Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-12 / 38. szám

14-én pedig délelőtt 11 órakor a központi választ­mány ülést fog tartani. = A megyei fillokszera-biztos dr. Eoboz Zoltán, a vármegyei fillokszera-alap szénkéneg-kész- letének kiegészítésére egy v a g g o n szénkéneg megrendelését kérte. = Rakasd, Belacz és Győré községek szőlő­hegyeiben a fillokszera jelenléte konstatáltatok. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága szeptember 7-én gróf Széchenyi Sándor főispán el­nöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyai közül közöljük a következőket: Ali*páu jelentéséből : A központi ügyforgalomba beérkezett 1259 drb, júliusról hátralékban maradt 590 drb, volt ösz- szesen elintézendő 1849 drb, ebből elintéztetek al- ispánilag 852, közgyűlésre fenhagyatott 36 drb, hát­ralék 961 drb, mivel 2 fogalmazó az elmúlt hóban szabadságolva vo't. A közigazgatás általános menete szabályos és fennakadás nélküli volt, a mint nem zavartatott meg rendkívüli módon a közbiztonság sem. A völgységi járás déli oldalán elterülő hegyi erdőségekben megtartott s több csendőrségi Örs összpontosításával foganatosított portyázás azon ered­ményre vezetett, kogy a szekszárdi csendőrszakasz parancsnokságához intézett följelentés szerint az ott garázdálkodott gyanús egyének a jelzett vidéken föl nem találtatlak. A szokatlan számban előfordult tüzesetek kö­zött Nagy-Szokoly és Felső-Iregh községekben pusz­tított a gondatlanságból eredt s a hosszan tartott szárazság és szélvihar következtében alig fékezhe­tett tűzvész, tönkre tevén ama községben 87 lak­házat s ezek összes melléképületeit, az utóbbiban pedig 27 lakházat, s innét átcsapva a szomszédos Szemcse-Csehi községbe, az uradalmi gazdasági épü­leteket és terményt. Úgy a járíshatóság, mint a közelben fekvő községek tűzoltói, a karöltve közre­működött lakossággal megtettek mindent a mentés érdekében ; a járási főtisztviselő előterjesztésére egy­szersmind a vármegye területén a nagy-szokolyi tiizkárosultak érdekében könyöradománygyűjtés ren­deltetett el. Fegyelmi büntetés rovatott ki községi köze­gekkel szemben 5 esetben, fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálat alá pedig vármegyei közegek 8 eset­ben vonattak. Megyei iirvaszéki elnök jelentéséből. Augusztusban érkezett az árvaszékhez 1735 drb, mely a múlt havi 3155 hátralékkal összesen 4890 drbot tesz ki. Ebből elintéztetett 2616, hát­ralékban van 2274, tehát az elintézetlen ügyek száma 881 darabbal kevesebb lett, mint julius végén. A gyámpónztár, a tartalékalap, az állandó és átmeneti letétek augusztus 31-én megvizsgáltatván, a felvett jegyzőkönyvnek, a folyóvá tett kölcsönök s a nyilvántartott ügyekről készített jegyzéket oly tissteletteljes jelentés kíséretében terjesztem fel, hogy e hó alatt az ügymenet rendes folyását za­varó, vagy rendkívüli intézkedést igén}dő eset nem merült fel. Megyei főorvos jelentéséből. A közegészségügyi viszonyok kedvezőknek je- lezhetők. Járvány sehol se lépett föl. Egyedül Tolnán az óvóintézkedések váltak szükségessé, nehogy ne­hány scarlatina eset járványos elterjedésbe menjen át; mig Gy.