Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-07 / 67. szám

ki, hogy a 200 szabadon álló bokor 2290 here magot adott, míg az elhálózott 20 bokor egyetlen egy szemet sem. (Második közlemény a jövő számban.) T A U U G Y. A szekszárdi rom. kát h. h i t k ö z- ségi tanács és iskolaszék deczember 22-én tartott üléséről a következőket Írja tudósítónk : A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után a jelen jegyzőkönyv hitelesíté­sére Föglein János és Sipos Márton hitközségi ta­gok kérettek fel. Rill János iskolaszéki pénztáros előterjeszti a már benyújtott és pótlólag kiegészített 1890. évi hitközségi költségelőirányzatot, melybe előre nem látható kiadások czimén 800 frt felvétetvén, iskola­adó 8185 frt 10 kr, párbér 2662 frt 35 kr, ösz- szesen tehát 10,847 frt 45 kr lesz kivetendő. Jelenti továbbá, hogy a hátralékosok kitün- ■ tethetése czéljából névjegyzéket készített, mely sze­rit a hátralékos összeg 7540 frt 5 kr, s mely hát­ralékból a mai napig megintés és végrehajtás foly­tág 1631 frt 27 kr folyt be, marad tehát behaj­tandó 5008 frt 78 kr. A hitközségi tanács az előterjesztett költség- vetést elfogadta s elnök által ujjofag szigorúan uta­sítsa a végrehajtót, hogy a hátralékos összeget ja­nuár hó végéig lehetőleg be ha tsa s tett eljárása eredményéről a zálogolási jegyzőkönyvek becsatolá­sával a hitközségi tanács elé részletes jelentést tenni annál is inkább szoros kötelességének ismerje, mert ellenkező esetben állása lel mondottnak fog tekin­tetni. Elnök bemutatja az államépitészeti hivatal által a belvárosi nagy iskola épület átalakítására vonatkozó építési tervezetet. A hitközségi tanács a tervezetet az ezen ügy tanulmányozására kiküldött bizottságnak, melybe pótlólag Fejős Károly ur helybeli mérnök mint szakértő véleményadás végett felkóretett, határozta javaslattétel végett kiadatni Hitközségi pénztárból Rill Jánosnak főkönyvek elkészítéséért 30 frt utalványoztatik. Az iskola igazgató jelenti, hogy a karácsonyi szünidő deczember 24-től január 3-áig tart. Elnök a hitközségi tanács tagjainak meleg szavakban boldog ünnepeket s uj évet kívánván mit is a tagok lelkesedéssel viszonoztak — az ülést bezárta. H. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A szekszárdi polgári olvasókör múlt csütör­tökön délután tartotta évzáró közgyűlését, melyen Adler N. János a kör alelnöke praezidiált, mivel Boda Vilmos a kör elnöke az ülésen nem jelent meg. A terem épitését elodázták, mig a házvételre, felvett kölcsön nagyobb mérvben törlesztve lesz. A lapok árverésénél nagy vita támadt; a gyűlés nagy többsége nem akarta megrendelni a „Pester L 1 o y d o t,“ de a kör jegyzője kimondta a sen- tentiát, hogy mivel a megrendelendő lapok czimé- nek felolvasása alkalmával ennek a lapnak a meg­rendelése ellen senki sem szólalt fel: ennélfogva úgy kell tekinteni, hogy azt a kör megrendelte s ezt a határozatot nem lehet visszaszivni. Nagy zaj támadt erre a kijelentésre és több szónok emelte fel szavát a Eloyd ellen, de meg voltak bátrak, kik mellette is kardoskodtak ; daczára az elnöklő alel- nök csillapító szavaira a zajos vita, egymás szavába való kiabálás tovább tartott s végre is minthogy a jegyző az ő véleményétől daczára a nagy ellenzéknek, nem állt el, megmaradtak abban, hogy járatják a „Pester Eloydot,“ annál is inkább, mert időközben meg is vette valaki a jövő félévre s az pörrel fenyegette a kört azon esetre, ha meg nem rende­lik a neki eladott újságot. A