Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-09-26 / 40. szám
hóra csak I frt, negyedévre 3 frt, félévre 6 frt, egy évre 12 frt. A „Budapest“ előfizetői még a következő kedvezményben részesülnek : A ki egész évre előfizet s az előfizetési ösz- szeget (Í2 frt) egyszerre küldi be, az a „Budapest“ Nagy Képes Naptárát ingyen, a ki fél évre előfizet s az előfizetési összeget (6 frt) egyszerre küldi be. az a „Budapest“ Kis Képes Naptárát ingyen, vagy a Nagy Képes Naptárt 40 krért, a ki negyedévre fizet elő s az előfizetési összeget (3 frt) egyszerre küldi be, áz a Kis Képes Mesenaptárt ingyen, vagy a Nagy Naptárt 50 krért, vagy a Kis Naptárt 25 kr kedvezményes ár mellett fogja kapni. Mutatványszámokkal bárkinek ingyen szolgál a „Budapest“ kiadóhivatala IV. kér. Sarkantyus-utcza 3. sz. a. * Rózsavölgyi és társa budapesti hírneves zenemii- kereskedésében két jeles zenemű jelent meg. Egyik „Régi magyar hallgató nóta, Boka Károly előadása után följegyezte és zongorára szabadon átírta Ábrányi Kornél. — Kuliffay Izabella úrnőnek ajánlva. — Ára 2 frt; a másik „Liebenstraum“ polka franeaise Rozenzweig Hermantól, ára 72 krajczár. * „Magyar Közmondások Könyve“ czimii terjedelmes munkán dolgezik Sirisaka Andor pécsi tanító, kinek neve „A babonáról“ szóló jeles népkönyvének megjelenése óta nem ismeretlen. Szerző — mint ő azt velünk tudatja — eddig körülbelül 7000 válogatott magyar közmondást és példabeszédet gyűjtött össze, betűrendben csoportosítva és rövid magyarázatokkal kisérve. Bolti ára 1 frt 50 kr lesz. Gyűjtők 5 előfizetők után a hatodik példányt ingyen kapják. A kéziratok és előfizetési pénzek ily czfm alatt küldendők : Sirisaka Andor tanító, Pécsett. Előfizetési ára 1 forint. * A „Pesti Hírlap“ demokratikus irányú politikai napilap, közkedveltségénél fogva valóban nem szorul dicséretre vagy ajánlgatásra. Az uj évnegyed küszöbén nem mulaszthatjuk még sem el, hogy meg ne 'említsünk egyet-mást abból, mit e lap szerkesztősége velünk közöl. A „Pesti Hírlap“ különös súlyt helyez a hir-szolgálatra ; mit bizonyít az is, hogy e lapnak van leggazdagabb h i r- és távirat--novait a. Napi híreinek nagyobb részét is vidéki tudósítói sürgönyí- leg küldik meg, mert a levélbe!i tudósítást ma már nem tartják elég gyorsnak. S az is érdekes adalék a hírlapirodalom rohamos fejlődésének történe'éhez, hogy — a mi szintén unikum — a „Pesti Hírlap“ immár rendes havi fizetésben részesíti a nagyobb vidéki városokban levő rendes tudósítóit. Ez a fizetés 25—50 írtig terjed s tudósítókat még folyton szerződtet. így eléri a lap, hogy eredeti tudósítások dolgában egy más újság sem versenyezhet vele. Három előkelő bécsi lappal (Neue Freie Presse, Neues Wiener Tagblatt és Presse) áll olyatén összeköttetésben, hogy azok szerkesztői a saját külföldi eredeti távirataikat megsfírgönyzik a „Pesti Hirlap“-nak is, s igy a legérdekesebb politikei híreket a legelőkelőbb külföldi lapokkal egyidejűleg hozhatja. B e 1 m u n k a t á r s a i a legjobb nevű politikusok, publi- czisták, tárezairók s a legkipróbáltabb journalisták. Hogy tárczái a legjobban megválogatván közismert dolog. — Negyedévenként több regényt és novellát közöl. Ad kéthetenkint zenemellékletet és sorsolási tudósítót is (két oly melléklet, melyet egyedül a „Pesti Hírlap“ nyújt előfizetőinek). Szerkesztői üzeneteinek mindig élénk és tartalmas rovata máris országos hírre s kedveltségit kapott. Mutatványszámokat egész hétig küld ingyen a kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utcza 7. sz ), hova az előfizetési pénzek is küldendők; még pedig negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra I frt 20 kr. „Kis Ujsá C( hazánk legolcsóbb politikai liiggetlen néplapja. — Jelszava: „Népjólét és független Magyarország!