Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-12 / 38. szám

Melléklet szeptember 12-iki, 38, számhoz. Szekszárd 'V'id-éikie­az egyesület költségén nyomattassék ki, s olcsó áron boesájtassék a gazdaközönség rendelkezésére. Az in­dítvány a szakosztály részéről egyhangnlag elfogad--’, tatván, az a választmányi ülés elé terjesztetett, mégis oly megjegyzéssel, hogy egyesületi titkár megbiza- tik, miszerint a vármegye területén a műtrágyákkal véghezvitt kísérleteknek eredményét szedje össze, s az eredmények a megjelenendő munka vé­gén csoportosíttassanak. — Majd Fördős Dezső jószágfelügyelő ur nagy érdeklődés között ol­vasta fel a nagydoroglii uradalomban a superphos- phat és párolt csontliszttel véghezvitt kísérleteknek eredményeit; — épugy Yidovszky László jószágfel­ügyelő ur bemutatta a ráczegresi uradalomban a szintén superphosphat és párolt csontliszttel tett mütrágyázási kísérteteket árpa alá. Mindkét nagy- érdekű kimutatás a Tschida Arthur ur megjele­nendő művének végén * többi megyei tapasztala­tokkal egyesítve fog megjelenni. Egyesületi titkár megbizatik, hogy az egye­sület tagjait szólítsa fel, műtrágya szükségleteik be­jelentésére, a melyet az egyesület lehető kedvező feltételek mellett közvetíteni fog. Majd több jelenlevő tag részére az erdélyi gazdasági egyesülőit kiadásában Gothard Sándor tollából megjelent „Répa termelés“ czimü mű több példányban megrendeltetik. Egyéb tárgy nem lóvén, a szakosztály elnöke meleg köszönetét mond a jelenlevőknek az ügy iránt való meleg érdeklődésért, s az ülést feloszlatja. Kmf. — Jegyezte : Dr. Roboz Zoltán, mint a szakosztály jegyzője. A.z ebtartás rendezése. Az idén életbe lépett állategészségügyi tör­vény szerint, a veszettség korlátozása végett, a tör­vény életbe lépte után hat hónap alatt minden tör­vényhatóság a kutyatartásról szabályrendeletet tartozik készíteni, melyben a fölösleges kutyák tartásának megszorítása végett a kutyákra kivetett adó állapí­tandó meg. A törvény eme rendelkezése következ­tében ama törvényhatóságok, melyek ebtartási sza­bályrendelet alkotásáról még eddig nem gondos­kodtak, kötelesek arról mielőbb gondoskodni; azok pedig, melyeknek már most is van a kormány által jóváhagyott ebtartási szabályrendeletük, azt az állat­egészségügyi törvénynek megfelelőleg módosítani és kiegészíteni tartoznak. A szabályrendeleti tervezet szerint a kutyák 3 hónapos koruktól kezdve ebadó alá esnek. A luk- szus-kutyákra, vadászkutyákra (vizslák, kopók, aga­rak), a házőrző- vagy mészáros-kutyákra külön-külön vetendő ki az adó. A pásztorkutyáért, egy nyáj után egyet számítva, adó nem fizetendő. Az egy nyájnál vagy egy az utezától félreeső udvarban levő többi hasonló minőségű kutyák után azonban a lukszus- kutyákra ihegállaphott fokozott adó fizetendő. Az ebadó kivetése az ebösszeirás alapján tör- j ténik. Az összeírás évenkint júliusban történik. A j ki évközben jut kutyának birtokába, tartozik azt 3 nap alatt bejelenteni. A ki az összeírás után egy féléven belül szerez kutyát, az az egész, a ki pedig félév letelte után, az az évi díj felét tartozik fizetni. A kinek az adó alá fölvett kutyája évközben elvész, az ugyanoly minőségű kutyát adófizetés nélkül tart­hat, és csak, ha az újonnan szerzett kutyára maga­sabb adó esnék, tartozik különbözetet fizetni, ha pedig oly kutyát szerez, melyért valahol már az adót megfizették, azért adóval meg nem róható. Ha valaki ellen alapos gyanú merül föl, hogy adó alá be nem jelentett kutyát rejteget, az elöljáróságnak joga van a dolog mibenlétéről helyszíni szemle ut­ján meggyőződni. A kivetett adó minden év augusz­tus 31-ig befizetendő. Minden ebtulajdonos megfelelő számú, pléh- ből készült s az összeírás számát és évét föltüntető jegygyei látandó el. ki a jegyet az eb nyakszijára illeszteni köteles. A jegyek alakja évről-évre más lesz. A kinek kutyájáról a jegy elveszett, az a jegy árának megtérítése mellett újat kap. Vadászkutyára csak