-Jovánczán és Kónyiban a tussis con­vulsiva számos enyhe esete is teljesen megszűnt. Különben a légző hurut, a levegőben szétáradt porrészecskók inger-hatása következtében volt a leg­elterjedtebb betegség. A védő-oltás megyeszerte befejeztetett. Az ireghi gyógyszertár felsőbb jóvá­hagyással írig Károlyra ruháztatott át. Orvosrendőri hullavizsgálat 1 erőszakos, 3 vé­letlen s 2 öngyilkos halálesetnél vált szükségessé. A közkórházban 3581 gyógyítási nap közben 208 ápolt közül gyógyult 78, javult 11, nem gyó­gyult 1, elhalt 5, további ápolás alatt maradt 113. Az állategészséget semmi kiterjedt járvány, vagy ragályos betegség nem zavarta meg. Kir. államépitészeti hivatalfőnök jelen­téséből. Az aratás idején majdnem egészen szünetelt kavics-szállítási és utépitkezési munkák augusztus elején ismét megkezdetvén, egész erővel folytatva lettek; különösen az útszakaszok folyó évre kisza­bott építkezési a bonyhád-bátaszéki, szakály-tamási és pinczehelyi utakon, mely utóbbi a vasútállomás és Sió hídja között teljesen kiépítve, felülvizsgálta­tott. Mind e munkák között azonban legnagyobb előhaladás jelenthető a megyei műutak fentartá- sára előirányzott kavics-szállitásnál, mert ezt annak vállalkozói még eddig nem tapasztalt korai idő­ben, vagyis augusztus hó végével befejezték. A műszak ügyekben egyéb felemlitósre méltó nem fordult elő. Kir. tanfelügyelő jelentéséből. A folyó ügyek intézése mellett a függőben maradt népiskolai tankönyvi lapokat, Holub János Szekszárd Vidéke. tyák még ma is daczolnak a viharral és elemekkel. Az őrtorony bő résekkel ellátva, a bemenetel le­hetetlenségét tanúsítja; ma azonban az őrtorony mellett semmiféle épületnek nyoma nun látható. A vár mai helyzetében is roppant erős ; falai tég­lákból és terméskövekből rakvák. A kiállott ostromok nyomait tanúsítják a fé­lig megkövesedett nehéz ágyúgolyók is, melyek a falakból kiállanak. Az őrtoronyba a feljárás vörös márványlópesőkön történik s a torony csúcsából igen szép kilátás nyílik. A vár lakható részeit sze­gényebb nóposztály bírja, mig a felső emeletet rak­táraknak s az uradalom okmánytárának használják) Ezen okmánytárban mintegy húszezer darabnyi ok­irat fekszik rendetlenül összehalmozva, melyben sok érdekes adat van az uradalmi törvényszék ülé­seiből, vallatásaiból és végzéseiből; s ha egy iró] kutatna közöttük, sok, regénynek való tárgyat találna bennük. Megemlítendő még, „Mózse“ török basa ne­véről elnevezett hegy is, mely hegy alatt II. Rá- kóezy Ferencz felkelő seregei kemény harezot vív­tak Ilüster császári seregével, mely ütközet emlé­két, egy, a mai napig is fennálló, feszület nélküli fakereszt is tanúsítja. Simontornya történetéből any- nyit tudunk, hogy az a Felség által 1730-ban Mer­ezi tábornoknak lett adományozva, ki 1755-ben örökös nélkül elhunyván, különféle adományozások utján, Simontornya Gróf Styrum Lymburg Károlyra került, ki igen jótékony cselekedeteivel kivívta az utókor háláját. Egyik nevezetes intézménye a Si- montornyán felállitott menház, melynek tagjai csak elaggott és elszegényedett nemesek lehetnek. Sty­rum gróf emlékére egy kápolnát állítottak fel, mely­nek kőtáblájára a következő vers vésetett : Ember ki erre jársz, Megállj egy pár szóra, S gondolj kegyelettel Styrmn Lymburg grófra. Gróf Styrum halála után gróf Eszterházytól örök áron megvette báró Sina Simontornyát, ki­nek családja azt még ma is bírja. Nevezetesebb épületei a simontornyai ferencz- rendü kolostor is, mely két bosnyák barát kezde­ményezésére, könyöradományokból befolyt pénzen építtetett. Továbbá a még fennálló régi megyeház, melynek két tornya csak az előbbi években, bonta- tott le. Ezen épület lerontásakor meg látliátok vol­tak a vallató és kínzó csavarok, a földalatti töm- löczök pedig a nedvesség ellen tölgyfával oldalt ki­bélelve, és fenekén padlózva voltak. Simontornya most rohamos lépésekben indul a haladás utján, s ebben különösen segédkezet •njiijt a vasút is moly, a kereskedelem és közleke­dés előmozdításával, Simontornyát jelentékeny sze­repre