“ Yan benne jó vezérczikk, a legfontosabb politikai hírek, érdekes helyi és vidéki közlemények a legkimeritőbb tudósításban, 2 érdek- feszitő regény, stb. Előfizetési árak: 1 hóra 75 kr; egy negyed évre 2 frt 25 kr; egy fél évre 4 frt 50 kr. -- Mutatványszámokat ingyen küld a „Kis Újság“ kiadóhivatala, Budapest, IV. kér., Sarkantyus-utcza 3. szám. KÖZGAZDASÁG. Tarnóczy Gusztáv mezőgazdasági gépcsarnoka. Korunk egyik jelszava : „Gyors haladás !“ Illik e nagy jelentőségű jelszó mezőgazdaságunkra is, a mely a legutóbbi félszáz óv alatt jobban fejlődött, mint azelőtt fólezred év folytán. S ezt a mezőgazdasági gépek alkalmazásának köszönjük ! Kiváltkép az utolsó két évtized találmányai csodálatkeltők e téren. Ámde, ha ez irányban összehasonlítást teszünk honunk és oly országok között, melyekben a mező- gazdaság kellő fejlettségű, azt kell, sajnos ! megállapítanunk, hogy Magyarországon viszonylag még mindig vajmi kevés mezőgasdasági gépet használnak. Ezen változtatni kell ! A mezőgazdasági gépek az emberiség javára több befolyással bírnak, mint bármi egyéb talál- .mány. Ezeknek alkalmazása, sőt állíthatjuk, nagyrészt a mezőgazdasági gépek alkalmazása folytán ■lesz a mezőgazdaságnál alkalmazott béresekből, napszámosokból, kertészekből stb. a jelenlegi fogalmainknak megfelelő „szabad ember“. Szabad ember! Mily magasztos e fogalom ! Ember, a ki a legnagyobb nyerserőt igénylő munkát is nagyobb testi megerőltetés nélkül bírja elvégezni — esze, találékonysága s értelme által. Az ész kiterveli a gépet, a találékonyság megvalósítja, az elme pedig dolgoztatja ; s igy az ember méltóvá lesz földi rendeltetéséhez. Vagy félszázad óta honunkban is örvendetesen szaporodnak a mezőgazdasági gépek ; ámde hosszu- hosszn időn át hiányzott nálunk az, a mi például Nagybritániában, Németalföldön. a német birodalomban és Felső-Olaszország kerületeiben, a Imi — Európát tekintvén — a mezőgazdaság legfejlettebb, rendkívül megkönnyítette a jó gépek olcsó áron törSzekszárd "Vidélre_ ténő beszerzését: oly gépcsarnok, melyben minden gépfajból a legjobb vásárolható. Ily gépcsarnokban, természetesen az összes gazdasági gépgyárosok készítményeiből találunk darabokat, még pedig mindegyik gyárosnak azon gépeit, a melyek kiváltkép jók készülnek nála. Végre-valahára e nagy hiányon segített Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő, pár év előtt fölállítván e nagy hézagot pótló mintagépcsarnokot. „Noblesse oblige.“ Ezen sarkigazság kiváltkép illik a művelt Nyűgöt azon „gentleman gépárus“-aira, a kik a legnemesebb becsvágytól vezérelve nem arra törekszenek, hogy üzletük évi mérlege minél nagyobb hasznot tüntessen ki, hanem azt tartják szemük, előtt, hogy gazdatársaiknak minél jobb és a vételárnak megfelelő mezőgazdasági gépeket szállíthassanak. A váczi-körut végén, a hol hazánk egyik legrégibb gyára, a néhány év előtt lebontott első pesti czukorgyár épült, egy sarok háztelken, magas, csinos faalkotmány tűnik szemünkbe : Tarnóczy Gusztáv mezőgazdasági gépcsarnokának kitűnő szóljár- gánya. Ezen széljárgányok nálunk — szerfölött sajnos — még vajmi ritkák; pedig hasznuk kézzelfogható. Németalföldön utazva, kiváltkép magokra vonják figyelmünket a szélmalmok és a széljárgányok, melyeknek nagyrésze vizszivattyuzáséa is használta- tik. Ezen ország jelentékeny nagy része ugyanis a tengerszin alatt feküdvén, a hatalmas vedtőltések bírnak ugyan eredménynyel daczolni a tengervíz óriási nyomásával; de a fölszinre szivárgó talajvíz elárasztana mezőket, szántóföldeket, kaszálókat, kerteket, lia nem gondoskodnának annak levezetéséről. De miként vezethető le oly viz, a mely a tengerszin alatt fekvő területen gyűl össze ? Csak szivaty- tyuzás által. A földek hát. melyeket számos öntözési és hajózási csatorna (ilyenek szükségesek Alföldünk számára) metsz keresztül-kasul, keskeny, sekély vízgyűjtő csatornákkal bírnak.; ezekből a szél- járgányok