Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-01-24 / 5. szám
IX. évfolyam. 5. szám. Szekszárd, 1889. január 24. TOHEHST-A. vármegye törvényhatósági, tanügyi, közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi heti közlöny. Előfizeiési ár : Egész .évre . . . 6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: S ó t p a t a k-u t c z a 1113. sz. a. v Kiadóhivatal: S z ó c h e n y i-u t c z a 172. sz. ZEür etetési díj a In ; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények : 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Fő munkatárs : Sener Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Gr eiger Gr y ula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. ■A. fillokszera elleni védekezés. E lap hasábjain két czikk jelent meg a fillokszera elleni védekezésről, a melyekben a szőlősgazdáknak egy ut jelöltetik ki, melyen haladniok kellene, ha a biztos pusztulástól meg akarnak menekülni. Első sorban örömmel veszem tudomásul, hogy a czikkiró ur is' osztja az általam már régebben képviselt elvet, hogy első sorban mindent el kell követnünk a meglevő vágyó n lehető megvédésére s erre mai nap nincs más mód — a mely a mi hegyvidékeinken alkalmazásba jöhetne — mint a szénkéneg. S ennek kapcsán örülhet a szőlő- birtokosság, hogy a pécsi fíllokszera-kon- gresszus megtenné már is gyümölcsét, a mennyiben az annak kebeléből kiküldött bizottságnak — mely gróf Andrássy Aladár és Ordódy Lajos urak vezetése alatt tisztelgett a földmivelésügyi miniszter ur ő nagy- méltóságánál, — a szénkénegnek jutányosabb áron való beszerezhetését kérve — az a határozott Ígéret adatott, hogy a szénkéneg ez év tavaszán 14—15 forintjával fog a termelő közönség rendelkezésére bocsáj- tatni. Ehhez jön még azon örvendetes tény, hogy a közlekedésügyi minisztérium ugyanazon kiküldött bizottságnak tett ígérete alapján a szénkéneg szállítási díj tételét minimálisra redukálta s megígérte, hogy az ösz- szes vasúttársaságoknál a szállítási kedvezményeket kieszközlendi. S igy a múlt évi 23 f intos szénkéneg helyett 16 — 17 frtos szénkéneg fog a szőlőbirtokosság rendelkezésére állani. Van azonban a ezikknek egynéhány pontja, a melyekre én reflektálni — a szőlőbirtokosság érdekeinek megóvásaczéljából — elmulaszthatatlail kötelességemnek tartom. S ez az amerikai szőlők kérdése. Nem akarok Dr. Szabó Miklós ur vagy Dr. Goethének jelentéseivel foglalkozni, hanem határozottan el akarom mondani, hogy állunk az amerikai vesszőkkel, úgy a direkt termők, mint az oltványokkal; felelni akarok azon k é r d é s r e, h o g y hát a f i 1.1 o k s z e r a-ii g y c s a k u g y a n m e g v a n-c oldva a z amerikai o 11 v á- n y p k k a 1, a m int az a jelzett c z i k k b c i oly határozottan k i- * m o n d a t i k ? K i j e 1 e n t e m, bogy a fi 11 o k- s z e r a-k érdes az a m erikái o 11- V á n y o k k a 1 még mindig nincs m e g o 1 d v a, s folyton azon álláspontot kell hogy elfoglaljam, melyet eddig elfoglaltam, hogy az amerikai vesszők jövőjét, legyen az direkt termő vagy oltvány, még sötétség fedi, s a kérdés tisztázva épen nincs. Mert hát hogyan is állunk az amerikai vesszőkkel ? Az amerikai vesszők értékét a szerint mérlegeljük, hogy hogyan képesek a fillok- szerának ellenállni. Abszolút ellenálló képességgel természetesen csak az oly fajt jelezhetjük, melynek gyökerén a fillokszera semmi körülmények között sem fordul elő, —ilyen amerikai szőlőfaj csak e g y e 11 e n-e g y van, a Scupper non g, a mely azonban a mi klimatikus viszonyaink alatt éppen nem tenyészik, s igy a számításból ki kell teljesen hagynunk. Már most minden - •■ven nevezendő amerikai vessző, a mely csak hozzánk behozatott, kivétel nélkül mindnek gyökere el van lepve