juttatja. K . . n József. polg. isk. tanár ur szakértő közreműködése mellett, átvizsgáltam, kijavítottam s a t. alispáni kivátalhoz 3 példáiyban leendő kiállittatása részben a közsé­gekhez leendő kiküldetés végett beterjesztettem. Minthogy e munka hosszasabb időt, nagyobb erőfeszítést vett igénybe, ez oknál fogva kötelessé­gemnek tartom nevezett tanár urnák e helyről ősszinte köszönetemet kifejezni. Beérkezett múlt hóban 96 ügyirat, melyből elintéztetett 76, az előbbi havi 99 hátralékból pe­dig 36, összesen 112, e szerint további feldolgo­zásra vár még 83 drb. Kir. ügyész jelentéséből. A letartóztatott egyének létszáma 172 főre terjedt, kik közül fegyházra Ítélt volt 43 egyén, börtönre 74, fogházra 26, elzárásra 3, vizsgálati fogoly volt'll, felebbezés alatt állott 15. A fogházi kórházban összesen 26 egyén ke­zeltetett, kik közül felgyógyult 9, további kezelés alatt maradt 17. Feltételes szabadságra 4 egyén bocsáttatott. Az élelmezés kifogástalannak találtatott, a fog­házi rend, tisztaság és fegyelem kielégítő volt. (Yége következik.) TOLLHEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET SÖRÉBŐL. Meghívó. A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató­választmánya folyó évi szeptember hó 26-án dél­előtt 10 órakor Kölesden ülést tart. Van szerencsém uraságodat, mint ezen vá­lasztmány tagját oly tiszteletteljes kéréssel meg­hívni, hogy az ott tárgyalandó két ügy nagy fon­tosságánál fogva azon megjelenni szheskedjék. Kelt Szekszárdon, 1889. évi szeptember 8-án. A tolnamegyei gazdasági egyesület nevében : Dr, Roboz Zoltán, Kovács Lásiló, egyes, titkár. egyes, elnök. Tárgysorozat. 1. A mezőrendőri törvényjavaslat tárgyalása. 2. Tolna vármegye átirata az „ebtartási sza­bályrendelet“ tárgyában. Jegyzőkönyv. Felvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület földmivelési szakosztályának 1889. augusztus hó 31-én Kölesden megtartott ülésén. Jelen vannak: Kovács László a szakosztály elnöke, b. Jeszenszky Kálmán, b. Jeszenszky János, Kovács Seb. Endre, Vidovszky László. Berurieder László, Fördős Dezső, Kovács János. Vizsolyi Ákos, Döry Zsigmond, Bischitz Zsigmond, Apáth Alajos, ifj. Pleszky Antal, Tschida Arthur, Kelecsónyi Ambró, mint a szakosztály tagjai, — Dr. Roboz Zoltán a szakosztály jegyzője, — Berurieder József, Sztankovánszky János. Perczel Lajos. Dr. Györky Lajos, Dömötör László, Séner Iván, Laky. Gusztáv, mint vendégek. A vármegye gazdasági egyesülete átlátván ama nagyfontosságu szerepet, melyet a műtrágyák a mezőgazdaságban játszani hivatva vannak, még ezen óv tavaszán több egyesületi tag részére jelentékeny mennyiségű műtrágyát közvetített kísérletezés vé­gett. A kísérletek több oldalról igen szép ered­ményre vezettek, úgy, hogy az elért eredmények összegezése igen kívánatosnak látszott s egyúttal az egyesület részéről felkéretett Tschida Arthur egye­sületi tag ur, hogy tartana ugyanez alkalommal egy felolvasást a műtrágyákról. Jelen szakosztályi ülésnek tárgyát tehát első sorban Tschida Arthur urnák „a műtrágyákról“ tar­tott felolvasása képezte, a mely teljesen színvona­lon mozgó s minden tekintetben nagy gonddal cso­portosított adatokkal bővelkedő felolvasást az összes je­lenlevők a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig majd a felolvasás befejeztével a felolvasó urnák a szakosztály nevében meleg köszönet szavaztatván, Sztankovánszky János ur azt indítványozza, hogy a szakosztály nevében kéressék fel az igazgató választ­mány, hogy az oly becses adatokat tartalmazó munka Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents