Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-09-26 / 40. szám
Sz e!k: szén*cL A7~ idLéloefogják véglegesen megállapítani. Azon egyleti tagok, a kik felolvasást vagy bármiféle tanítást akarnak tartani, c szándékukat elnöknél jelentsék be. E közgyűlésen — 3 év után — t i s z t ú j i t á s is lesz s ezért remélhető, hogy a tagok mind meg fognak azon jelenni. A „Szekszárd-lolnavármegyei Eabsegélyző- Egylet“ szeptember 30-án délután 4 órakor a .kir. törvényszék polg. tanácstermében közgyűlést tart. Tárgyai : A tisztikar félévi jelentése. A pénztár megvizsgálására vonatkozó jelentés. A múlt félévi segélyezésekre vonatkozó jelentés és 3 választmányi tag megválasztása. A szekszárdi temetkezési és betegsegélyző- egylet múlt vasárnap tartotta meg választó közgyűlését, melyen elnöknek ismét egyhangúlag Hanny Gábor apát-plebánost választották meg; az előző szavazást köztudomásúlag azért semmisítették meg, mert nem az alapsz.abályszerinti titkos szavazást, hanem az egyszerű felkiáltást alkalmazták, s mivel a tagok a választás alkalmával nem voltak az alapszabály megkövetelte elegendő számmal. A községi és körjegyzők országos központi egyletének választmánya múlt hétfőn kezdte meg tanácskozásait Budapesten. A .választmány B a r t a László, a „Községi Közlöny“ jeles szerkesztőjének indítványára javaslatot terjeszt a mai napon tartandó közgyűlés elé a községi jegyzőknek jövőben államilag leendő kinevezése, minősítésüknek érettségi vizsgával és jogakademiákon berendezendő 2 évi jegyzői tanfolyammal való emelése iránt. Ez a törekvés kifejezést nyert lapunk egyik nem régebbi számának vezérczikkében is, melyet teljesen magunkévá tettünk s mely ellen egy felszólamló czikket nem tartottunk indokoltnak közölni, mivel meggyőződésünk szerint a jegyzők magasabb kva 1 iíikáczióját a jegyzői kar tekintélyének és magasabb szellemi nívójának emelésén fáradozó, minden higgadtan gondolkozó embernek melegen pártolni kell s ez ellen harczoló véleményeket a sajtónak elhallgattatni erkölcsi kötelességében áll. A kaszinó választmánya szeptember 24-én ülést tartván, uj tagokul felvétettek : Pápé Dénes, Kuttka Gábor, dr. Tarcsay Gy., Lénárd János és Győrffy I. mindnyájan egyhangúlag titkos szavazás utján. A Ludvig és Taubner ópületfakereskedő ezég- nek 46 frt kiutalványoztatik az ügyész kezéhez. — Nagy Antal vállalkozóval a szerződést legalább l1/2 évre újból megkötni igazgató és pénztárnok meg- bizattak. Pénztárnok jelentéséből örömmel értesült a választmány, hogy a házi kezelés reménységen felül jól sikerült— 11 hónap alatt 685 frt tiszta jövedelmet hozván a kaszinó pénztárának. A Garay- alapból kölcsön vett 800 frt teljesen visszafizettetvén, 246 frt 89 kr készpénz van. Elhatározta ezután választmány, hogy a házikezelés vezetőjének fáradságos és sok munkájáért évenként 100 forint honoráriumot hoz javaslatba a közgyűlés előtt. Seifert budapesti tekeasztal gyárosnak 120 frt 90 kiadósság kiutalványoztatott. Az uj tarokk-kártya ára 80 krra leszállittatott. Felolvastatott ezután a Garay-szoborbizottság- nak levele és jelentése, melyszerint a biz. tagjai elhalálozás és eltávozás folytán is leapadván s a czélt, melynek megvalósítására kiküldve lettek, ez időszerűit elérhetőnek nem vélvén, a gyűjtött pénzt és iratokat átteszik a kaszinóhoz, mely egylet ez ügy elintézésével megbízva van. E bizottság kezelése alatt volt 2082 frt 13 kr s igy a Garay-szo- boralap ma összesen 12020 frt 96 kr. Választmány a jelentést tudomásul vette, a pénzt takaréktárba helyezte s az ügyet közgyűlés elé terjeszti. Tudomásul vétetett ezután a nőegylet átirata, mely szerint — a nyáron jótékony ezélu estély rendezhe- j tése végett átengedett kaszinói nyári helyiségért — köszönetüt mond. Elnök végül megbizatott, hogy a takaréktárral, mint háziúrral, a kaszinó helyiségeinek újabb 3 évre leendő kivétele iránt egyezkedjék és a szerződést (600 írttal) kösse meg. