Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-07 / 67. szám

— Ritka adomány, Czikó község a színész n y u g d i j a 1 a p r a 1 irtot adományozott; ennek a hazafias u é m e t községnek példáját ajánljuk ’ a vagyonos magyar községek figyelmébe.

— Rend ki viiü kedvezmény lapunk előfizetői részére. 40 kötet regény 40 forint helyett 10 forintért. Hogy lapunk t. előfizetőit a téli hónapokra érdekes olvasmányokkal ellássuk, viszont-áldozattal szerződtünk egy fővárosi kiadóval, ki az általa kiadott legújabb regényeiből — mind a legjelesebb Íróktól — egy kis készletet előállítási áron ■ bocsáj- tott rendelkezésünkre. Magunknak ebből külön hasznot nem óhajtván, hogy t. .előfizetőinknek ebben is szolgálatot tegyünk, ugyanily potom olcsó áron bocsájtjuk azt t. előfizetőink rendelkezésére. — I)e csak korlátolt számú példányokkal rendelkezvén, előfizetőinket a saját érdekükben a megrendelések gyors beküldésére kérjük, mert ez olcsó árak mellett — 1 frt bolti áru kötetek 25 krajczárért! — kis könyvkészletünk előreláthatólag rövid idő alatt ki fog fogyni. 10 írtért megrendelhető a következő 15 regény, összesen 40 kötet. (A könyvek újak, tiszták, felvágatlanok.) Hugó Yictortól: „A párisi Notre-Dame templom“ (képekkel) 5 kötet. „Egy halálra ítélt utolsó napja“ (képekkel) 1 kötet. — „Claude Gueux“ (képpel) 1 kötet. Claretietől: „Noris“ 3 kötet. Dumas Sándortól:- „A jósnő“ 1 kötet Montépintől: „Gyilkos királynő“ 4 kötet. „A tolvaj leánya“ 3 kötet. „Valentine férjei“ 3 kötet. — „A szép özvegy“ 2 kötet. Richebourgtúl: „A szép énekesnő.“ 3 kötet. Sau ni érétől: „Tengeri dráma.“ Szirventől: „Ivét férj“ 2 kötet. Zaceonetól : „Egy szép nő regénye“ 2 kötet. Woodtól „A vörös nyakkendő“ (képpel) 5 kötet. Wilkie Collinstól „A vérpad“ (képpel) 3 kötet. — Mind a 15 regény (ösz- szesen 40 kötet) egyszerre rendelve 40 frt bolti ár helyett csak 10 frt. E regények külön is megrendelhet ők kötetenkint 35 krajczárral. A megrendelések hozzánk intézendők. A „Szekszárd Vidéke“ szerkesztősége.

— Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mindazoknak, kik' ez iránt hozzá fordulnak. — O z i m : J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse Nn- 4.

Melléklet deczetnber 28-iki, 67. számhoz.

VEGYESE HL

A férjek tizparancsclatja. Első parancs : Szeresd nődet jobban, mint bármely ballerinát. Második parancs : Ne esküdj másnak szerelmet. Harmadik parancs : Rajta légy, hogy bolti számlája mindig fizetve legyen. (Sic!) Negyedik parancs: Szeresd őt jobban, mint Tiszabokk szivarjaidat, me yektől megválni nem tudsz. Ötödik parancs : Ájulhatsz, de locsold fel önmagadat. Hatodik parancs: Ne ülj éjfélig a kaszinóban, a hol tudtunkkal már kilenczkor lámpaoltásvan. Hetedikparancs: Ne landsknechtezd el a házi szükségre való pénzt. Nyolczadik parancs : Inkább pörölj, de tartsd otthon az orrodat. Kílenczedik parancs: Csak egyet szeress és ez a nőd legyen. Tizedik parancs : Ne huzasd félre a korcsma-ablak függönyeit, hogy ne lássanak. — E tízparancsolatot minden kaszinó és népesebb vendéglő falára ki kellene függeszteni.