vihar lecsendosülóse után a könyvtárnok kérte, hogy a köri bál jövedel­mén túl a könyvek vásárlására 100 irtot szavazza­nak meg, mert 500 tagnak kicsi a könyvtár. Erre is lön sok ellenző és helyeslő megjegyzés, végre is minthogy egy felszólaló figyelmeztetett arra, hogy a kör alapszabályai szerint a közművelődési czélokat is tartoznék előmozdítani: megszavazták a 100 ío­rintot ; valamint a pénztárnoknak 50 frt tiszteletdi­ját s ezzel az ülés a tagok eleven érdeklődése mel­lett feloszlott. C S -A. R NT O K. Tempóra mutantur. Egykor ifjú lelkem a világba vágyott, És bejártam vígan sok megyét, országot. Láttam a szép alföld bűvös délibábját És a Kárpátoknak óriás Tátráját. Fürdöttem a Fertő ’s Balaton vizében, Jártam Buna, Tisza, Dráva közelében. Laktam a szép Rajna ’s genfi tó tájain, Elmerengtem a kis Savoya bájain. Innen visszatértem szép Plelvócziába Sok hegy-völgyön által Luzern városába. Másnap Zugba mmtem a kápolna mellett, Hol hős Teli nyilától a zsarnok elesett. Megnéztem Konstánczot, hol a máglya-tüzbe Cseh Húsz János égett a halállal küzdve. Innen elhajóztam Schaffhausen városba, A melynek a szélét Rajna vize mossa És sziklákon által zúgva hömpölyödik, Zuhan a víztömeg ’s izzé-porrá törik. Most immár elhagyám a szép Helvécziát, A teljes szabadság boldog ideálját. Nagy Dunánk forrását óhajtám még látni, Duna-Eschingenig kellett hát sétálni. Egv szép díszes kertben vagyon ott forrása Es medrét két patak szinte arra ásta. Ez a három együtt a parányi kezdet, Melv a mi hazánkig oly szélesre tellett. Leülék partjára és haza gondolák. De az idő intett: csak előre menj még ! És mint Hári János mentem, mendególtem, Mig végre hazámba, kis falumba értem. Itthon a jó anya szerető kebelén Az ut fáradalmát hamar elfeledém. •{• «J» Majdnem emberöltő múlt már el azóta, Most már legjobb nekem itthon a kuczkóba. Hogyha el kell mennem, nem jó kedvvel teszem, És ha távol vagyok, otthon jár az eszem ; Kis tanyám zöld fáit már távolról nézem, ’S nagy az öröm akkor, ha már haza értem. Már nem anya keblén, jó nőmén pihenek, ’S kört képez körülünk egy kis angyalsereg. Tabódi. Szekszárd. “V icLéls:e_ MÉHÉSZET. A szekszárd-vidéki méhész-egylet alapszabályai. — Vége. — 12. §. Az elnök hatásköre : a) Az elnök képviseli az egyletet, hatóságok, más egyletek és magán személyek irányában; b) a köz- és vándorgyűléseken elnököl s sza­vazatok egyenlősége esetében szavával dönt; c) a pénztárt, leltárt, méhest vagy egyéb vagyont egy választmányi tag közbenjöttével bármi­kor megvizsgálhatja; d) rendkívüli közgyűlést a szükség szerint (9. §. e. p., 8. §. 3. pont) hiv össze ; e) az alelnökök — az elnököt akadályoztatása esetében helyettesítik ; s ez esetben mindazon jog­kört gyakorolják, a melyek az elnök hatásköréül kijelelve vannak. 13. §. Az igazgató hatásköre : a) Az igazgató a köz-, vándor- és választmányi gyűlések határozatainak végrehajtója, az egylet ügyei­nek közvetlen vezetője, igazgatója ; a megállapított ügyrend szerint ő osztja ki a többi tisztviselők teendőit. A minta-méhest az alapszabályok és ügyrend értelmében — korlátlanul rendezi, s a szükséges beruházásokat megteszi, a méhészmestert felfogadja, fizetését megállapítja, és azzal kizárólag — rendel­kezik. b) Minden utalványozást a költségelőirányzat fonalán, úgy a köz- és választmányi ülések hatá­rozatai alapján ő eszközöl. Viszont a választmány­nak, illetőleg közgyűlésnek évenként beszámol. c) Őre az egyesület pecsétjének. d) A titkárt és pónztárnokot akadályoztatása esetén valamely választmányi taggal ideiglenesen helyettesíti. 