Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-06-05 / 29. szám

X. évfolyam. 1890. 29. szám. Szekszárd, csütörtök, junius 5. KSZARD VIDÉKE. TOLUA 'VUÁ.IR.IMIiEGCZ’IE törvényhatósági, tanügyi és közgazdásági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; Egész évre .........................6 frt. Meg jelenik minden csütörtökön. Hirdetési dijaik:: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel egyiiti 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 irt. 300—400-ig „ „ 5 frt Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-utoza 1022. sz. Szőchenyi-utcza 172. sz. Fömunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Az iskolaépület sorsa. Városunk egyik, dísztelen otromba épületet a megsemmisülés veszélye fenyegeti, amit azonban a város minden jóizlésü lakója örömmel fogadna ! A különben igen csinos Bél a-teret az az épü­letmonstrum teljesen elékteleniti; a ritka szép me­gyeháza látképét elrontja, impozáns méreteit el­nyomja, a háta mögé építendő törvénykezési épü­letet pedig teljesen elzárná szem elől. Egyszóval mindenkinek útjában áll ez a szerencsétlen épület, melyet az iskolaszék teljesen átalakíttatni s felemel­tetni határozott. A bontást megkezdték, de néhány nap múlva hatóságilag betiltatott a munka, mert elfelejtettek építési engedélyt kérni. De egyúttal az utolsó órák­ban megpendítették azt az eszmét is, hogy most volna ideje az épület végleges lerombolásának, ha az érdekelt faktorok kellő anyagi hozzájárulásá­val sikerülne más, alkalmas helyen uj iskolaépüle­tet emelni. Ez ügyben az. iskolaszék múlt vasárnap rend­kívüli értekezletet -tartott, "melyen elhatározták, hogy kellő kárpótlás mellett szivesen hozzájárulnak ehhez az eszméhez s e végből a Gerenday Lajos főszol­gabíró által folyó hó 7-ikére kitűzött tárgyalásra kebeléből Hanuy Gábort, dr. Steiner Lajost és Takler Józsefet küldötte ki. A tárgyalás eredményét nagy érdekkel várja a város minden jó érzésű és a közügyek iránt ér­deklődő lakosa ; mert a hozzájárulás arányától függ az iskolaépület sorsa. Ha sikerül összehozni az is­kolaszék által követelt kártérítési összeget: akkor nemsokára Szekszárd olyan pompás térrel fog di­csekedhetni, amilyent kevés városban találhatni ! Majd 100 év óta szemet szúr az embereknek ez az otromba épület; már a század elején tiltako­zott a megye a felépítés ellen s 4 évi tiltakozás után is— végre csak felépítették, s maga a nádor, ki az alapkő letételnél jelen volt, úgy nyilatkozott, hogy most ugyan rósz helyre tette le az alapkövet! Utóbb 1845-ben a megye ismét lépéseket tett az épület elpusztítására, de ismét sikertelenül! Most volna rá alkalom! Mert ha ezúttal sem pusztítják el a föld színéről, akkor ismét egy szá­zadig lesz ott a Bóla-tér szégyenköve s a szekszár­diak rósz ízlésének éktelen bizonyítéka ! S hogy egyhangúan minden ember örömmel fogadta az eszme megpenditését: arra elég bizonyí­tók az, hogy városunk egyes, tehetősebb polgárai azonnal nagyobb összeget ajánlottak fel a terv ki­viteléhez. így Nagy János közjegyző 500 irtot, Fördős Vilmos 200 frtot, Udvardy Sándor 200 frtot, özv. Pápé Gyuláné 100 frtot, Takler József Vesz- tergombi 100 frtot, dr. Dicenty Pál 100 frtot stb. S ezenkívül minden ember szivesen járul hozzá te­hetségéhez mérten, ha a terv kivitele szükségessé teszi. A megye hozzájárulását bizonyosra vehetjük, csak az van hátra tehát, hogy a város is, mint a melynek érdekében történnék az épület elpusztí­tása, hozzájáruljon a kívánt összeg előteremtéséhez. S minthogy az épület helyén idővel a Garay-szob- rot szándékoznak elhelyezni, s éppen ezért, mivel végre ez által a Garay-szobornak is illő helyet te­remtettek : nagyon indokolt az a kívánság, hogy a Garay-szoboralapból is bizonyos összeget bocsássa­nak át a terv kiviteléhez. Ezt a hiányt aztán tár­sadalmi utón nagyobb érdeklődés keltésével hama­rosan helyre lehetne ütni. Aggódva várjuk a szombati tárgyalás ered­ményét csak azért, hogy ilyen későn, az utolsó órában akarják megvalósítani eme mindnyájunk ál­tal óhajtott terv kivitelét ! Ez mindenesetre mulasz­tás, annál is inkább, mert lapunk amint az iskolaszék az iskolaépület renová­lását tervezgette: rögtön vezér czikk- ben felszólalt eme terv ellen és in­dokoltan ajánlotta, hogy pusztítsák el ezt az éktelen kőtömeget és más, alkalmas he­lyen uj iskolaépületet emeljenek ! Ha akkor, i d e- j ó b e n megindították volna a mozgalmat: úgy jelenleg már nem disztelenitené a Bélateret ez az alkalmatlan kaszárnyastilü épület! A város érdeke kívánja, hogy az üdvös eszme megvalósitUssék : reméljük hát, hogy az érdekelt faktorok áldozatkészsége lehetővé teszi azt, hogy néhány hét múlva erről a régi iskolaépületről, mint néhairól mesólgethessünk, s helyére tűzhessük