fillokszerá- v a 1. Legyen az a Riparia sauvage, Jaquez, Herbemont, York Madeira, Vitis Solonis, Vialla, Othello, Concord, Canada, Taylor stb. stb. Tehát minden amerikai vessző gyökerén — a jelzett Scuppernongot kivéve — él a fillokszera kisebb-nagyobb számban, s az a fillokszera természetesen kisebb-nagyobb pusztítást csinál annak az amerikai vesszőnek gyökerén. A fillokszera szájrésze által okozott szúrások egész felületesek a Eipária sauvage-on, vagyis a nnak le g k e- ve sebbet ártana k, u g y, h o g y a R i p a r i á t kitünően ellenálló fajnak kell h o g y t a r t s u k. S igy nyíltan áll mindenki előtt, hogy ha a szőlősgazda elültetné a Ripáriát, úgy meg' lenne mentve a fillokszera-pusztitástól, — minthogy azonban a Riparia gyümölcse teljesen élvezhetetlen, igy hiába ültetjük a Ripáriát, mert nem lesz róla mit szüretelnünk. A Ei- pariának azt a kitűnő tulajdonságát, hogy a fillokszerának minden amerikai vessző között legjobban ellenáll, arra kezdték használni, hogy az európai nemes szőlőfajokat reá oltották, s igy alul megvolt az ellenálló alany, melynek a fillokszera pusztítása nem ártott, mig felül az élvezhető, szüretelhető nemes gyümölcs. Erre vissza fogok térni, mint legfontosabb kérdésre, s ezért most elősorolom azon amerikai fajokat, a melyeknek gyökerein a fillokszera kisebb-nagyobb mérvű, és pedig szervezetbe ható pusztításokat okoz s igy a szerint, a mint az az amerikai szőlőfaj nem volt képes teljesen kifejlődni, — a kedvezőtlen talaj- viszonyok miatt, a fillokszera pusztításainak csakugyan áldozatul is esik ; ezek az amerikai szőlőfajok természetesén már nem nevezhetők abszolút ellenálló képességgel bíróknak, hanem resistentiájuk csakis a kedvező talajviszonyoktól van függővé téve — s igy csak relativ ellenálló képességgel bírnak. Ezek közé a fajok közé számítjuk a Vitis aestivalisnak néhány képviselőjét, mint a Jaquezt, Herbemontot, Cunriingha- not, s a hybrid Viallát, a melyek az úgynevezett direkt termő amerikai fajoknak fő képviselői. — Végre az amerikai vesszők harmadik csoportjához tartozó szőlőfajok kivétel nélkül mind— a legtöbb talajban elpusztulnak — s ezek a Taylor, Clinton. Concord. Elvira, Triumph, Othello stb. Az utolsó csoporthoz tartozó amerikai szőlőfajok szaporítása éppen nem ajánlható a szőlőbirtokosoknak, azért, mert azok eiőbb- utóbb el fognak mind pusztulni, igy tehát a Taylor, Concord, Clinton, Elvira, Triumph, Othello s még egy egész serege a valamikor égig magasztalt amerikai szőlőfajoknak, az eszél.yes szőlősgazda számításaiból kell hogy kimaradjanak ! A Vitis aestiraüs csoport képviselői közül a direkt termő Jaquez és Herbemont ha kedvező talajviszonyokra akadnak, úgy a fillokszerának ellent fognak állni, s igy a jelzett két faj szaporítása minden szőlősgazdának ajánlható, és pedig mint direkt termő faj, vagyis mint olyan, melynek bora consnmabilis, élvezhető, s igy a másod-, harmadrendű borvidékeken jövőnek néznek elébe. Az a szőlősgazda azonban, ki ezt a két direkt termő fajt szaporítani kívánja, először nagyon is kicsinyben kezdje, tegye saját maga tanulmánya tárgyává, váljon az ő talajában az a Jaquez vagy Herbemont csakugyan képes-e teljesen kifejlődni, adop- tálódni, mert csak attól van függővé téve ellenálló képessége. Mert az, ki e tanácsot nem követi, a legnagyobb csalódásnak, anyagi veszteségeknek lehet kitéve. Hátra van az amerikai vesszők alkal- mazhatásánnk egyik legfontosabb kérdése : az oltványoké. Magyarországon igen sok borvidék oly kitűnő, nemes bort terem, hogy ezeknek faji jellegét, kivitelképességét minden körülmények között fenn kell tartani, s igy az ily borvidékeken a Lapunk mai száma 10 oldalra terjed. direkt termő ameri k a i faj ok ne m