14. §V A titkár teendői: Végez minden irodai munkát és vezeti a jegy­zőkönyveket s ellenjegyzi a köz- és választmányi gyűlések határozatait. Leltárt vezet az egyleti mé­hesről, annak felszereléséről és egyéb vagyonról; segédje az igazgatónak és elnöknek. 15. §, A pénztárnok feladata : A pénztárnok beszedi, nyugtatja a tagdíjakat és egyéb pénzeket, és azokról számadást vezet. Az általa kezelt összegekről évenként a választ­mánynak, illetve a közgyűlésnek beszámol. Fizetéseket az igazgató utalványára teljesít 16. §. Az egylet vagyona áll: Az alapitó tagoktól befolyt tőkékből, a rendes tagok dijaiból, és a netán szerzett egyéb vagyonból. Jövedelmét az alaptőke után befolyt haszon és a nem tőkésített évi rendes tagdijak képezik. A tiszta jövedelem, — t. i. a nyers jövede­lemből a folyó évi költségek levonása után fenn­maradt összeg, — az egylet czéljára fordittatik. 17. §. Az egylet pecsétje : Egy méhkast körül repdeső, méheket ábrázoló czimerrel, és az egylet czimének — „Szekszárd- vidéki méhész-egylet“ köriratával bir. 18. §. Az egylet feloszlása : Az egylet egyelőre öt évre alakul. De ezen cyclus lejártával, ha sikerrel működött, nem oszol­hat fel, hanem öt évre újból megalakultnak vélel- meztetik. Mely okból a választmány az öt év le­járta előtt hat hónappal — a tagokat, a működést illetőleg kidolgozott Írásbeli indítvánnyal informálni tartozik. A kilépni kívánó tagok, a beszámoló gyűlésen — szándékuknak jegyzőkönyvbe iktatásával, kilépet­teknek tekintetnek. A felosztást az e czélból összehívott közgyűlés absolut szótöbbséggel tartozik elhatározni. E czélból ismételten összehívott közgyűlés általános szótöbb­séggel határoz. A felszámolás megtételére egy 3 tagú bizottság küldetik ki. mely a felszámolást esz­közölvén, azt elfogadás végett az újból összehívott közgyűlés elé terjeszti. Az elfogadott felszámolás után mutatkozó vagyon, ujabbi vagy későbbi méhészeti czélokra a tolnamegyei gazdasági egyesületre háramlik át, és az egylet végleg megszűntnek mondatik ki. 19. §. Az egyesületnek az államhoz való viszonya: Ha az egyesület az alapszabályokban meg­határozott czél és jog ellenében működnék, a m. k. kormány azt haladéktalanul felfüggesztheti és a szabályszeriileg megtartott vizsgálat eredményéhez képest a 18. §. szerinti felosztásra kényszerítheti. 20. §. Jelen szabályok miniszteri jóváhagyás után lépnek joghatályba. Szekszárd, 1889. február 2. Nits István m. k., Dömötör László m. k., mint jegyző. ideigl. elnök. „Jóváhagyatik oly hozzáadással, hogy külföldi egyének csakis a kir. belügyminisztérium előleges beleegyezése mellett választhatók az egylet tiszte­letbeli tagjaivá; — továbbá, hogy mind azon — esetleg hozandó közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok megváltoztatását, az egylet feloszlását s az esetben vagyonának hová fordítását czélozzák, foganatosítás előtt a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumhoz felterjesztendők.“ Budapest, 1889. évi márczius hó 17-én. A miniszter helyett: P. H. Matlekovics Sándor m. k. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Megvesztegetett albiró. J ankovits Dénes volt mohácsi kir. j á r ás lói ró sági albirót, kinek bűn­ügyét a szekszárdi kir. törvényszék, mint delegált bíróság tárgyalta, — a kir. Curia megvesztegetés büntette miatt egy évi börtönre és hi-

Next

/
Thumbnails
Contents