Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-12 / 38. szám

Szekszárd Vidéke. — Majo8on a lépfene felléptét észlelték, s a szükséges hatósági óvintézkedéseket azonnal meg­tették. — Vőlegény a kéményben. Egy fiatal ember eljegyzett egyik községben egy leányzót, de a leány csakhamar megbánta tettét s kapta magát az es­küvő elöl, egy másik községbe menekült egy jó barátnójához. A szerelmes vőlegény azonba utána ment, és addig járt házról-házra, mig menyasszo­nya rejtekét fel nem találta, de ott minden ajtót zárva találván, kapta magát, felmászott a ház te­tejére s onnan belebujt a kéménybe, hogy azon át a házba juthasson be, de oh fátum ; a kémény­ben fennakadt a keresztfákon, mig végre azután kényelmetlen helyzetéből az éjjeli bakter kiszaba­dította s gondozás alá vette. A fiatal ember any- nyira szivére vette a kéménybeli utazásának törté­netét, hogy örökre lemondott menyasszonyáról és nem üldözte tovább. — Bonyhádon h angverseny rendezésén fáradozik a bájos P erezel Crescence urhölgy a szegények javára s fáradozását bizonyára fényes si­ker fogja koronázni. — Halálozás. Csilus János őcsényi posta­mester meghalt hagymázban. — Mihálkovits Árpád bonyhádi kir, járásbiró — mint sajnálattal értesülünk — súlyosan meg­betegedett. — Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szer hasz­nálata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mind­azoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — C z i m : J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse N0- 4. VEGYESEK. — Hány ügyvéd van Magyarországban ? 1S87. évben, illetőleg az ezen évi naptár összeállí­tásakor hazánkban 4216 ügyvéd volt, mig az 1889. évi naptár összeállításáig 4668-ra szaporodott föl. Ivót év alatt tehát 452-vel szaporodott a gyakorló ügyvédek száma. — A száj és a fogak. Tannak emberek, a kiknél a száj és fogak gondozása mindaddig az utolsó szerepet játsza, mig egyszer valami szájbe­tegséget, vagy fogfájást kapnak. Ilyenkor azután Pontiustól Pilátushoz futnak s a vége mégis csak az, hogy a fogat huzatni kell vagy költséges keze­lésnek kell magát alávetni. Ezt azonban mind ki­kerülhették volna, ha dr. Popp J. G. udvari fogor­vosnak már 40 év óta elismert szájkonzerváló sze­reit használták volna. Anatherin szájvize 50 kros, 1 frtos és 1 frt 40 kros palaczkokban, melyek kö­zelebb tetemesen meg is nagyobbittattak, állandó használat mellett minden szájbajt legyőz és lehe­tetlenné tesz és a fogfájást teljesen kizárja. 36 kros fogpasztája és 1 frt 22 kros Anatherin fogpasztája és végre 63 kros fogpora a legegészségesebb fog- tisztitó szerek. Ezeken kívül a feltaláló három szap­pan különlegességet is készít és pedig a hires Popféle gyógy-növóny szappant (30 kr) mely gyógy- hatása mellett, a legkellemesebb szapnan is, to­vábbá a napraforgó virág szappant (40 kr) és a Tónus-szappant (50 kr), melyek zz araz- és kéz­bőrt rendkívül finomítják és a jelenkor legfinomabb divat-pipere-szappanai. — — E szerek kaphatók : Szekszárdion Bátori Elek és Szondy István gyógy­szerárában , Pollák Ignácz kereskedésében. — A divat a hadseregben. Fiatal katona­tiszteknek kedves mulatsága, hogy divatokat csi­nálnak az uniformisban is. Katonai körökben jára­tos emberek tudják, hogy például minden eszten­dőben más sapka-divatja van a tiszteknek; hol másfél ujjal magasabb, hol egy gondolattal széle­sebb tetejű a sipka, hol szembe huzva, hol meg hátratolva viselik. A kabátnyakoknál divatban van a német katonatisztek lehetetlen magasságú gallé- rait utánozni. A világos nyári nadrágokban bámu­latos leleményességgel lehet variálni a szinárnya- latot s a gombokat lehet olyan leleményes szabály­talansággal fölvarratni, — hogy kétségbeesik lát­tákra minden ezredesi szem. A czipősarkok ma­gasságának s ennek megfelelőleg a lovastisztek sár­kány tyuformájának is meg van a maga divatja. A hadügyminiszter legutóbb rendeletet bocsátott ki az összes csapatparancsnokokhoz, a melyben rész­letesen elősorolja ezeket az apró bűnöket s felhívja a parancsnokokat, ügyeljenek arra, hogy a hadse­regben ne lehessen más divat, mint a „Torschrift.