arczához oly jól állt. Midőn azonban a vármegye határa szűk volt magas röptű lelkének — utazni ment. A provinczián gentry, a fővárosban dandy, külföldön egy uj társadalmi alkotó volt. Szánkázott Irkutschban, tánczolt Párizsban fürdött az Indus vizében és sétálgatott a tenger partokon. Felment a Mont-Blanc csúcsára s napkeleten utazott a ka­ravánokkal. Hallgatta a Lybanoni magas cyprusain a bus fülemüle danáját, csodálta a szép Perzsia szüzeit a Saltabil patak mellett. Ivott az Elysiumi kutból és Gemschid király csudálatos palaczkjából kínálta a bort vendégeinek. Lődözött az aenka, phönix és griff madarakra, a bialovicziai őserdőbe Szekszárd V iclékie­— Juniálist rendez ma a keselyüsi erdőben néhány előkelő úri család. Részt vesznék özv. Ell- mann Miklósné és családja, özv. Pap Lajosné, özv. Pápé Gyuláné, Szörényi Kálmánná, Dr. Szigeth Gáborné, Steinekker Fermczné, Biróy Béláné stb. — Bátor fiúcska. Folyó évi 26-án délután 6 óra tájban, midőn a szeretett főpap üdülés vé­gett a várkertbe indult, bátran.elébe.állott Kis Ró­bert 3V-2 éves fiacskája és neki kezet csókolt ; — a püspök kellemesen meglepetve kérdé : hogy hív­nak kis fiam? engem? válaszolt a kis fiú, engem Kis Zolikának hívnak. — az egész kiséret megö­rült a kis fiú bátor feleletén, ő excellentiája pedig .2 ezüst forinttal ajándékozó meg arez czirógatás közt. i\ —Talált régi pénz. Egy szekszárdi föld mivelő j az alsó határban ásás közt, egy 1048. évi nagy ezüst pénzt talált, melyet 2 írtért kínált eladásra. — Építkezés. A Széchenyi-utczai volt Kresz- most Petrits-féle vendéglőt tulajdonosa kibővíteti s 4—5 szobát építtet szálló vendégek részére. A je­lenlegi bérlő Petrits, ki Tolnán az „AranySas“ sok éven át keresett bérlője volt, — a helyiséget a na­gyobb igényeknek megfelelően átalakította s kitűnő konyhát tart, — úgy hogy a vendégek igényeit teljes megelégedésre kielégíti. — Megint panasz. Több oldalról fölkérettünk a következő sorok közzétételére : Úgy az alsó-, mint az újvárosban az a rósz szokás uralkodik különösen a kisebb gyerekeknél, hogy az országúton a por­ban játszanak. S hogy a gyakori szerencsétlensé­gek előfordulnak, egyrészt a gondatlan szülők, más­részt a gyermeki vásottság a szülő okai. Jó lenne, ha a hatóság erélyes rendeletet adna ki e tárgy­ban s a gondatlan szülőket érzékenyen megbüntetné. — Tű-operáczio. Schneider István iskolás fiúnak birkózás közben, a kabátja belsejében levő tű szive táján belement a mellébe. A fiút ájulás fogta el, mit látván a nevezett édesanyja, oly ügye­sen vette ki a tűt a sérült melléből, hogy pár napi betegség után. teljesen tölépült a kis fiezkó. — A „Segitség-Album“ szerkesztőségétől vesz- szük a következő sorokat: Mindazokat, kik az Al­bumnak valami közlemányt szántat, egész tisztelet­tel kérjük, hogy azt alulirt szerkesztőség czimére jövő h ó 8-i g annál is inkább beküldeni szíves­kedjenek, mert a már nagy számban beérkezett kéziratek elrendezése amúgy is több időt vesz igénybe ; igy azután a fenti határidőn túl beérke­zett műveket — sajnálatunkra — teljesen mellőz­nünk kell. I) u n a-F ö 1 d v á r o 1 1, 1890. május 30. A „Segítse g-A 1 b u in“ szerkeszt fi­sé g e. — H i r d e t é s e k e t a több száz pél­dányban megjelenő „Segitség-AlbunU-ba fölvesz a kiadóhivatal Duna-Földvárott. — Iskolái vizsgák. A Májer Arlow-féle nyilv. jélleógel biró magán tanintézetben ez évi zárvizs­gák junius hó 23. 24. 25. és 27-ik napjaiban fog­nak megtartatni. A hittani vizsgák pedig megelő­zőleg e hó 12-én. — A legszebb kereskedői üzlet Szekszárdon jelenleg a Pirnitzer József és fiai divatáru keres­kedése a Garay-tóren. A pompás palotaszerü ház egész alsó-frontját foglalja el az elegáns berende­zésű bolt, mely minden tekintetben vetekedik a fő­város hason jellegű üzleteivel. Szeksz Ad egyik ne­vezetességét képezi ez a fényes üzlet, mert hozzá fogható a Dunántúl nagy városaiban aligha talál­ható. Különben felhívjuk az olvasó közönség figyel­met lapunk nyiltteróben közzétett hirdetésre ! — Válfüzőket, mérték szerint a legpompásabb és szolid kiállításban készít F á y Biri urhölgy Szekszárdon, Bezerédj-utcza özv. Schöner Imróné úrnő házában. A válfűzők a hasonló gyári készít­ményeket messze felülmúlják és eddig a legelőke­lőbb