akkor adnak jegyet, ha gazdája vadászjegygyei el van látva. Az adó alól fölmentett kutyákat szin­tén el kell látni pléhjegygyel, de más alakúval, mint az adó alá fölvett kutyákat. Városokban a mészáros-, döggé- és hasonló nagyobb fajtájú kutyák szájkosárral látandók el. va­lamint általában a harapós kutyák is. Városokban a szájkosárkényszert a hatóság mindenféle kutyára elrendelheti, kivéve a pórázon vezeteit vizslákat. Falukon a harapós házőrző kutyák, ha szájkosárral nincsenek ellátva, lánczou tartandók s csakis éjjel és csak bekerített helyen bocsáthatók szabadon Városokban és nagyobb községekben a gyepmester időn kint razziát tart és a jegy gyei vagy szájkosár­ral el nem látott, valamint a lánczon nem tartott harapós házőrző kutyákat összefogdossa. Az össze- fogdosott kutyákat csak megfelelő birság után ad­ják vissza a háztulajdonosnak. A gazdátlan ebek föltétlenül elpusztitandók. Az ebtulajdonos a kutyája álul okozott kií­rókért felelős, ha a kutyát ingerelték, az ingerlő a felelős. A pásztorkutyák az önről fél lábszárukig lelógó kolonczczal látandók el. A ki a kutyára je­gyet váltott ugyan, de azt a kutyán nem viselteti, ha adó alá nem eső kutyáról van szó, 50 krtól 5 írtig, ha pedig adó alá eső kutyáról, 10 írttól 20 írtig ; a ki másnak a kutyájáról a bárczát elidege­níti, vagy a ki a más kutyájára szóló bárczát saját kutyáján használja, vagy végül a ki saját kutyájára szóló bárczát másnak adja, 20 írttól 50 írtig ter­jedő pénzbüntetéssel sújtandó^ mely nem fizethetés esetén megfelelő elzárásra lesz átváltoztatva. A sza­bályrendelet ellen más tekintetben vétők kihágást követnek el s liusz forintig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendők. Az ebadó czimén befolyó összegeket első sor­ban állategészségi, másodszor közegészségi és állat- tenyésztési czólokra fordítják. Felhivás. A tűzoltói intézmény nagyobb tökélyre eme­lése és továbbfejlesztése czéljából igen üdvösnek tartanám, ha Tolna vármegye területén működő tűzoltói testületek egy megyei szövetkezetté alakul­nának át. Ez által a tűzoltóság tagjai egymás gon­dolatait kicserélve, a vezénylet és gyakorlati műkö­dés terén bizonyos egyszerűséget és egyöntetűséget létesítenének. Ugyanazért veszek magamnak bátorságot Tolna vármegye összes tűzoltói testületéit és azok ólén álló főparancsnok urakat ez utón tisztelettel fölkérni, szíveskedjenek e tárgybani véleményüket velem kö­zölni, hogy a további lépések mielőbb megtótet- hessenek. Bajtársi üdvözlettel maradtam Duna-Földváron, 1889. szeptember 5-én. Reitter József, tűzoltói elnök és főparancsnok. Tisztelettel felkérjük úgy a községek t. elöljáróságait, valamint hátralékos elő­fizetőinket és hirdetőinket, hogy a nekik megküldött nyugta alapján tartozásaikat még e hóban beküldeni szíveskedjenek. HELYI HÍREK. — A szekszárdi kir. törvényszék elnökévé Dezsőffy Géza pestviclóki kir. törvényszéki bíró neveztetett ki. Törvényszékünk uj elnökéről a leg­kedvezőbb hírek érkeztek hozzánk ; s igy már előre is örvendhetünk azon, hogy törvényszékünk az uj elnökben, ismét egy kiváló jogászt és társadalmi tekintetben minden előnyös tulajdonságokkal bíró férfiút nyert kit a legmelegebben üdvözlünk kö­rünkben s őszintén kívánjuk, hogy az itteni viszo­nyokkal megismerkedve, kellemesen érezze magát városunkban. Törvényszékünk iránt bizonnyára el­ismeréssel fog adózni, mert ily intelligens, kitűnő szakképzettségű és kiváló munkaerejű bírói kart kevés törvényszék kebelében lehet találni. Folyó hó 13-án érkezik Szekszárdra és másnap, szombaton fogja letenni az esküt a teljes tanácsülésben. — Kiadó lakás. Szedresi Béla selyemgyári felügyelő, Budai utczai, Csóri-féle házban levő 3 utczai szobából, konyha, pincze, élés- és fáskam­rából álló lakások azon n a 1 kiadó. — A honvéd ellenőrzési szemlék Szekszár- don október 14. és 15-én fognak megtartatni. — Borzasztó záporeső látogatta meg váro­sunkat múlt hétfőn délután. A kisasszonynapi