Bolond végrendelet. A londoni More fámifiában úgy játszik családi betegség a bolondság. A család egyik tagja, a gyönyörű szép Alice már régóta a gyógyithatlan elmebetegek házában van. A napokban halt meg a család egy másik tagja. -James Hőre, a lánynak nagybátyja, ki négyezer nadrágon, háromszázötven melltűn, hatszáz inggombon és tizenkétezer darab elhasznált fogpiszkálón kívül egy furcsa végrendeletet hagyott hátra. 5000 font sterlinget tűzött ki annak részére, a ki az ő elmebeteg bugát elveszi. A bolond végrendeletnek az lett az eredménye, hogy három nap lefolyása alatt 160 ajánlat érkezett be. — A pályázók között van több ügyvéd, orvos, hivatalnok, sőt egy katholikus pap is, ki az esetben, ha a leány kezét elnyerheti, kész a papságot odahagyni. A hatóság azonban elrontotta a pályázók örömét, mert beleavatkozott a dologba, a mennyiben értesítette az intézet igazgatóját, hogy a leány férjhezmenetelét megtiltja.*'

Szekszárd "V iclé!k:e_

A on nnn PéJ^&yt>an megjelenő „Budapest“

OU.UUU cziiuii képes politikai napilap, — mely immár XTII-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi példányban jelenik meg, hogy két rotácziós gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A „Budapest“ e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzeties független irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig eredeti rajzok után készült képeinek köszönheti. A „Budapest“ — nem csinálva kótkulftosos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos — nyíltan és kitartóan Magyarország teljes állami függetlensége és önállósága mellett küzd. Azt akarja, hogy legyen önálló vámterületünk, nemzeti hadseregünk, saját bankunk, külön külképviseletünk ; szóval oda törekszik, hogy hazánk minden idegen beavatkozástól menten saját maga intézhesse államügyeit. S e törekvésében politikai életünknek olyan kitűnőségei támogatják, mint Irányi Dániel, Ugrón Gábor, Madarász József, Thaly Kálmán, Polónyi Géza, Tors Kálmán, Petrieh Ferencz, Lukács Gyula, Orbán Balázs, Tóth Ernő, Enyedi Lukács, Mezei Ernő. stb , kiktől ismételten hozott már a „Budapest“ riagyérdekü közleményeket, s a kiknek ígéretét bírja a szerkesztőség, hogy a lapot" szellemileg továbbra is támogatni fogják. De a „Budapest“ nyíltan bevallott politikai irányának szilárd és következetes magatartása mellett arra is kiváló gondot fordít, hogy olvasói úgy a hazai, mint a külföldi nevezetesebb eseményekről gyors és megbízható értesülést nyerjenek. E végből olyan levelezői kart szervezett, a minő egy lapnak sincs. Csak itt az országban 254 rendes levelezője van a „Budapest“-nek. E mellett állandó tudósítókat tart Bécsben, Belgrádban, Bukarestben, Berlinben, Konstantinápolyban, Párisban, Pétervárott, Rómában, Szófiában, Zágrábban és New-Yorkban. A párisi kiállításra külön állandó tudósítót és rajzolót küldött a „Budapest“. Turinban Kossuth Lajos nagy hazánkfia külön is fogadta ez év nyarán a „Budapest“ rajzolóját, kitől több eredeti, rajz vár megjelenésre. —' A szórakoztató olvasmányokra szintén nagy súlyt helyez a „Budapest“. — Tárcza-rovata élénk és változatos; a mit eléggé igazol az is. hogy a közelmúltban irodalmunk majd mindegyik jelese felkereste dolgozataival a „Budapest“-et. — Költeményeket hozott: Ábrányi Emiltől, Bartók Lajostól. Illyés Bálinttól, Inczédi Lászlótól, Kiss Józseftől, Komócsy Józseftől, Kisteleki Edétől, Koroda Páltól, Ney Eerencztöl, Luby Sándortól, Pósa Lajostól, Petrí Mórtól, Reviczky Gyulától, Yáfady Antaltól stb. — Tározókat Írtak: Ábray Károly, Bródy Sándor. Dogró Alajos, Erdélyi Gyula, Haller Jézséf gr.. Murai Károly, Porzsolt Kálmán, Sebők Zsigmond, Sziklay János, Tolnai 1 ajos, Vay Sándor gr. stb. Regényeire hasonlókép mindig kiváló gondot fordi a „Budapest“ ; arra törekedvén, hogy ne csak érdekfeszitők, hanem irodalmi színvonalon állók is legyenek, a mire nézve különben elég kezességet nyújtanak állandó regényírói, u. m. V. Gaál Karolina, Murai Károly, Mártonffy Frigyes, Sziklay János, Mátrai B. Béla, Tolnai Lajos stb. Ezek mellett a „Budapest“ folyvást három regényt közöl egyszerre, sőt midőn közlendőinek anyaga megengedi, négy regényt is közöl, mint azt a nyár folyamán is tette. — Ezeken kívül „Uj Budapest“ czim alatt vasárnaponként humorisztikus hetimélléklet csatol- tatik a főlaphoz egészen ingyen. E humorisztikus melléklet kifigurázza a politikai és társadalmi élet ferdeségeit, hoz jóízű adomákat, tréfás megjegyzéseket; végül pedig minden héten egy-egy talányt közöl, a melynek megfejtői között értékes jutalomkőnyveket sorsol ki. — Ha még tudjuk, hogy e lap „Kis Gazda rovata úgy a mezőgazdaságra, mint az iparügyekre kiváló gondot fordít, s a közgazdaságot — a többi lapoktól eltérőieg. — akként kezeli, hogy az bárki által köny- nyen megértessék: úgy bátran elmondhatjuk, hogy a „Budapest“ — mely tényleg a legolcsóbb lap hazánkban — minden tekintetben alkalmatos arra, hogy minden magyar család állandó látogatója, házibarátia legyen. — Előfizetési ára egy hóra csak. I írt, negyedévre 3 írt, félévre 6 frt, egy évre 12 frt. A „Budapest“ előfizetői még a következő kedvezményben részesülnek: A ki egész évre előfizet s az előfizetési ösz- szeget (12 frt) egyszerre küldi be, az a „Budapest“ Nagy Képes Naptárát ingyen, a ki fél évre előfizet s az előfizetési összeget (6 frt) egyszerre küldi be, az a „Budapest“ Kis Képes Naptárát ingyen, vagy a Nagy Képes Naptárt 40 krért, a ki negyedévre fizet elő s az előfizetési összeget (3 frt) egyszerre küldi be, áz a Kis Képes Mesenaptárt ingyen, vagy a Nagy Naptárt 50 krért, vagy a Kis Naptárt 25 kr kedvezményes ár mellett fogja kapni.