“ VIDÉKRŐL. Bonyhád. T. szerkesztő ur ! Időszerűnek tartom Tolna­megye közönségét arról értesíteni, a mi legújabban történt Bonyhádon. Tarosunk derék bírája több lelkes polgártárs­sal együtt azon fáradozott, hogy félreeső, rozzant, szűk városházunk helyett egy oly épület szereztes­sék meg, a mely a központon fekszik, elég helyi­ségekkel bir s külsőleg is méltó lett volna, hogy középület legyen. Ára sem volt túlságos s az in­dítványozónak kimerítő jelentése folytán uj teher nélkül lett volna beszerezhető. Össze is jött a képviselő-testület, de csak azért, hogy Perczel Dezső képviselőnknek két-három iz- beni szakavatott felszólamlása daczára a „polgár­ságból“ álló rész e tervet megbuktassa. Három sza­vazat kellett volna még az abszolút többséghez, mi­után azonban egy pár kaputoá is ellene volt, ez al­kalommal 15 szavazat többet ért 26-nál. Marad tehát minden a régi állapotban. Tan azonban egy másik igen fontos kérdés is, a melynél a régi állapot helyett újítottunk. Saj­nos, hogy ez az újítás egy bizonyos állat járásához hasonlít. Volt nekünk ugyanis egy jól szervezett ipariskolánk négy tanerővel. A miniszter ezt — mint más városoknál is teszi — segélyezte, de mi­után a tanerőknek jutalmazására adott összeget so- kalta, városunk pedig tavaly még az eredeti fize­tést megadta, az államsegély tőlünk megvonatott. Ennek következtében ipariskolai bizottságunk ez év­ben és tán örökre az iskolát h á r o m tanerővel fogja ellátni. Ha igy haladunk, jövőre majd két s két év múlva egy tanító fog 140 különböző korú, műveltségű, foglalkozású iparos és kereskedő tanon- ezot tanítani! Kiváncsi vagyok, hogy nem találkozik-e ható­ság, mely Neptunként felkiált: cpios ego! Máskülönben megvan nálunk a régi állapot. Daczára annak, hogy ki van mondva s jóvá is van hagyva, hogy járdánkat a háztulajdonosoknak ki kell kövezniük, csak alig tettek egy-két helyen újabban valamit. Még takarékpénztárunk is addig vár, mig majd a biró megparancsolja ! Örvendetes tény gyanánt jelentem, hogy az iskolai beiratások óta utczáink, különösen pedig a gimnáziumhoz közeliek hemzsegnek a tanuló ifjú­ságtól. Százötven tanuló van beírva, pedig ennek legnagyobb része vidéki. Gyalog István igazgató egy tartalomdús be­széddel nyitotta meg a tanévet. Ez alkalommal kép­viselőnk, a különféle felekezetű lelkészek és számos tan ügybarát jelent meg. — M. I. T -A. BT ÜGY. Az ipariskolai bizottság szeptember 6-dikán ülést tartott, melyben kimondotta, hogy az 1889/90. iskolai évre a beiratások szeptember 15—22-ig tar­tanak. Október elején pedig kezdődik a rendes ta­nítás, mivel addig a szüret — remélhetőleg — be­fejezést nyer. A legközelebbi ülésen meg fogja állapítani a jelen iskolaévi költségvetést. Megemlít­jük egyúttal, hogy egy múlt évi határozat szerint jelen iskolai évtől kezdve az ipariskolai tanítók fize­tését havonként utólagosan teljesitik s nem negyedévenként, mint eddig. A tolnai iparosiskola értesítőjét a múlt tan­évről most tette közzé Matejka Károly, az iskola igazgatója. Az értesítő bevezető részében az igaz­gató igen megszívlelendő panaszokat mond el az iparosok közönyösségéről és rosszakaratáról, melyek az iparos iskola megerősödését és eredményes mű­ködését megbénítják. Legfőbb akadályt ők maguk, a műveletlen mesterek gördítenek az iskola elé, mert nincs kellő műveltségük és jóakaratuk arra, hogy az iskola hasznos voltát belássák — maguk is ta­nulatlan, őseredeti vadságban leledzvén. Összesen 158 tanuló volt a múlt évben a 3 osztályban, s a tanulók 1266 órát mulasztottak; legtöbb