Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-22 / 27. szám

SzelcszáLr'cL *V icLéke— A simontornyai kaszinó május 10-én tartotta meg az onnan elköltöző lovag Feldegg Ede főmérnöknek előléptetés miatti áthelyezése következtében bucsuestélyét. Lovag Feldegg Ede volt az, kinek a kaszinó íélvirágozását majdnem első sorban köszönhette; ő rendezte be a könyvtár nagyobb részét kitűnő művekkel ; ő alkotta meg a kaszinó hírnevét és jövőjét annyira, hogy ma már a simontornyai kaszinó első helyet foglal el a hasonló intézetek közt a megyében. A kaszinó igaz fájdalmának adott kifejezést a társas vacsorán, melyen a távozó igazgató kivehette, mily nehezére esik távozása összes tisztelőinek és ismerőseinek, kik őt távozni igazán nem szívesen látták. Vigasztalta ugyan a tagokat Feldegg ur, hogy gyakrabban vissza fog jönni, mert elfelejteni nem tud bennünket, s ezen vigasztalás enyhíti fájdalmunkat. K. J

— Nemes alapítványi pályázat. Néhai özv. Talliáu Istvánnó szül. Jeszenszky Isó fia, családi leánynevelési alapítványánál egy újonnan rendszeresített segély díjas helyre pályázat van hirdetve, melyre felhívjuk az érdekeitek figyelmét.

— Névmagyarosítás. Grünhut Mór szekszárdi illetőségű, pécsi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel „Zöld“-re változtatta.

— Bátaszékröl a központi föszolgabirósághoz a következő h i v a t a 1 o s jelentést küldötte be az ottani elöljáróság: „Több Dolina pusztai Iákosok bejelentették, hogy Tádics Mihályné puszta Dolinái lakos újszülött gyermekét elsikkasztotta, a feljelentés szerint Tádics Mihályné terben volt, a gyermek, meg is született, de nincs most már gyermek állításuk szerint azt kéz alól eltette volna, mely körülményt további eljárás végett van szerencsém hiv. tisztelettel bejelenteni.“

— Dombóváron folyó hó 14-én reggelre Radies N. vegyes-kereskedő üzletébe ismeretlen tettesek behatoltak, s többféléket magukkal vittek ; — ugyanazon éjjel egy földművelő házának első szobájába törtek be, s az ágynemüek elrablásával távoztak el.

— Sverteczky Gáspár vendéglője Budapesten a stáczió-utcza 45. szám alatt van. Földink az uj vendéglőjét, mely szép kerti helyiséggel bir. „Rácsos Kapuhoz“ ezímzéssel látta el. A nagyon látogatott kerti mulatóhely egyszersmind a szekszárdiak s a tolnamegyeiek találkozó helye is.

— Sajtárba fűlt. Özv. Ráh Gáspárné nánai lakos unokája, a 2 éves kis Wagner Henrik az ottani kút melletti sajtárba beleesett és belefult.

— Lólopás. Bátán Cs. Markó Mihály tói 2 drb, Pécsi Józseftől szintén 2 drb lovat loptak el eddig ismeretlen tettesek.

— Eljegyzés. Rabinek Zsigmond, a Rabinek és társa paksi kereskedő ezég beltagja, eljegyezte Budapesten Lőw Náthán szép leányát: Ilonát.

— Némedi község tüzkarosultjai részére Bá- taszék község 12 frt 60 krt adományozott.

— Döbröközről írja tudósítónk, hogy folyó, hó 19-én este 10 óra után tűz zavarta fel első álmából a nyugvó lakosságot. Két szomszédos épület esett a lángok martalékául, odaveszvén az egyik károsultnak istállóban szorult 2 marhája is. Ösz- szes kár mintegy 800 frtra rúg. A tűz keletkezésének oka ismét csak kipuhatoJhatatlan ; valószínű hogy vétkes gondatlanságból erednek az ilynemű szerencsétlenségek. A bajban szerencsének nevezem hogy szél nem fújt. mely esetben tömör épitkezó- söknél fogva — egy egész házsor, mintegy 40 ház leéghetett volna.

— Kilvinger kurdi rétcsősz halálára vonatkozólag közölt hir kiegészítéséül közli tudósítónk, hogy — Márkovics János tettes bevallása szerint — nem úgy csalta ki Kilvingert, hanem miután a korcsmában együtt mulattak, hazafelé kedvtelésből liuzakodni kezdettek, e közben egy a kezében levő bottal ütötte a szerencsétlen rétcsőszt fejbe, mely végzetes ütés halálthozó volt. Tettes a bíróság előtt bünbánólag mindent bevallott.