Mutatványszámokkal bárkinek ingyen szolgál a „Budapest“ kiadóhivatala IY. kér. Sarkantyus-utcza 3. sz. a.

A

M' | | " " .(( hazánk legolcsóbb

fi lK ä||5w!0 politikai független

néplapja. - Jelszava : „Népjólét és független Magyarország !“ Van benne jó vezérczikk, a legfontosabb politikai hírek, érdekes helyi és vidéki közlemények a legkimeritőbb tudósításban, 2 érdek- feszitő regény, stb. Előfizetési árak : 1 hóra 75 kr; egy negyed évre 2 frt 25 kr; egy fél évre 4 frt 50 kr. — Mutatványszámokat ingyen küld a „Kis Újság“ kiadóhivatala, Budapest, IV. kér., Sarkantyus-utcza 3. szám.

Ä méhészet haszna,

különös tekintettel a mezigazdaságra és gyümölcstenyésztésre.

I.

Igen sok gazdász azzal áll elő, hogy nagyon szivesen méhésztednek, elsajátítaná a méhészeti ismereteket, hogyha valaki annak feltétlen hasznossága felől meggyőzné, ha kimutatná, hogy a méhészetre fojylitott idő, fáradság és egyéb költség biztosan megtérül.

*

Valóban naiv óhaj' s még naivabbnak tűnik fel, midőn valaki ezen has/on után ni iád: árt meg is akar gazdagodni és egyáltalán nem ai- arja ügye lembe venni, azon hátra nyokat pl. fagy, jégverés, szárazság, árvíz stb. melyek a többi gazdasági ágakat is érni szokták s azok törzsvagyonát részben meg- semisitik.

A méhészetnek Darvin szerint legnagyobb hasznát veszi a mező-gazda, a növényzetnek, virágoknak megtermékenyítésénél. Szerinte a virág nem azért nyújtja a kis melleknek a mézet, nem azért leheli balzsamos illatát, hogy azoknak kedvezzen, hogy azok megéljenek belőle, s hogy ez által nekünk nyújtson hasznot, hanem azért, hogy ez által saját léteiét, existentiáját, fajfen tartását biztosítsa.

Más szavakkal fejezve ki e természet bölcseleti elvét, az iparos-, asztalos-, csizmadia-, szabómester nem azért szolgáltatja ebbeli munkásságát, hogy a közönségnek használjon, hanem legelőször is azon indokból foglalkozik azon iparággal, hogy megéljen belőle, hogy saját létezését biztosítsa.