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Met! ina községében tavasz végével rövid idő- j közben három tüzeset váltotta fel egymást, elsőben elégett Kovács Péter szalmája, nem sokára reá tüzet fogott házának nádfedele és végül kigyuladt Halmai Tivadar községi jegyző szénája. A községbeliek még nem is gyaníthatták, hogy ki lehet a gyakori tüzeset okozója, mig végre egy véletlen folytán a gyanú Farkas .Juli 13 éves hajadonra irányult, ki a községi elöljáróság által vallatóra vétetvén beismerte, hogy ő gyújtogatott és pedig azért, ( mert Kovács Péter 2 menye és a községi őrök őt több ízben megszidták. Ennek folytán ezen ügy a szekszárdi kir. tör- vényszék elé került, melynek Ágoston István elnöklő biró, Závody Albin és Osztricli Mihály szavazó bírák, valamint Módly Béla jegyzőből alakult büntető tanácsa a folyó hó 20-án megtartott vég- i tárgyaláson a fiatal bűnös gyujtogatási kedvét egy j időre megakasztotta. Dr. Hangéi Ignácz törvényszéki orvos, ki a fogva levő vádlottat a fogházban ismételten megvizsgálta, terjedelmes Írásbeli véleményt terjesztett be, melyben kiemeli, hogy a leány korához képest testileg jól kifej ett, szellemileg hátramaradott, mely utóbbi körülmény a rajta észlelt kóros tüneteknek a következménye, de azért bir vádlott annyi belátással, h"gy tettének bűnös voltát felismerhette ! volna. Farkas Juli beismerő vallomását itt is fentartja a két utóbbi tűzesetre vonatkozólag, az elsőnek elkövetését azonban tagadja. A bizonyítási eljárás befejeztével előterjeszti B arát h Zoltán kir. alügyész vádinditványát, melyben vádlottat a gyújtogatás bűntettében bűnösnek kimondani és megbüntetni, legrosszabb esetben a btvk. 84. §-a rendelkezéséhez képest javítóintézetbe való elhelyezésre elitélni kéri. Dr. Spán.yi Leo védő-ügyvéd lélektani indokok segélyével lélektanilag következteti, hogy vó- dencze csak az általa beismert 2 ízben gyújtott, s igy nem lehet a 3-ik tűzvészt is annak a terhére róni. Kéri azonban fiatal védenezét a beismert gyújtogatás daczára is fölmenteni, mert éppen a szakszerű orvosi vélemény kétségessé teszi, hogy bir-e vádlott oly szellemi fejlettséggel, mely az általa elkövetett cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges. Minden körülmények között kéri azonban a vádlotton észlelt kóros tüneteket rendkívül enyhítő körülménynek beszámítani és őt a legenyhébb büntetéssel sújtani. A törvényszék Farkas Julit két gyújtogatás bűntettében bűnösnek mondta és 6 havi, a többi foglyoktól elkülönített börtönre Ítélte, melyből 1 hónap és 15 nap a már elszenvedett szabadság- vesztése által kitöltöttnek vétetik. Vádlott, valamint a vádhatóság az Ítéletben megnyugodtak. T A N Ü Gr "ST. Pályázatok. Pinczehelyre okleveles, r. kath. kántortanitó-segéd kerestetik Fizetése 100 forint és teljes ellátás ágyneműn s világításon kívül. A hely azonnal elfoglalandó. Hajas János k. tanító. — Szabályba a s. tanítói állásra szintén pályázat van hirdetve. Évi fizetés 120 frt, mosáson, világításon os ágyneműn és teljes ellátás. Tannyelv magyar. Az állomás azoftual elfoglalandó. Kalauz János k. tanító. Az ipariskolai bizottság szeptember 23-án tartott ülésében következő tárgyak nyertek elintézést. A múlt iskolai ovi számadás beterjesztetvén, kitűnt, liogv a kiadás és bevétel is 1231 frt volt- Jelen 1889—90. évi kiadás pedig 1280 frt, melynek fedezete ez : 300 frt államsegély, 223 frt 50 kr tandijakból, 200 frt iparengedélyekből és 526 frt 50 kr községi járulék. Ezután igazgató számadást terjesztett be az iparostanonezok között kiosztott jutalmakról, eszerint 39 frt 60 kr készpénz és 16 frt 60 kr könyvértékben fordittatott