segélyével oly levezető csatornákba szivattyúzzák, illetőleg emelik az összegyülemlett talajvizet, melyek a vódtöltések koronáin húzódnak ; innen a hajózási csatornákba és folyókba ömlik a viz, melyek azután e tengerbe hömpölygetik azt. Gőzgépek által végezve túldrága volna e munko ; mig a széljárgányok arányos áron végzik el azt. Arányos áron! —Ez a legfontosabb kellék a mezőgazdaságnál használt gépeket tekintve. Arányos ár ! ez azt jelenti, hogy a végzett munka költségei helyes arányban állnak: az időhöz, tőkebefektetéshez, a kezelő-személyzet fizetéséhez, tőkénk kamatozásához, gópkopási törlesztéshez, az elért ere d- m é n y h e z stb. Példáid, Tarnóczi Gusztáv széljárgányait csak ritka esetben használhatnék kellő sikerrel Alföldünkön s a dunántúli megyékben nagy cséplőgépek hajtására ; — mert a eséplésnél vajmi káros volna az esetleges gyönge szellőtől vagy pedig a szélcsendtől is függővé tenni a munka szakadatlan serény folytatását. Mig ellenben időhöz nem kötött munkák elvégzése, minők p. a vízlevezető csatornák kiszivattyuzása, szecskavágás (mikor elbre is dolgozhatunk), kukoricza-morzsolás, szemdarálás, magrostálás stb. Tarnóczy Gusztáv szóljárgányai honunk m i n d e n vidékén kitti n ő szolgálatokat tesznek mezőgazdáinknak. Igen nagy előnye Tarnóczy Gusztáv gépcsarnokának, hogy nem gyártat mezőgazdasági gépeket, hanem bizományba veszi azokat a legkiválóbb gépgyárakból. Ez óriási előny: mert a gyáros szerfölött gyakran előszeretettel viseltetik egyik-másik oly gyártmánya iránt is, a mely több tekintetből kifogásolandó; mig a kereskedő nem elfogult egyik gyár iránt sem, ő azt tartja : „a jónál van jobb, vegyük hát a legjobbat.“ S ez oka, hogy, a gépek belbecsét tekintve, (ez pedig elkerülhetlenül szükséges), a lelkiismeretes kereskedő néha olcsóbban árulhatja azokat, mint a gyáros. Tarnóczy Gusztáv gépcsarnoka e, rá nézve vajmi előnyös helyzetben van. Ezen, maga nemében páratlanul álló gépcsarnok szerfölött nagy súlyt fektet a kísérletekre; mert azt tartja (s ebben igaza van !) hogy az elmélet ez irányban is sántít, ha a gyakorlat nem bizonyit az Illető gép kiválósága mellett. ■ A Tarnóczy-gépcsarnok különlegességei közé tartoznak a ,,Hornsby & Sons“-féle gőzcséplők és a Krumpacli-Schlick-fóle állítható hármas-ekék; úgyszintén a Ganz-czég által gyártott „Little Grant“ (kis óriás). Az elülemlitett az egész föld legkitűnőbb gózeséplőgépe ; a második, egyebek között, a vogye- rádi (Nyitra megye) nagy ekeversenyen 1885. május 28-án — is mint legjobb, az arany oklevéllel lön kitüntetve ; az utóbbi pedig már rendkívül olcsó áránál (most csak 55 írt egy darab) fogva is országszerte nagy keresletnek örvend. Más jeles különlegességei e gépcsarnoknak a, triour-ök legkiválóbb példányai. Mily szerfölött nagy- fontosságú a „trieur“ minden mezőgazdáira nézve, azt fölösleges magyarázgatnunlc, — mert mindenki tudja: „egyedül jó mag ad jó vetést.“ Tarnóczy Gusztáv gépcsarnoka részletfizetésre is ad el bárminemű gépet; ez oly nagy előny a mezőgazdákra nézve, a melyet mindenki kellőleg bir méltatni. Ezeken kívül a Tarnóczy-gépcsarnok szerfölött gazdag készletben bírja raktáron mindazt, a mire akár a nagybirtokosoknak, akár a középbirtoku mezőgazdáknak, akár pedig föl dm iv'elő polgártársainknak szükségük van. Legutóbb a múlt tél végén látogattam el F szak-Amerikába, melynek melynek mezőgazdasági gépipara bizonyára szerfölött fejleett. Nagy ürömmel állapítom meg, hogy a Tarnóczy-gépcsarnok még ott is számot tenne gazdag és változatos árukészlete folytán. ci i - Tr,i . J Szekrenyessy Kalman. Kossuth Lajos és a testgyakorlatok. A télen alapos czikk mutatta ki azon rendkívül nagymérvű hanyatlást, mely az osztrák és a magyar monarchiában az ujonezozás terén tapasztaltabb. Erre azután a kép viselőházban is tárgyalták ez ügyet. Mikor a