a múlandóság „Fűit“ fejfáját. Sz. = Meghívó. Van szerencsém a „Tolname­gyei gazdasági egylet“ tisztelt tagjait, valamint az ügy iránt érdeklődő közönséget főtisztelendő H a r r a y Kálmán esperes-plebános ur által az egész megye szőlőkulturáját fenyegető Peronos­pora viticoláról folyó junius hó 7-én délután 4 órakor Szekszárd nagy község háza termében tar­tandó fölolvasásra tisztelettel meghívni, — Kelt Bonyhádon, 1890. junius hó l-én. — P erezel Dezső, a borászati szakosztály elnöke. — Tolnavármegye közigazgatási bi­zottsága junius hó 7-én ülést tart. = A bikácsi ág. hitv. egyházközségnek tem­ploma helyreállítási költségére 200 frt segélyt ado­mányozott ő Felsége a király magán pénztárából. zz A kereskedelmi és iparkamarákhoz inté­zett beadványok bélyeg-kötelezettsége tárgyában a kereskedelmi és a pénzügyi m. kir. miniszterek egyetértő leg következő rendeletet bocsájtották ki: A kamarákhoz intézett beadványok közül csak azok esnek bélyegkötelezettség alá, melyek hatósági jel­legű elintézést igényelnek, ellenben azon beadvá­nyok, melyek a kereskedő vagy iparososztály álta­lános érdekeit illetik, valamint oly levelek, melyek­ben magánfelek a kamarák által hozzájuk intézett megkeresésekre vagy felszólításokra válaszolnak — bélyegmentesek. Ilyenek nevezetesen olyan beadvá­nyok, melyekben felvilágosítás kéretik törvények és rendeletek intézkedései, ezek értelmezése vagy vég­rehajtása, közlekedési vállalatok szállítási feltételei, díjszabásai, bel- és külföldi ezégek, szállítások, vá­sárok kiállítások stb., iránt. = Veszettség elleni védoltóintézet. A m. kir. belügyminister tudatta a törvényhatóságokkal, mi­szerint az ebdüh ellenes védőoltásoknak emberekre kiterjesztése czéljából az egyetemi orvoskari köz­ponti épületben (Budapest VIII. kér. üllői ut) egy veszettség elleni védoltó intézetet állított fel. A fenti rendelet közli, miszerint a veszett eb által megmart vagyontalan beteg díjmentes szál­lítása, elhelyezése és ing y e n elláttatása tárgyá­ban intézkedés tétetett. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Polgári ügyek. Kir. Tábla. Kubicza István felperesnek, Kubicza Erzse és társai ellen: megváltoztató Ítélet. — Pintér Károly felperesnek, ifj. P r e i- ner József és társa ellen: helybenhagyó végzés. Bűnügyek. Kir. Curia. Bitter János ellen: meg­változtató Ítélet. KÖZSÉOI ÉLETBŐL. A „Tolnám egye; községi és körjegyzők egy ieiü“ ez évi junius hó 11-én d. u. 2 órakor Szck- szárdon a nagyvendéglő 5. sz. szobájában választ­mányi-, s ugyan e hó 12-ón d. e. 10 órakor ugyan­csak Szekszárdon a vármegyeház nagytermében Kerb olt István egyleti elnök vezetése mellett évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki jelentés a lefolyt egyleti évben történtekről. 2. Kovács Gyűl» egyl. I. jegyzőnek ezen állásáról való lemondása s az igy megürült 1. jegyzői — s az esetleg megürülendő II jegyzői állásnak választás utjáni betöltése. 3. Elnöki jelentés a hőgyószi tánczvigalom alkalmá­ból az egylet ellen folyamatba tett jövedéki klbágási iigy tárgyában. 4. Elnöki jelentés, a jegyzők , részére egyl. közgyűlé­seik alkalmával a’ községek álta díjtalanul kiszolgáltatandó előfogatok kiállítása tárgyában benyújtott kérvény elinté­zését tárgyazó törvényhatósági határozatot illetőleg. 5. Ugyanaz a jegyzői nyugdíj alaptőkék mikénti gyü- mölcsöztetését illetőleg. 6. Az orsz. központi jegyzői egylet által véleménye­zés végett leküldött s „a községi közigazgatás államosítása s a községi jegyzők kinevezését tárgyazó emlékirat terve­zet“ megvitatása. 7. Az orsz. központi egylet által véleményezés végett leküldött s Baranyavármegye jegyzői egyletének, a jegyzői képesítési bizonyítványok országos érvényű emelése tárgyá- bani indítványa. 8. Ugyanonnót s ugyancsak véleményezés végett le­küldött s Szatmárvármegye jegyzői egyletének a vagyonta­lanul elhalt községi- és körjegyzők tisztességes eltemette­tése czéljából egy országos jegyzői temetkezési alap léte­sítése tárgyábani indítványa. 9. ugyancsak onnét basonlólag véleményezés végett leérkezett, ugyanezen vármegye jegyzői egyletének indítvá­nya a községi- és körjegyzők állami adójának a választások és szavazások alapjául szolgáló összeírásoknál kétszeresen leendő számítása tárgyában 10. Az 1888. és 1889. évi számadásokra beérkezett felülvizsgáló bizottsági vélemény, illetve a felmentvóny meg­adása. 11. Az 1890. évi költségelőirányzat megállapítása. 12. A folyó évben tartandó orsz. központi jegyzőegy­leti évi rendes közgyűlésre kikiildendő tagok megválasztása. 13. Erdei tánczvigalom hol és mikor leendő megtar­tása feletti határozathozatal. 14. Esetleges — mégis a választmányi gyűlést leg­alább 4S órával megelőzőleg beadandó — indítványok.

Next

/
Thumbnails
Contents