Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-04 / 60. szám

I. évfolyam. 12. szám. Szekszárd, 1889. deczember 4. Ha a bek . / Szerkesztő-tulajdonos : Seiger Gyula, a kihez úgy a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, mint a hirdetési '* és előfizetési pénzek küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárd, Sétpatak-utcza 1113. Isgjelenik minden hóban egyszer s állandó havi mellékletét képezi a „Szekszárd Vidékének“, s ennek előfizetői ingyen kapják. Külön megrendelve egész évre 2 forint 50 kraj czár. ETi:rcLe-fco czégeixxlx: szives figyelnaélDe. küldő hirdetményét a „Tolnamegyei Hölgyek Lapjában“ kívánja felvétetni, kérjük e körülményt különösen megjelölni. A divat-, és női munkák- ruhák-, ékszer-pipere-ezikkek, általában hölgyeinket érdeklő hirdetéseket lehetőleg itt fogjuk közölni. Hirdetési díjak: mint a főlapban. Fiatal lányokról. The best study of man is — woman.* Fogas kérdés. Itt a kezdet csak elnézésért való könyörgés lehet. Szolgáljon, mentségemül a tény, hogy embereket általában jellemezni igen nehéz, rendszerbe hozni plane lehetetlen. A ibölcsészét tana ugyan rendszerbe hozta ó.s pszichológiának nevezi az embertan magasztosaid) részét, de minél jobban tanulmányoz uk, annál komplikáltabb lesz az a rendszer, és odajutunk, hogy csak egyes tí­pusokat lehet valósággal meghatározni. Egynéhány közös vonás adja meg csak a rendszérbehozatal jo­gosultságát. A finomabb nuancot el kell ejtenünk, mert ha az életben az egyes személyek után in­dulva részletezzük az egyént, odajutunk, hogy kettő sincs egyforma, mindegyik külön rendbe tartoznék. Egy kicsit engedve a negyvennyolczból, talán még család szerint legjobban lehetne osztályozni az emberi jellemet tulajdonaival. Azt tapasztaljuk, hogy egyes családok tagjai bámulatosán hasonlí­tanak külsőben, lélekben és megtartják sajátságai­kat generácziókon keresztül. De persze a milyen bizarr, oly bizonytalan Studium volna és a termé­szet egy csekély szeszélye miatt csakhamar csü­törtököt mond. De van az emberi természetnek néhány szi­lárd alapvonása, mely nem változik meg soha az énben, bármilyen körülmény is legyen befolyással reá. Ezen szilárd változatlan alapvonások közössége adja meg a hasonlatosságot az egyes jellemek közt. Tökéletes jellemről még fiatal lányoknál alig lehet szó, mert a befejező jelleget a nőnek — hivatása adja. De az „asszonyt“ már nehezebb igazándi voltában látni. A np alakoskodó tehetségét a világ' vagy in­kább az élet, mód nélkül fejleszti. A leányoknál még könyebben tudhatjuk hányadán vagyunk. Tehát ne féljenek házasulandó ifjúink, válasz- szanak a következő skálában a legjobban kedvelt genreből, szemólyesitőt! I, A kedves leány. No tessék félreérteni nyájas olvasó, minden fiatal leány kedves, de a kire ítéletül csupán ezt * Szójáték, mert az eredeti mondat úgy hangzik : The best Study of mall — is man. mondják „kedves leány“, és azt teszik hozzá „csi­nos“ az képezi mintámat. Eleven, egy kicsit hiú — a nőknél megengedett határig, dolgos, de azért a házi teendőkben válogat. Szeret a ház külső és belső csínjáról gondoskodni. Mindenben kedveli a csillogót, fényt, ragyogást. Nem pazar azért, sőt ért a művészethez—-kevésből sokat mutatni. Öltözete soha sincs egy kis virág, I szalag híján. Szerelemre könyen gyűl, de az ha­mar ki is alszik. Társalgást! könyed. Hódításainak örül, majdnem minden udvarlójába