legnagyobb élő magyar e ránk nézve szomorú kimutatásról értesült, búsan jegyezte meg, bogy a testgyakorlatok még vajmi fejletlen állapotban vannak nálunk. E mulasztás következményei felől teljes tájékozást szerzendő, a most élő legkitűnőbb sports- manek egyikéhez fordultam azon kérelemmel, hogy ez iránt felvilágosítson. Szekrényessy Kálmán, a ki époly nagyhírű sportszakiró, mint a minő nagynevű gyakorló sportsmann, szives volt fölkérésemre következőket válaszolni. % Nyílt levél Zichy Károly grófhoz. Tisztelt gróf ur! Engem megtisztelő becses fölhívásának eleget teendő, szerencsém van következőket kinyilatkoztatni. Végre valahára honunkban is nagyobb lendületet vett és vesz az úgynevezett (noha ez távolról sem szabatos kifejezés) e in b e r s p őrt. A fővárosban. daczára, hogy itt számos embersport-egylet székel, sokkal kevésbbó tapasztalhatjuk ezt, mint a vidéken, pl. a királyhágóntúli megyékben, Nyíregyházán, Bácsmegyében, Miskolczon, a dunántúli részekben, Torontóiban, Gyöngyösön, Egerben stb. Az embersport e nagyobbmérvü fejlődése magával hozza, hogy az idomitásra, mely alapföltéte a sikerült sportversenyeknek, nálunk is fokozott figyelmet fordítanak. A versenyidomitás czélja nem más, mint a versenyző testét, annak erejét annyira fejleszteni, hogy az illető a versenyben a tőle tellő legnagyobb erőkifejtésre legyen köpés. Ez okból a versenyidomitás egészen hozzásimul a természetszerű életmódhoz. Csakhogy a nyugoteurópai polgáriasodás már több nemzedéken át szerfölött koresositja híveit a természetellenes életmód által. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy pl. az éjjelezés, a romlott levegőjű kávéházakban és korcsmákban való hosszabb tartamú időzés, a dohányzás, a különféle szeszes italok használata stb. az emberi testszervezetre káros befolyást gyakorolnak. Ez ok miatt szükségessé vált a versenyidvmitás egész tartamán folytatott termé- 1 szetszerü életmódot oly szerek alkalmazásával egyesíteni, a mely az izomzat erősbödését biztosítja. — Ezek közé tartozik a tiszta sósbor szesz, a melyet bizonyos bedürzsölésekre használunk. E tekintetben az emberi test azonos eljárás alá vonandó pl. a lovak testével; az embereknél a tiszta sósborszesz alkalmazása époly bámulatos eredményt mutat fel, a minőt pl. a lovaknál a különböző főzetekkel tvrténő bedürzsölés. Minden lóversen yistálló tulajdonosa tudja ezt. Ámde a dolog természetéből folyik, hogy a sósborszesznek • tisztának kell lennie; mert a nem-tiszta sósborszesz (ilyenek, sajnos ! már egészen elözönlötték a piaczot!) által történő bedörzsölések már igen gyakorta okoztak izomgyuladásokat. A mi a hozzámintézett kérdést illeti: használtam-e, s ha igen, minő sósborszeszt sportversenyeim alkalmával, szerencsém van becses tudomására juttatni, hogy használtam, még pedig a legnagyobb következetességgel Brázay Kálmán sósbor- szeszét. Mikor nagy távlovaglásomat (Tarnopolból — északkeleti Gácsországban — Lembcrgbe (dombosterep) csak egy lovon, lü órán belül, mintegy 1SV2 mértföldet) megnyertem, arra egyik előkészületül sósborszeszszel történő bedörzsöléseket alkalmaztam. Minden nagyobb hegymászásom sikerét a Brázay- fóle sósborszeszszel történő bedürzsölés által is elősegítettem. Mikor 1875-ben Dániából Svédországba ás onnan visszaosztani, előzőleg sósborszeszt használtam bedörzsölésül, a mely nagy ellenállást szerez a fejbőrnek a tengervíz ernyesztő hatásával színűben. A Brázay-féle sósborszeszt vajmi előnyösen használjuk a hosszabb tartamú kardvívásokra történő idomitásnál is, a mit rajok nézve különösen hasznos tudniok a — párbajozóknak. Mikor a Balatont 1880-ban és tavaly, 1887- ben Siófokról Füredig átúsztam, egyedül azon ok miatt nem alkalmaztam sósborszeszszel történő előzetes bedörzsölést, mert a Balaton édes vize nem gyakorol oly kiszívó hatást a felbőrre, a minőt a