úrnők tettek megrendeléseket. — A Segitség-Album iránt megyeszerfe nagy az érdeklődés. A kéziratok még egyre sűrűn érkez­nek. Ezek közt van már B e k s i c s Gusztávnóó, I n k e y Ella bárónőé, Molnár Albeftnéé, Széllé Honoráó, Szarvas Mariskáé, R á t- k a y Lászlóé, S á n t h a Károlyó, B u s b a c h Péteré, D ö r y Dónesó. H i a d o r é (Jámbor Pál), Széllé Zsigmondé, W o s i n s z k y Móré, H ő k e Lajosé, Csapó Vilmosé. Varas dy Lajosé, br. Eötvös Fanny, Göttinger Hona stb. MEGYEI HÍREK — A döbröközi megüresedett postamesteri állásra V i n c z e Jolán k. a., jelenleg bedeghi he­lyettes postamester neveztetett ki. — Az elkeresztelések tárgyában kiadott kul­tuszminiszteri rendelet ellen úgy adó m b ó v á r i, mint a szekszárdi esperesi kerület peticzió- nálni fog a képviselőházban kérve a törvény re­| visióját. — Bátaszéken ipartestület létesítésén fára­doznak s e végből folyó hó 1-én értekezletet tar­tottak. — Halálozás. Múlt hó 23-án délután tették örök nyugalomra az 58 éven keresztül Regöly köz­ségben kán to rtani tóként működött Csukly Ig- nácz bátyánkat, eletetlek 82 ik évében. Koporsóját ismerőinek s tisztelőinek nagy száma kisérte az örök nyugalom helyére. A boldogult Szakály köz­ség jegyzőjének, az általános becsülésben álló Csukly Ignácznak atyja volt. — A némedii tüzkarosultak javára Decs község 23 frt 52 krt gyűjtött. bivalyokra, Skotia havas hegyein zergékre s az Amerika rengeteg sivatagjai felett kóválygó sásokra vadászott. Az éjszaki póluson iramszarvason, a sa­hara vidékén 2 pupu tevén tett kirándulásokat. — Hadakozott Hindukkal, nélkülözött, koplalt és fára­dott izzadásig Austrália vadonjaiban. Báli termek­ben pacsulit, a Boerek elleni harczban vért szagolt, s midőn Afganisztánból kard szúrást és egy pár lövés nyomait hozta magával, akkor megállt — s gondolkodott, tapasztalta, hogy a világ által nyúj­tott minden gyönyörűségébe részt vett ugyan • — de szive üres maradt, dobog, de nem tudja miért. Vissza gondolt világ ismereteire s szomorúan ta­pasztalta, az egyes események létrejöttét és roha­mos eltűnést, sok fájó és öröm érzés hatotta át. Visszavonult falusi jószágára — s a tudo­mánynak élt, olvasta és tanulta Walter Scott, Vol­taire, Lecepode, Kopernicust, Keppler, Newton, Spinozza, Buklond, Vogt Károly, Darvjn, Harvei, Bell Károly, Sedwick, Locke, Hippokrates, Plá- ton, Anaxogares, Fox, Ilerephilus, Vandermond, Dante, Petrarca, Tasso, Lope de Vega, La Roche­foucauld, Macaulay, Byron, Schakespeare müveit, kritizálta Illiast, megszabadított Jeruzsálemet, elve­szett paradicsomot, Messiást, Karthausit és Zalán futását, de midőn ez is már-már reá unalmassá vált, kedélyét felvidítani nem tudta, s a család eszméje, a szerelem erős lüktetése, érzéketlen ta­lajra talált benne pedig feleséget kaphatott volna, mert eddig a kivel társalkodói, vagy pedig a ki meglátta — megszerette ; de ő nemcsak viszonozni nem tudta, de a szerelem ömlengéseit is kerülte Művelt és világlátott — magába zárkózott lett. Ér­zéketlen kedély világába, elhagyott tájakon szomo­rúan barangolt czél nélkül, s a természet örök szép látványosságába temette múltját s jövőt alkotni nem tudott magának, idealismussa elhagyta, s csak el­fásult leikével szemlélte a távolba kéklő Drávát, a regényes P. várost, gyönyörű vad regényes vidékét, a zöldelő mezőket és eme elhagyatott őserdőt, mely háborithatlanul emelkedik ki a Labyrintból s büsz­kélkedik régi dicsőségéről, és hallgatta a berkek csalogányait. Osszebarangolta az egész hegyes völgves szik­lák ódon tájait, egy különös sejtelemmel, nyomozva és kutatva, mintha e magányban, kívüle mások is volnának itt, hanem nem sokáig foglalkozhatott e gondolattal, mert az ég kezdett borulni, a nap el­homályosult, a madarak zengése megszűnt, — min­denki iparkodott a kikötőben lévő vihar elől me­nekülni. 0 is a régi váromladéknak egy pincze- alaku bolthajtásába menekült, de alig ért ide, mert egy mindennél nagyobb elem — a vakító fényű villám — bömbölő suhogással és irtóztató sebeség­gel csapott le. beje felett zúgott a vihar, a szél keresztül hasított mindent, az eső csattogott, a hegyről az árfolyam vadul szaladt a völgybe, de akkor egy szörnyű bömbölet hallatszott, mely meg-

Next

/
Thumbnails
Contents