volt köz­tük kőmives (71). —Az idei tanév szeptember hó 17-én kezdődik. A kis-vejkei rom. kath. iskolaszék folyó hó 8-án tartotta választó ülését. Iskolaszéki elnök lett: Szerónyi Gyula plébános, jegyző : Saaghy Ferencz kántortanitó, pénztárnok: Devecseri János, ellenőr: Ivresz Ádám, választmányi tagok : Tidovszky László uradalmi jószágfelügyelő, Nyirati János, Takács Ist­ván, Tógli József, Abel János, Kult Keresztóly és Miliői János. — S. F. KÖZSÉGI! ÉLETBŐL. A tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének elnöke K e r b o 11 István és jegyzője K. Kovács Gyula az egylet vá­lasztmányi tagjaihoz a következő fontos kör­levelet intézték : 2/1889. egyl. sz. — Igen tisztelt Kartárs ur ! Egyleti közgyűlésünk Önt alapszabályaink 14—16, §§-ban körülirt jogok gyakorlatának és kötelezett­ségek teljesítése czéljából az egyleti választmánynak tagjává választotta; habár egy pillanatig sincs okunk kételkedni abban, hogy Ön, úgy egyrészt az Önt alapszabályszerüleg megillető jogok gyakorlása, mint az Önre hasonképen alapszabályszerüleg háromló kötelezettségek teljesítése körül a leglelkiismerete­sebben járand el; mégis tekintettel a múlt évekből merített azon épen nem kellemes tapasztalatra, hogy a választmányi tag urak választmányi üléseinken — egy-kettő kivételével — csak ritkán jelentek meg, mely körülmény azután az egyleti élet holttá léte­iének lett okozója: indíttatva érezzük magunkat, igen tisztelt kartárs urnák a legmelegebben lelkére kötni, hogy a holttá lett egyleti élet felelevenítését kitűzött feladatunk teljesítésében az általunk együtt szolgált egyleti ügyet pontos megjelenésével annál is inkább támogatni fogja, mert ellenesetben épen mi, kik a holttá lett egyletbe életet vagyunk hi­vatva lehelni, követnénk el olyan mulasztást, melyet sem lelkiismeretünk nyugalma szempontjából, sem azon bennünket terhelő felelősségnél fogva, melyet a tisztség elfogadása által magunkra vállaltunk, el nem viselhetnénk. A mennyiben pedig azt is komolyan elhatá­roztuk, hogy választmányi üléseket valahányszor a jegyzői szakmába vágó ügyek megkívánják, de leg­alább is negyedévenként egyszer okvetlenül, és pe­dig az e tárgyban már fennálló választmányi hatá­rozatunk tartalmához képest vándor alakban fogunk tartani, még arra is kérjük igen tisztelt kartárs urat, miszerint minden a jegyzői tisztséggel össze­kötött teendők körében felmerülő mozzanatot vá­lasztmányi üléseinken leendő tárgyalás végett szor­galmasan feljegyezni szíveskedjék. Kegöly, 1889. évi augusztus 10. Kerbolt István, egyl. elnök. Ko­vács Gyula egyl. I. jegyző. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A Kapós-vizet levezető társulat aug. 27-én tartotta közgyűlését Dombovárott Döry József elnök­leté alatt; a jegyzőkönyvet Makfalvy Géza vezette. Ez ülésen az 1890. és 1892. évekre vonatkozó tiszt- ujitást a következőkép ejtették meg: Elnök-igazgató lett Döry József, alelnök Francsics József, — vá­lasztmányi tagok : Bertalan Alajos, Bobics Antal, Döry Tilmos, Heiszler József, b. Jeszenszky Andor, Németh Ignácz, Pál József, Takács Kristóf, T'oszt Gyula, Dr. Taszary János. Az 1888. évi pénztári számadás 1858 frt 62 kr maradvánnyal záródott. A jövő évi költségelőirányzat 8808 frt 26 kr bevé­tellel szemben 7120 frt 26 kr kiadással állapíttatott meg. A közgyűlés Döry József elnöknek sok évi hasznos és eredménydús működéséért köszönetét szavazott. Stummer Károly vállalkozónak engedélyt adott arra, hogy a Dombovárott létesítendő ezukor- gyárban szükséges vizet a csatornából vezethesse a gyárba. A dunaföldvári „katholikus legény-egyesület“ zászlója javára a dunaföldvári műkedvelő társulat augusztus 29-én színi előadást rendezett, mely al­kalommal Tóth Kálmán „A nők az alkotmányban“ czimü három felvonásos vigjátéka került színre szép

Next

/
Thumbnails
Contents