Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-12 / 38. szám

rője. Elegánczía dolgában egy sem volt különb, mint • prímás, a mi nem is illett volna. A bárónó, mikor meglátta a válogatott czigánylegények seregét, szinte elájult, váltig szorongatta a flaconját s hangos szóval hívta a konduktort. — „Hát kendtek mit keresnek itt,“ rivalt a konduktor ur a bandára, „nem látják, hogy ez az első osztály ?“ — „Épen azért czihelődtünk ide,“ felelt a prímás önérzetesen, „mert mivelhogy ebbe a kupéba váltottunk jegyet.“ — „A5biz’ a,“ vágott közbe a félszemü kontrás, „30 krajczár a biléta Apátiig s ekkora pénzért bizony a szegény czigány is megpróbálja, milyen ülés esik piros bársony széken.“

— Az alakulóban levő „Szekszárdi polgári vadásztársulat“ alapszabály-tervezetét a földmivelési m. kir. miniszter pótlás végett visszaküldötte ; úgyszintén a „Báttaszóki magyar polgári egyenruhás testület“-nek alapszabály-tervezetét is.

— Nyugdíjazás. A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta Lengyel László vármegyei árvaszéki kiadónak 1873 óta eltöltött szolgálati idő után 378 írttal lett nyugdíjazását.

— Nem sikerült kaszinó-estély. Szeptember 7-ére volt kitűzve a kaszinó-estélyek utolsója, ez azonban a szombaton egész nap tartó esős idő miatt nem volt megtartható. Ha az idő kedvezni fog — hallomásunk szerint — jövő szombaton lesz az utolsó estély.

— Br. Augusz Imre arczképe. Említettük már lapunkban, hogy T. Nyitray Lajos polgári iskolai tanár az utolsó Augusz képét diszmagyarban festi. A kép most teljesen elkészülve a polgári iskola nagytermében keretbe foglalva látható. Szeptember 7-én gr. Széchenyi Sándor főispán, Simontsits Béla alispán, Bernrieder József, a tolnám, szabadelvű párt elnöke, Perczel Dezső orsz. képv. és dr. Sass István megyei főorvos nézték meg a kész képet és elis- merésöknek adtak kifejezést annak sikerülte felett. Hasonló elismeréssel adózott a néhainak édes anyja, az özv. báróné, a kinek nagytermét fogja díszíteni nemsokára a diszmagyarban festett, élethű kép. — Gratulálunk a festőnek s kitartást kívánunk a továbbiakhoz !

— A népfölkelés köréből. A m. kir. baranyaitolnai népföikelési járás parancsnoksága oly czélból, hogy esetleges mozgósítás alkalmával népfölkelő tisztjelöltek kellő számmal rendelkezésére álljanak, a napokban fölkérte a községi és körjegyzői hivatalokat, hogy a területükön tartózkodó mindazon népfölkelő-köteles egyéneket, kik katonailag ki vannak képezve s a közös hadsereg vagy a honvédségnél mint volt tisztek vagy altisztek — ha egy éves önkéntesek, mint czimzetes altisztek — szolgáltak, népfölkelő tisztekké leendő javaslatbahozatal végett folyó évi november 1-ig jelentsék be ; azonban csak olyanok jelentendők be, kik : magyar állampolgárok és a polgári becsület és joggyakorlat teljes élvezetében állanak; általános műveltséggel, polgári állással és tekintélylyel bírnak, egészségi viszonyaik kedvezők és semmi olyast el nem követtek, mi a tiszti karakterrel ellenkeznék, s végül vagyonilag tisztességesen megélhetnek, vagy legalább 600 frt fizetéssel bírnak.

— Népszámlálás. A „Pester Lloyd“ értesülése szerint Baross kereskedelmi miniszter az országgyűlés elé törvényjavaslatot készül terjeszteni a népszámlálás végrehajtása tárgyában s e czélra hitelt is fog kérni. — A népszámlálás napja 1891. január 1-je lesz.

— A szeszes italok kimérése és kis mértékben való elárusitására vonatkozólag felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a kik tovább folytatni vagy kimérni szándékozzák a szeszes italokat, azok legkésőbb 1889. évi október 1-ig igényeiket folyamodásaik által tartsák fenn, illetőleg bormérési engedélyért folyamodjanak a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz. A kérvényben kiteendő az igénylő neve, lakása és foglalkozása, a kimérés helye, az elsőbbségi jogosultság hiteles bizonyítvány alapján, a teljes koruság, községi erkölcsi bizonyítvány, a magyar állampolgárság stb. Különben részletes felvilágosításokkal a községi jegyzők szívesen szolgálnak.