vá­sár éppen tetőpontján állott; ritka látogatott né­pes sokadalom lepte el a vásártér minden zugát, midőn villámgyorsasággal, minden különös előjel nélkül, egy perez alatt a szó szoros értelmében meg- eredtek az ég csatornái és ömlött a záporeső úgy, hogy pár perez alatt lábnyi magasságú viz lepte el a vásártért. Fejvesztetten kapkodtak a vásárosok, hogy a földön heverő holmijukat a megsemmisü­léstől megmentsék ; de fáradozásuk a nagy kapko­dásban majdnem teljesen sikertelen maradt. Azok a kisebb árusok, kik a földön kiterítve árulták czik- koiket, legnagyobb kárt szenvedtek, mert a hirte­len zú inió vizárból alig tudták megment-ni áru- czikkeik egy részét s az is majdnem teljesen liasz- navehetetlenué vált. A Dicenty-ház előtti edényesek áruezikkeit a zápor elsodorta és a vásártér közepén csak cserepek alakjában találta meg a maradékait, egy részét fáradságos munkával lehetett megmentenie a zápor megszűnte után. Az emberek a közeli házakba, sátrakba, hordókra, kocsikra menekültek, mert a viz oly gyorsan lepte el a vásártért, hogy a városba menekülésről szó sem lehetett. Majdnem térdig érő vízben kellett gázolni azoknak, kik menekülő helyet hamarjában nem találtak. A vásárteret körülvevő árokból a kitóduló viz egy sárközi asszonyt kis lányával együtt leütött lábáról s csak nagynehezen tudott megszabadulni a rohanó vizár elől. Az épülő-félben levő Pirnitzer-ház előtt szintén egy asszonyt sodort el a z á- p o r, a ki csak nagy vergődés után tudott a közeli téglákba kapaszkodva megmenekülni. — Egy bekapott vidéki atyafit pedig a csendőrök az iszapból emeltek ki; de nem volt benne köszönet, mert megmentéit, a csendőröket éktelen czimekkel tisztelte meg, úgy, hogy végre is bekí­sérték a szolgabirósághoz. A sétpatakon egész szál fenyőket és gerendákat sodort a ro­hanó ár, melyek a pályi-gödör hírhedt alkotmányá­ból kerültek. A selyem gyár helyiségeit térdig érő viz és iszap lepte el, melyet a gyárnál éppen munkában levő munkásnők Mali- csek Ödön felügyelő fáradhatatlan buzdítása mellett alig voltak képesek megtisztítani a helyiségekbe betóduló víztől és iszaptól. Áldozata is lön a nagy zápornak ; Nyéki Istvánná kert-utezai lakos, egy 64 éves öreg asszony, ki férjével a szőlőhe­gyeken diót szedett; az ár elől haza igyekezett, de a temető feletti árokban elérte őket a rohanó ár és az asszonyt magával sodorta. Az újvárosban, a templom előtti téren fogták ki a holttestét. — Feltűnően sok czigány csavargott a leg­utóbbi vásár alkalmával városunkban s több helyen ami kezük ügyébe akadt, azt csakhamar eltüntették, így egy pándzsó-utezai házban a szobából elvittek egy fehér gyöngyökön függő oválalaku arany nő- medaillont; másutt meg több arany-gyürüt és férfi- melltűt; s eddig nem sikerült a veszedelmes tolva­jokat kézre keríteni. — Lódi János h}rppodromában múlt vasár­nap volt az első előadás valóban rengetegnek mondható közönség előtt, ember-ember hátán to­longott a nagy helyiségben ; igen ügyes mutatvá­nyokkal szórakoztatták a közönséget, habár ezúttal még a társulatnak csak egyik része mutatta be magát. — A zóna humora. A héten történt ez az eset. A vonat egyik első osztályú kupéjában két elegáns hölgy ült. Egy báróné és a társalgónője, egyedül ültek a kocsiban, nem zaklatta őket senki s ezen persze nagyon örvendtek, mert asszonyok­nak mindig van olyan megbeszélni valójuk, a mi­hez senkinek semmi köze. Mözsön azonban vége szakadt a kellemes magánynak. A kupé ajtaja ki­nyílt s belépett egy göndörhaju, barnaképü legény ; a ruhája nem a legújabb divatnak hódolt, gyűrött kalapja nem volt szalonképes, a félretiport sarkú c-zipője orrán pedig terjedelmes „hiány“ volt. A hóna alatt hegedűt szorongatott: czigányprimás volt az istenadta, még pedig a szegényebb fajtából való. A prímás után a kupéba ezammögött a félszemü kontrás, utána jött a sanda klárinétos, ezt nyomon követte a kis bőgős és a czimbalom köpezös ve-

Next

/
Thumbnails
Contents