— Dombóvárról értesítenek bennünket, hogy ott folyó hó 19-en hajnalban Kőrös Adám ottani tisztességes vállalkozónál megjelent két paksi csendőr egy csavargó kíséretében és önhatalmúlag házkutatást tartottak elöljáró kísérete nélkül, állítólag két Paksról elveszett ló puhatolása végett. Dombóváron kellemetlen hatást tett eme önkényes eljárás Kőrös Adámmal szemben, ki mint 1868. év óta dombóvári lakos, sohasem adott arra gyanút, hogy lómanipulátiókkal foglalkoznék, s a csendőrök könnyelműségén megbotránkozn, k, hogy egy csavargó boszuból eredhető feljelentésének hitelt adtak.

— Aradon, mint már emlitetttik, augusztus 2-ikán nyitja meg Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter az Alföldi és délmagyarországi általános kiállítás“-t, melyet Aradváros és megye védnöksége alatt a két törvényhatóság, az ipartestület, kereskedelmi kamara és gazdasági egylet kiküldötteiből alakult bizottság rendez az aradi és temesvári kereskedelmi és iparkamrák területének bevonásával.

A kiállítás külön e ezélra emelt épületekben lesz elhelyezve s egyikéül Ígérkezik a nagyobb regionális kiállításoknak. Lesz iparcsarnoka, mezőgazda- sági, gépcsarnoka, borászati, erdészeti, méhészeti pavillonja stb. Összesen tizenhét épületből fog állam a kiállítás telepe, melyet villamos fénynyel világítanak meg estén kint. Allatkiállitása lóversenynyel és állatvásárral lesz összekapcsolva. Borkiállításán a fiilokszera által veszélyeztetett hírneves aradhegyaljai borok gazdag gyűjteménye mutattatik be. Lesz régészeti és művészeti tárgyak és szabad- ságharczi ereklyék kiállítása is. Ez utóbbi az egész országra kiterjed. A kiállítás iránt nagy érdeklődés mutatkozik s az előjelek után Ítélve igen sikerült lesz az. A kiállítással kapcsolatban sorsjáték is ren- deztetik, melynek 50 kros sorsjegyeivel 300 arany értékű főnyeremény s azonfelül sok értékes tárgyI ból álló nyeremény érhető el. A kiállítás alatt lesz ! az ipartestületek, a kereskedő ifjak országos kon- ! greszusa, a méhészek nagygyűlése, nagy lövészünnepély, kerékpárverseny, tornaünnepóly, a gazdatisztek orsz. gyűlése és az aradi tizenhárom vértanú szobrának leleplezése. Az a közönség, mely az idén a nyári szünidőt belföldi utazásra szánja,

1 helyesen teszi, ha a marosparti szép várost keresi fel, mely nagyvárosias jellegénél fogva alkalmas nagyobbszámu idegent is kényelmesen ellátni. A j zóna igen megkönnyítő az utazást s különösen annak, a ki hazánk délkeleti vidékét még nem ismeri, nagyon ajánlatos az aradi kiállítás meglátogatása. Szép vidéket, fejlődött várost ismer meg s igaz magyar vendégszeretetet fog élvezni ama város falai között, mely már történelmi nevezetességű múltja miatt is érdemes arra, hogy minden magyar ember megismerje és rokonszenvezzen vele.

VEGYESE K.

—• A hol étvágyhiány, rossz szájíz, iszapos nyelv, böfögés, s a gyomor tájékán nyomás által jelentkeznek az emésztési zavarok (székrekedés), a gyógyszertárakban 70 kr. kapható valódi, Brandt Richard gyógyszerész-fele svájezi labdacsok használata, azonnal javulást eszközöl.

Előfizetési felhívás!

A romboló tűzvész megint egy virágzó községet hamvasztott el. Tolna Vármegye Némedi helysége most az áldozat; onnan hallatszik a nyomorral, Ínséggel küzködők fohásza.

Mindenütt, hol a humanizmus még nem halt ki a szivekből, hatóság és társadalom kezet fog, hogy a szerencsétleneken segítsen. Mi sem maradhatunk tétlenek. A mi szivünkben is ól a jótékonyság érzetete.

Határozatba ment, hogy a szegény tűzkáro- sultak javára egy díszes Segitsóg-Album adassék ki, mely közleményeit kizárólag megyei kitűnőségektől hozza. Az album nemcsak jelentékeny segélyt biztosítana az Ínségeseknek, hanem egyúttal hű tükre lenne megyénk magas fokú intelligencziá- jának, fényes bizonysága megyei irodalmunk életrevalóságának.

Egész bizalommal kérjük tehát a nemes emberbarátokat, kik az irodalom iránt még tudnak érdeklődni, kiket a kicsorduló könyek nem hagynak érzéketlenül, támogassák ügyünket s fizessenek ez Albumra minél nagyobb számban elő. Százak imája fogja szivük nemességét áldani.

A díszes mű melynek ára egy forint, folyó óv junius havában fog megjelenni.

A befolyó adományok, illetve előfizetések ellenőrzését a következő bizottság végzi : Berger Sándor, báró Eötvös József, báró Fiáth Lajos, Kövesdy János, Niefergal Nándor, dr. Ragályi Lajos, Rátkay László, Rotter Lajos, dr. Scheffer Sándor és Széllé Zsigmond.

Az előfizetési ivek alulírott kiadóhivatalhoz legkésőbb junius 10 — 15. küldendők be, hogy a nyomtatandó példányok számát illetőleg tájékozhassuk magunkat.

Duna-Földvárott 1890. május 20.

Tisztelettel a Segítség-Album kiadóhivatala. Fő-utcza 555. sz. A szerkesztőség nevében Lévay Dezső, a Segitsóg-A lbum szerkesztője.

nyénél festi az első emberek szerelmét, boldogságát, az első menyegzőt, oly családi életet, melynek láttára maga a költő is igy kiált fel (60—1):

„Oh hol találsz most ily párt kölcsönös Tisztelet- és szerel’mben összefűzve ?“

Pl. mig Ráfael magyarázza Adámnak az égi testek mozgásait, addig Éva kimegy virágai közé, hogy férjétől tudja meg a beszédet, ha majd magukra maradnak :

„Nagyobb örömmel hallta férje, mint az Angyal beszédet, ötét kérdi meg,

Jól tudva, ő majd itten-ottan édes Nyájaskodásra tér ki és magasztos Vitát hites szeretkezéssel o d meg ;

Ajkairól nem szókat várt csupán.“ (55—60)

Mennyi boldogságot mond Éva e nehány szóban (267) : „Szivem túlárad illattól, gyönyörtől.“ A női szépség, báj, kedvesség szebb dicsőítést még alig nyert, mint a hogyan Alii ton festi ez ének 531—548. soraiban.

Nemesbűlve olvassuk Rafáel intelmeit, melyekkel a vak szerelmét mérsékli (568—70):

, „‘"■zép s méltó kétségkívül, hogy

Kedveld, magasztald és szeresd, de nem,

Hogy Rabja légy.“

És néhány sorral alább (586—594.) :

„Szeretni jó, de bűn a szenvedély ;

Nem ebben áll az igaz szerelem.

A szerelem az elmét élesíti

S nemesbiti a szivet; székhelye Az értelem : Ítél és ő a lépcső,

A melyen testi kéjbe nem sülyedve,

Feljuthatsz a mennyei szeretethez.

Ez az oka, a mért számodra társ Az állatok közt nem találtatott.“

Lehet-e az első szerelem varázsát emberi hangon szebben kifejezni, mint a melylyel zengi Adám a nászlugasba menve (511 — 21):

„A menny és boldog csillagmilliói E perezre hinték legfényesb malasztjok;

Föld, bérez, halom mosolygva üdvözölnek Vig dalt dalol a csevegő madár,

Szerelmet suttog erdők lombjainak a röpke szellő. És most az éj szerelmes Fülemüléje nászi dalra kezd S sietni készti az est csillagát, mely Mennyegző lámpát gyújt a béreztetőn.“

De ha mindazon szépségeket be akarnám mutatni, melylyel lépten-nyomon találkozunk, akkor az éposznak felét ide kellene iktatnom. Azért még csak Ízelítőül egy pár bölcs mondását idézem. Schakspere színdarabjainak egyik kiváló gyöngyét ezek képezik, bőségesen halmozvák ezek össze Milton müvében is.

Mily örök igazság van ez egy sorában : „A szív és szellem legyőzhetlen.“ (I. 140.) Vagy ebben : „Gyengének lenni hitvány sors mindenütt, tett- úgy, mint szenvedésben.“ (1.157—58.)

Mennyi erővel dörgi az emberekre az egyenetlenség bűnét (II. 497—503.)

„Gyalázat rád, oh ember ! Ördög az Elkárhozott ördöggel összetart Szilárd békében : az eszes valók közt Csak emberek nem értenek egyet,

Övék bár Menny malasztinak reménye Békét tanit az isten, még is ők Harag-, gyülölség-, küzdelemben élnek.“

A férfi méltóságát, annak fölényét Évával mondatja el, mikor Adámhoz az ég jóságáért háláját mondja el:

„Én, a ki boldogabb részt élvezek,

Élvezve téged nálam annyival Tökéletesbet, mig veled felérő

Társat magadhoz te nem lelsz sehol.“ (IY. 445—48.) Szintén Éva mondja (IV. 492—4.):

„— — mennyivel dicsőbb A szépségnél a férfi kellem és Okosság, mely egyedül szép valóban.

A boldogság meghatározását a következő elmés kifejezésben adja (IV. 492—4.) :

„Boldog pár ! S oh boldogabb, ha nem vágysz Boldogabb lenni s tudsz nem tudni többet.“

Ugyancsak a boldogságról mondja (V. 523—24):

„Ha boldog vagy, köszönjed istenednek;

Ha az maradsz, köszönd saját magadnak.“

Az emberek fitymálódását találóan Írja le egy találmánnyal szemben (VI. 500—4):