— A népfölkelés tisztikara már teljes számmal megvan. A honvédelmi minisztérium elkósziSzekszárd "V icL éltetette a névjegyzéket is, mely négyszáz lapra terjedő vastag kötetet tölt meg. Minden tisztről föl van jegyezve az is, hol és milyen szolgálatra alkalmas háború esetén. A népfölkelés első korosztályához 2775 gyalog és 300 lovas tiszt szükséges, a második korosztályhoz pedig összesen 3388. A népfölkelés egész tisztikara tehát 6463 főből áll.

— A regále kártalanítási tárgyalások megyénkben a következő időben tartatnak: Tamási- ban a dombóvári járásra szept 5—18-ig, Gyön- k ö n a simontornyai járásra szept. 23—okt. 5-ig, Pakson a du naföld vári járásra október 9 —19-ig, Szekszárdon a központi járásra okt. 23—31-ig, s végül Bony fiádon a völgységi járásra nov. 4—16-ig. A bizottság tagjai: Büky György p. ü. igazg. helyettes és Rá ez József p. ü. igazgató- sági számtiszt.

— Dühödt honpolgár. Tolnai József szekszárdi hazafias érzelmű „pógárember“ a napokban egy éles kaszával rontott feleségének és napának, özv. Vajda Istvánnónak, kiken súlyos sérüléseket ejtett; majd meg a rendőrökre fogta a kaszát, kiknek csak nagy erőfeszítéssel sikerült a hőst fegyvertelenné tenni. Atszolgáltatták a járásbíróságnak.

— Rabbi-pályázat. A szekszárdi izr. hitközség végre elhatározta, hogy magyar egyházi hitszónoki állást rendszeresít évi 1300 frt fizetéssel, úgy, hogy a mellékes jövedelemmel 2000 írtra fog szaporodni a rabbi javadalmazása. Az állásra pályázatot hirdettek s eddig már 10 pályázó jelentkezett. Üdvözöljük eme korszerű elhatározásért az izr. hitközség tagjait.

MEGYEI HÍREK.

— Helyreigazítás. A simontornyai járás derék szolgabirájától, P e s t h y Elek úrtól, lapunk múlt számában a ttizrendőri szabályok elhanyagolására vonatkozó hírre helyreigazítást kaptunk, melyet alább készséggel közlünk, mivel a szabályrendelet végrehajtásának akadályait kellő világításba helyezi. A lapunk szerkesztőjéhez intézett helyre- igazítás ekként szól ; „Lapod ez évi 36-ik számának „Helyi hírek“ rovata alatt a következő közlemény jelent meg: „A ttizrendőri szabályrendelet azon része, mely a szalmát, szalmás gabonának a házak mellett és közelében leendő elhelyezését betiltani rendeli, — mint bennünket értesítenek, — a völgységi járás kivételével, hol erélyes rendszabályok mellett folyik a végrehajtása e dolognak, majd az egész megye területén végrehajtatlan . . .“ stb. stb. A nélkül, hogy a simontornyai járás főszolgabírói hivatala mellett feltűnni vágyással reklámot csinálni volna szándékomban, a fentebbi közleménynyel szemben becses tudomásodra hozom, hogy a ttizrendőri szabályrendelet elleni kihágásban nálunk ez évben 101 egyén ellen lett marasztaló ítélet hozva, összzsen 892 frt birság összeg erejéig. Ezen kívül pedig 92 egyén ellen a tárgyalás folyamatban van. Kérlek, szíveskedjél ezen helyreigazító soraimat az igazság érdekében és annak tanúságaid ént, hogy mi sem alszunk, becses lapodban közzé tenni. Megjegyzem egyébként, hogy a vármegyének a betakarodást korlátozó intézkedése már oly régi, miszerint rendes viszonyok közt most már nem a szerint kellene a szabályrendelet emez üdvös intézkedéseinek foganatosítása körül működő járási tisztviselők tevékenységét és erélyességét mérlegelni, hogy ki büntet többet, jobban és ki nem, hanem a szerint, hogy melyik tisztviselő van azon helyzetben, hogy büntetést alkalmaznia immár nem szükséges. Sajnos azonban, hogy ily helyzettel, — daczára az előző években is alkalmazott szigorú büntetéseknek, — tudtommal egyik járás sem dicsekedhetik. Oka pedig ennek nem a járási hatóságoknál keresendő, hanem abban leli kutforrását, mert a takarodást korlátozó szabályrendelet alkalmazása a földmivelő népnek gazdasági érdekeit igen sok esetben érzékenyen sérti és károsodásával is jár ; de meg ott, a hol az „óh nép“ által hirdetett eszmék vannak túlsúlyban, a kortesbeszédek intelmeiből kifolyólag gyakran találkozik az ember makacs, nem engedni akarással is. Gyünk, 1889. szeptember 2. Pesthy Elek szolgabiró.

— A paksi tüzkárosuitak javára a legutóbbi kimutatás szerint eddig összesen 11557 frt gyűlt egybe.