szerelmes, de végre is a mama választja a férjet általános meg­elégedésre. Virága a rózsa, szövete az illusió, színe a rózsaszín. II. A házias leány. A felsorolt leányok mindegyike lehet ugyan házias, de itt a szó legszebb értelmében rejlik a fogalom. Szép, mint egy rózsabimbó, melyen üde harmat- csepp rezeg. Szelíd, csendes, nem nevet sokat, de mindig mosolyog. Sohasem láthatni daezosan, fei- hevülten, disputáivá. A házat ellátja, őrzi, mert sze­reti. — Az otthon, a család fogalma mélyen gyö­kerezik lelkében. Nem feledkezik meg soha a tűz­hely egy élő lényéről sem. A kis kanári madár, a baromfi lármás serege, mind az p kezéből kapja táplálékát. Tiszta és rendes mindenben. Zárkózott természetű mint a mimosa, mely idegen érintésnél becsukódik. A szerelem nála egy álom, mit néha a kö- nyörület támaszt. Sokan szeretik, ele kevesen udva­rolnak neki. Visszatartja a felületesebb szemlélőt az igénytelen, szerény magaviselet, a pajkosabb ele­met — a szűziesség fénykoré. Szándéka, czélja, fog­lalkozása mindvégig boldogítani. Virága a liliom, szövete a crepe-lisse, színe a fehér. III. A s z e s z ó 1 y e s leány. Finom alakja, kis madárképe. Szeme mindig szikrát hány. Csalhatatlannak tartja ítéletét, és ko­molyan neheztel arra, a ki őt.az ellenkezőről akarja meggyőzni. Szellemességével néha igen kedves, de npha borzasztó mód durczás. Apróságok miatt még inkább. Család- és isme­rőskörön dominál, a kin nem dominálhat, avval hadi lábon áll. Saját hibáin kívül minden más hibát tüstént észrevesz és erősen megró. A társalgás vége vagy disputa, vagy apprehenzió, kivéve ha ismerősei szok­tatva vannak a lágytojással való bánásmódhoz, még akkor sem kerülheti ki környezete az esetleges vi­harokat. Szerelmesével ahány csókot vált, annyiszor összevesz. Kézi ügyessége megvan, de csak szük­séges rossznak tekinti a munkát. Önző, de önzése bir legalább azon jó tulajdonnal, hogy átfogjajioz- zátartozóit is. Ne ijedjetek meg Uraim ! A szeszélyes leányból legtöbbnyire jó asszony lesz ha — Urára talál, (máskép szervusz papucs) ! Virága a havasi gyopár, szövete változatosan mintás, színe a szivárvány. IV. A d e r ó k leány. Nem szép és ezt ő tudja, mert a természet, a szépség hiányát ószszel pótolta. Égy bizonyos mértékig fennhéjázó, de soha a tapintatlanságig. Igen rendes, sőt erős hajlama van a pedánteriához, mi a korral ki is szokott fej­lődni. Minden női ügyességre szert tett. Jól tán- ezoi, korcsolyáz, szellemesen társalog, praktikus. Jól süt, főz, varr. Rangján, vagy csupán igényein alól nem megy férjhez. A férfiakkal szemben min­dig higgadt, de azért szeret mulatni. Hogy szerel- mes-e valaha, nem tudhatni. Érdekből megy férj­hez, saját választása szerint és derék asszony lesz belőle. Megfűszerezi élete párjának a létet, de a fű­szerek közt néha a bors sem hiányzik. Virága a Dahlia, szövete a faille, szilié a vörös. V. A g e n i a 1 i s le á n y, Kissé erős, de azért gyengéd termetű, arcza csinos, vonásain, szeme szikrázásán tüstént észre­venni a fentnevezett jelzőt. Mód nélkül élénk. Be­szélgetés közben minden ize mozog, orrczimpáitól kezdve, lába hegyéig. Társalgása csak úgy szikrázik az élcztől. Min­den rendszert,, külsőséget, chablont gyűlöl. Eredeti és szabadon gondolkodó fő. Lelki élete fejében gyö­kerezik és minden nyilvánulása szenvedélyes. Az Melléklet a „Szekszárd Vidéke4* (iO-ik számához.

Next

/
Thumbnails
Contents