jutalmazásokra, jövőre maradt 3 drb 10 frankos arany. Az iskola megnyitása szeptember 29-én d. u. 2 órára tűzetett ki. A tandíj helybeli gyermekeknek 2 frt. vidékieknek 2 frt 50 kr egész évre, — tandijelengedésben csak a legszegényebbek fognak részesülni. A tanítás 4 osztályban heti 27 órában történik. Jelenti egyszersmind igazgató, hogy T. Nyit- ray Lajos a rajzoktatást jelen évre elvállalta. Ezután elnök a vallás-oktatás fontosságára hivatkozva. fölvetette a kérdést: nem tartja-e a bizottság indokoltnak a. vallás-oktatás szervezését? A bizottság határozata erre az, hogy a hitfelekezeti elnökök kéressenek fel egy konkrét javaslat előterjesztésére, mely szerint a vallásoktatás eszközölhető lenne. Végül a bizottság újra kéri a községi képviselő-testülettől, hogy a taneszközök alapjából 1886- ban kölcsön vett 200 forintot a községi pénztárból visszafizetni szíveskedjék. A szekszárd-kerüieti rom. kath. tanítók ta- nácskozmánya folyó hó 19-én Tolnán az iskolaépület egyik tágas tantermében tartatott meg kiváló érdeklődés mellett. Mindenek előtt felhangzottak a „Veni Sancte Spiritus“ hangjai, azután úgy 10 órakor nyitotta meg a tanácskozmányt Póchy József prépost-plébános és kerületi tanfelügyelő egy emelkedett beszéddel, melyben hűen ecsetelte a negyven évvel ezelőtti tanügyi állapotokat, midőn őt a szabadságharez lezajlása után a megyés püspök e kerület élére állította, hogy ifjú erővel rendezze az iskolai ügyeket; azután a legnagyobb lelkesedéssel koté minden jelenlévőnek lelkére a vallásos nevelés ápolását a zsenge fogékony gyermeki szivekben s fennen hangoztatá, hogy jó hazafiakat neveljünk és végül szívélyesen üdvözlő a szép számú népnevelőké. A tanácskozmány jegyzőjéül Bozsolik Fe- rencz decsi tanító választatott meg egyhangúlag. Az összejövetel főczélját a pécsi egyházmegyei fő tanhatóság által kitűzött két tétel felolvasása és megvitatása képezte. Ezen tételt: „Mely indokok vezérelték a magyar püspöki kart, midőn a legutóbbi orsz. képviseleti tanitógyülésre a kath. ta- nitóegylet küldötteit nem bocsátotta be? Vájjon ezen okból megengedhető-e, hogy a kath. tanítók azon mozgalmakhoz csatlakozzanak, melyek legújabban egy egyetemes tanitógyülés összehívása iránt országszerte megindultak és a szabadelvű tanügyi lapokban nyilvánosságra hozattak ? — Trájber János igen diplomatikusan oldotta meg Írásban benyújtott tartalmas dolgozatával. Bozsolik Ferencz pedig a következő tételről értekezett általános érdeklődés között: „A méh-, selyem-, gyümölcs- és baromtenyésztés alkalmas tényező-e arra nézve, hogy a falusi föld míves gazda jelenleg uralkodó alacsony gabonaárakból keletkezett jövedelmi veszteségét egészben vagy részben pótolhassa? Es minő befolyást gyakorolhat a tanító ennek okszerű kivitelére ? Megbeszéltetett még a tanfelügyelő által feladott eme kérdés is: „Mikép taníttassák a németnyelvű községben a hittan magyar nyelven úgy, hogy a tanulók mielőbb képesek legyenek magyarul imádni a jó Istent és hogy a hit ismeretében hátra ne maradjanak akkor, mikor az édes hazai nyelven adatik elő ? Ezután még több práktikus iskolai kérdés nyert elintézést, mire az összes jelenlevők Péchy József prépost-plébános és- kerületi tanfelügyelő vendégszerető házában gyűltek össze, hogy a gazdagon megrakodt asztalainak terhét megkönnyítsék. A lelkes tosztok sorát a tanítóság kedvencze, Mikó György kezdette meg, éltetve az érdemekben gazdag Péchy József elnököt, ki korát meghazudtoló hévvel emelte poharát a tanítóság egészségére. H. IRODALOM. * A nnn Példányban megjelenő „Budapest“ ü. OU.UUU cziuiii képes politikai napilap, — mely immár Xill-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi példányban jelenik meg, hogy két rotácziós gépen nyomják, a mi liirlapirodalmunk- ban valóban páratlanul