— Tanitópályázat. Felső-Nyékre egy az or- gonálásban is jártas segédtanitót keresnek ; a kérvényeket Varjas Gábor ottani lelkészhez kell intézni.

— Katonai lóvásárlás fog tartatni megyénkben és pedig szeptember 26-án Dombóváron, október 2-án Hőgyószen és október 4-én Ozorán; mely alkalommal a hadsereg számára nagyobb számú lovakat szándékoznak beszerezni.

— Ritka szép szarvasbikát ejtett el a múlt héten ifj. Keresztes Mihály erdőőr a gyöngyösoldali erdőben; 1 méternél magasabb, erős, 14 ágii agancsa volt; 2 lövésre terítette le s az egyik golyó ben maradt a szarvas agancsában ; egy másik leteritett szarvas borjúban pedig 9 golyó volt s s még akkor is nagy üldözés után sikerült csak kutyák segélyével megkeriteni.

— Tolna vármegye árvaszéke által augusztus hóban a gyámpénztárból 4 félnek 2800 forint kölcsön tétetett folyóvá.

— A paksi tüzkárosuitak részére a „Pesti Hírlap“ szerkesztősége 133 frt 68 krt gyűjtött s ez összeget el is küldötte rendeltetése helyére. Ugyancsak e czélra Ozora községben 14 forint 70 kr és Eegöly községben 50 frt gyűlt be.

— Konyak-gyár Kaposváron. Lapunkban volt már szó azon tervről, hogy Kaposváron egy konyak-gyárt szándékoznak felállítani; ma már a terv konkrét alakot öltött, s egy szövetkezet összeállításra aláírási felhívás bocsájtatott ki. Az alakuló ülést okt. 6-án tartják meg.

— Vasúti hírek. T h a 1 y Emil, a három pécsi vasút üzletigazgatója mint már említettük, saját kérelme folytán szeptember 1-én uyugdijaz- tatott. Helyébe Horváth Lajos m. kir. államva- suti főfelügyelő neveztetett ki. Az uj üzletigazgató folyó hó 4-én délután Tlialy Emillel együtt Pécsre érkezett és 5-én a mohács-pécsi vasutat, 6-án pedig a pécs-baresi vasutat beható szemle alá vette'

— A bicske-székesfejérvár-sárosdi szárny- vasút ügye — mint értesülünk — napról-napra a megvalósulás felé közeledik. Rövid idő múlva meg fog ejtetni a közigazgatási bejárás is ; — mint liall- juc — Baross kereskedelmi miniszter is kiválóan pártfogolja a vállalatot, mely Fejóémegyének első viczinális vonala lesz.

— Halálozás. Tardy István ügyvéd, ki több éven át praktizált Pakson, múlt hó 22-én hosszú

/szenvedés után Topolyán jobblétre szendertilt, özvegyet és 4 árvát hagyván maga után.

— Eljegyzés. Popovics Gyula paksi főjegyző eljegyezte Gajáry Antal kalocsai főszolgabíró kedves és bájos leányát: Irénét.

— Gyászhir. Paczona Vilmos 1848—49. honvéd elhunytéról Írnak a fővárosi lapok, a következőkép festve szereplését a szabadságharezban : „Paczona Vilmos nyug. áll. hivatalnok, a szabadság- harcz egyik lelkes bajnoka meghalt. Mint főtábori biztos Csányi László kormánybiztosnak legmeghit- tebb futárja és kémje volt s oly vakmerő küldetésekre vállalkozott, melyekben százszor nézett szembe a halállal. Egyik nevezetes küldetése volt, midőn Jelasics tábora készületlenül találta a felkelő hadtestet Sukorónál s hírül jött, hogy a Rótt és Filip- povics által vezényelt utócsapat oly nagy, hogy az egész felkelőtábort tönkreteszi. Paczona ekkor megesküdött Csányinak, hogy ha neki szabadkezet enged az intézkedésre, 24 óra alatt a 9000 főből álló Rott-fóle hadtestet, mely már O z o r á n á I táborozott, lefegyverezteti. A felhatalmazást megkapva, Fehér-, T o 1 n a-, Baranya- és Somogyme- gyén keresztül utaztában mindenütt, a mig lovat váltott, a harangokat félreverette s a népet — mintegy 80 ezret — tömegesen Siófokhoz rendelte s mikor Rótt vissza akart húzódni, látta, hogy mily rengeteg ember áll a háta mögött s a fegyvert egyetlen puskalövés nélkül letette. Paczona neve sokáig függött az akasztófán s mikor a hőst elfogták, az újépületben kihirdették előtte a halálos Ítéletet. De ama nevezetes éjjelen, a melyen Haynau annyi foglyot elbocsátott, ő is kiszabadult.