A mézelő virág tehát első sorban azért csábítja nektárral telt illatos szűzi keblére a mehet, hogy ez az ő sorsát jövőjét biztosítsa.

A virágoknak nagyobb része olyatónkép van megalkotva, hogy a himnemüek külön és a nőneműek is külön száron állanak, vagy hogy némelyik törzs ugyanazon fajú növényből csupa himnemü, mig a másik önmagában csak nőnemű megtermékenyíthető virágot nyújt.

S hogy igy a nőnemű virágnak a pora megtermékenyülhessen, okvetlenül szükséges, hogy a másik száron vagy törzsön álló himnemü virágnak a pora reá hulljon. A himpornak a szálokra, a női virágokra átvitelét legelőször is legnagyobb mértékben a mézből élő repülő rovarok, különösen pedig a méhek eszközük.

Át viszi azt ugyan, ha nagyon sűrűén állanak egymáshoz e növények és száraz meleg idő jár, a szél is ; de a szél ezen növénytani létfeladásnak csak igen hiányosan felel meg. Ha nedves idő jár. és a por »nem hullik, vagy egyáltalán szélcsendes idő van, és a virágok nem érintkeznek közvetlenül egymással, mint pl. a sűrűén álló és legkisebb léghuzainra is egymáshoz ütődő him- és nőnemű kender szárak, — a megtermékenyülós csak igen gyéren történik, vagy egyáltalán elmarad. S épen ezen körülménynek tulajdonítandó az, hogy azon a vidékeken a hol tavaszszal az alma, körte, cseresznye, baraczk stb. fák virágzásakor, esős hideg és szélcsendes idő jár, azon évben ott igen kevés a gyümölcs, vagy egyáltalán nem is terem (ilyen volt nálunk az idei 89. évi tavasz, de részben a 88. évi is.)

Ha tehát tavaszszal száraz, meleg, és szeles idő jár, a gyümölcstermelőknek mindig jobb kilátásuk van, (eltekintve egyéb eshetőségektől) mint máskor.

Szép meleg időben, tehát a virágok megter- mékr.nyülését a legnagyobb mértékben a méhek segítik elő. Ezeknek van tavaszszal szükségük a legtöbb virágporra.

Megrakott lábszáraikkal addig szállnak virág- ról-virágra, azt a kis virágport a mit már felszedtek, többnek a hozzá tapasztása végett, addig dörzsölik más és más virág porához, míg az bár némi elhullatással, majdnem fóllencse nagyságúra is meg- gyarapszik. Hideg időben, midőn a méhek egyáltalán ki nem járhatnák, igoü gyéren eszközöltetik a virágok megtermékenyítése. Vannak ugyan más rovarok is mint pl. a posz méhek, darazsak, melyek azt elősegítik ; de ezek kedvezőtlen telelósi viszonyuknál fogva, tavaszszal igen kevesen lévén, e tekintetben keveset tehetnek.

A méhek általi megtermékenyítés egy különös esetét Írja le Dr. Beck, Ceylon szigetét illetőleg.

Ceylon szigetén ugyanis évszázadok óta vaníliát termesztenek. A vanília bokrok, híive- i Íves babnemü növények lévén, virágai csak meg- I termékenyítés után hoznak gyümölcsöt, vaníliát. S minthogy nevezett szigeten a mézelő rovar igen kevés, méhek pedig egyáltalán nem voltak, a virágok- ; nak megteimiékenyitését emberi munka á tál esz- I közölték. Nagy emberi erővel kellett tehát a virá- j;oki::d sept ükkel egymáshoz való rázása, csapkodj sa által ezt véghez vinni; a mi különben a vaníliának drágaságát is okozta,

Egy pár évtized előtt ott meghonosittatván a méhek fenti mesterséges, költséges utoni megtermékenyítésre többé szükség nincsen ; mert a méhek az ottani lakosokat e munkától megkímélik.

Ugyancsak a virágoknak a méhek általi megtermékenyítését begyózé D a rv i n is, midőn 200 bokor fehér lóher mellett, 20 bokrot elzárt, elfedett egy finom hálóval. Az elhálózott 20 bokrot a nap és lég épen úgy érte, mint a 200-at ; csak épen a rovarok voltak elzárva azoktól.

A mag megérése után e kísérletből az tűnt