álló eset. A „Budapest“ e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzeties független irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig eredeti rajzok után készült képeinek köszönheti. A „Budapest“ — nem csinálva kétkulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos — nyíltan és kitartóan Magyarország teljes állami függetlensége és önállósága mellett küzd. Azt akarja, hngy legyen önálló vámterületünk, nemzeti hadseregünk, saját bankunk, külön külképviseletünk; szóval oda törekszik, hogy hazánk minden idegen beavatkozástól menten saját maga intézhesse államügyeit. S e törekvésében politikai életünknek olyan kitűnőségei támogatják, mint Irányi Dániel, Ugrón Gábor, Madarász József, Thaly Kálmán, Polónyi Géza, Tors Kálmán, Betrieb Ferencz, Lukács Gyula, Orbán Balázs, Tóth Ernő, Enyedi Lukács, Mezei Ernő stb , kiktől ismételten hozott már a „Budapest“ nagyérdekü közleményeket, s a kiknek ígéretét bírja a szerkesztőség, hogy a lapot szellemileg továbbra is támogatni fogjak. De a „Budapest“ nyiltan bevallott politikai irányának szilárd és következetes magatartása mellett arra is kiváló gondot fordít, hogy olvasói úgy a hazai, mint a külföldi nevezetesebb eseményekről gyors és megbízható értesülést nyerjenek. E végből olyan levelezői kart szervezett, a minő egy lapnak sinc-. Csak itt az országban 254 rendes levelezője van a „Budapestének. E mellett állandó tudósítókat tart Bécsben, Belgrádban, Bukarestben, Berlinben, Konstantinápolyban, Parisban, Pétervárott, Rómában, Szófiában, Zágrábban és New-Yorkban. A párisi kiállításra külön állandó tudósítót és rajzolót küldött a „Budapest“. Turinban Kossuth Lajos nagy hazánkfia külön is fogadta ez év nyarán a „Budapest“ rajzolóját, kitől több eredeti rajz vár megjelenésre. — A szórakoztató olvasmányokra szintén nagy súlyt helyez a „Budapest“. — Tárcza-rovata élénk és változatos; a mit eléggé igazol az is, hogy a közelmúltban irodalmunk majd mindegyik jelese felkereste dolgozataival á „Budapest“-et. — Költeményeket hozott: Ábrányi Emiltől, Bartók Lajostól, Illyés Bálinttól, Inezédi Lászlótól, Kiss Józseftől. Komócsy Józseftől, Kisteleki Edétől, Kortjda Páltól, Ney Ferencztől, Luby Sándortól, Pósa Lajostól, Petri Mórtól, Reviczky Gyulától, Várady Antaltól stb. — Tárczákat Írtak: Ábray Károly, Bródv Sándor, Degré Alajos, Erdélyi Gyula, Haller Jézséf gr.. Murai Károly, Porzsolt Kálmán, Sebők Zsigmond, Sziklay János, Tolnai Lajos, Yay Sándor gr. stb. Regényeire hasonlókép mindig kiváló gondot fordít a „Budapest“ ; arra törekedvén, hogy ne csak érdekfeszitők, hanem irodalmi színvonalon állók is legyenek, a mire nézve különben elég kezességet nyújtanak állandó regényírói, u. m. Y. Gaál Karolina, Murai Károly, Mártonfify Frigyes, Sziklay János, Mátrai B. Béla, Tolnai Lajos stb. Ezek mellett a „Budapest“ folyvást három regényt közöl egyszerre, sőt midőn közlendőinek anyaga megengedi, négy regényt is közöl, mint azt a nyár folyamán is tette. — Ezeken kívül „Lj Budapest“ cziin alatt vasárnaponként humorisztikus hetimelléklet csatol- tatik a főlaphoz egészen ingyen. E humorisztikus melléklet kifigurázza a politikai és társadalmi élet ferdeségeit, hoz jóízű adomákat, tréfás megjegyzéseket; végül pedig minden h'-ten egy-egy talányt közöl, a melynek megfejtői között értékes jutalomkőnyveket sorsol ki. — Ha még tudjuk, hogy e lap „Kis Gazda rovata úgy a mezőgazdaságra, mint az iparügyekre kiváló gondot fordít, s a közgazdaságot — a többi lapoktól eltérőleg — akként kezeli, hogy az bárki által köny- nyen megértessék: úgy bátran elmondhatjuk, hogy a „Budapest“ — mely tényleg a legolcsóbb lap hazánkban — minden tekintetben alkalmatos arra, hogy minden magyar család állandó látogatója, házibarátja legyen. — Előfizetési áta egy
