Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-05-09 / 20. szám

TOLLHEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL. Az egyesület titkári hivatala a következő leira­tot kapta : A véletlen által egy időre csoportosított mag- deburgi-, windsori-, és párisi kiállításokat egyesü­letünk tagjai egy gazdasági tanulmányút rendezésére használják fel. E kirándulás programmját azon ké­réssel van szerencsém átszolgáltatni, hogy azt lehető széles körben ismertté tenni kegyeskedjék. Felkér­jük egyszersmind az ügy érdekében, hogy a vidéki gazdaközönség között az általunk rendezendő kiállí­tásnak minél szélesebb körben legyen kegyes propa­gandát csinálni. E kirándulásnak egyszersmind ezé Íja a néhány év előtt Budapesten megtartott nemzetközi gazdacongressuson részt vett franc zia gazdáknak és tudósoknak szívességét a párisi nemzetközi gazda- dacongressus alkalmával viszonozni. Budapest, 1889. április hó 27-én, kollegiális üdvözlettel: Ordódy Lajos s. k. Baranyay István s. k. Baross Károly s. k. Gazdasági tanulmányút Magdeburg-, London- és Párisba. A magyar gazdák a magdeburgi-, londoni- és párisi kiállítások összeeső idejét egy felette ér­dekes tanulmányút rendezésére használják fel. Á kirándulásban az orsz. m. gazdasági egyesület tag­jai s azoknak felnőtt családtagjai (nők is) — ama gazdák pedig, kik az orsz. m. gazdasági egyesület­nek nem tagjai az egyesületbe való belépés után — vehetnek részt. A kirándulás tart junius hó 18-ától Julius 6-áig s az egész utón az utazás és ellátás költségeinek fedezésére a rendező bizottság­nál lefizetendő összeg 230 — 250 frt közötti lesz. Az étkezés utazás közben közösen (table d’ höte) történik, útközben azonban csak ebédről gon­doskodik a rendezőség a lefizetett díjért; reggeliről és vacsoráról az utasok maguk gondoskodnak. Na­gyobb városokbani megálláskor a kirándulók meg­jelölt 8—10 első rangú vendéglőben reggeli és 6 órai ebéddel tetszésük szerint láthatják el magukat, a fizetéseket a rendező bizottságtól nyert szelvé­nyekkel fogják eszközölni. Ugyancsak ilyen szel­vények alapján fognak szintén első rangú szállodák­ban szállásban részesittetni (2 személy egy szo­bában.) Az utazás után fenmaradt szelvények a ren­dezőség által készpénzfizetés ellenében fognak visz- szaváltatni. Vasúton az ut 2-ik osztályon, hajón 1-ső osztályon megy végbe kényelmes elhelyezés­sel, nőknek külön kupé, illetőleg kajüt állván ren­delkezésre. A kik vasúton l-ső osztályon óhajtanak utazni, 20°/o körüli felülfizetéssel 1-ső osztályú ko­csikon helyeztetnek el. Az ut programmja a következő. Junius hó 18-án déli 12 órakor indulás'Buda­pestről. Junius hó 19-én reggeli 6 órakor Be­csen és Bodenbachon keresztül érkezés Drezdába. Junius hó 19-én d. u. 1 órakor indulás Magde- burgba, ugyanoda érkezés d. u. 5 ó r a k or. Junius hó 20—21-én tartózkodás Magdeburgban, onnét indulás 21-én d. u. 5 órakor. Junius hó 22-én reggel 6 órakor érkezés Wissingenbe, hajóra szállás, 8 órai tengeri ut után d. u. 4 órakor ér­kezés Sherrnessbe, honnét vasúton továbbutazás és este 8 órakor érkezés Londonba. Junius hó 22—29-éig tartózkodás Londonban és naponként kirándulás Windsorba, az angol gaz­dasági egyesület 50 éves jubileuma alkalmából ren­dezett gazdasági kiállítás megtekintésére. (A kirán­dulás oda-vissza naponként 60 krba kerül). Junius hó 29-én reggel 8 órakor indulás Londonból Newhawenen és Dieppen keresztül este 8 órakor érkezés Párisba. Junius hó 30-ától julius hó 7-éig tartózkodás Párisban, a franczia kiállítás megtekintése ; részvétel a julius 4-én meg­nyitandó nemzetközi gazdacongressuson. Visszafelé utazás tetszés szerinti időben, a je­gyek 20 napig érvényben maradnak a Basel, Salz­burg, Grátzi irányban. Az utón tolmácsok állnak rendelkezésre azoknak, kik az egyes nemzetek nyel­vét nem értenék. Felhívjuk ez utón is a gazdakö­zönséget, hogy használja fel az alkalmat egy olyan tanulmányi ut megtételére, a melyet a véletlen csoportosított csak az élelmes tanulni vágyó kihasz­nálására. Bejelentéseket elfogad a kirándulás rendező­bizottsága (Budapest, Köztelek) junius hó 5-éig ; ugyanaddig az utazási költségből 100 frt sziutén fenti czimre küldendő. A rendező-bizottság : Ordódy Lajos, Baranyay István, Szemere Huba, Baross Károly. Felhívjuk az egyesület tisztelt tagjainak fi­gyelmét eme rendkívül érdekesnek kínálkozó tanul­mányútra, megjegyezve, hogy a titkári hivatal a közvetítést a legnagyobb készséggel teljesíteni fogja. Elnöki megbízásból közli: Dr. Koboz Zoltán, egyesületi titkár. Az egyesület kebelébe újonnan beléptek: Döry Stefánia (Zomba), Ujfalusy Imre (Szekszárd) mint részvényes tagok. Kamenik Lajos (Kis-Dorogh), Dallman György (Kis-Dorogh) mint évdijas tagok. HELYI HÍREK. — Lapunk mai számának „Tárcza“ rovatá­ban megkezdjük a közlését Széllé Zsigmond já­Szekszárd V idéke. rásbiró urnák, a jeles régésznek nagybecsű leírását a b ö 1 c s k e i folytatólagos ásatásokról, melyek oly könnyed, kellemes stílusban vannak Írva s tárgyuk oly érdekfeszitő, hogy minden müveit ember leg­nagyobb élvezettel olvashatja. Továbbá ugyanezen rovatban mutatványt közlünk Timer János némedii lelkész „Szabados Ilonka“ czimü költői be- szélyéből, mely költői becsénél fogva megyénk iro­dalmának díszére válik. Reméljük, hogy a derék munka megyénk müveit közönségének méltó párt­fogásában fog részesülni, mert „Szabados Ilonká“- ban oly élvezetes, költői müvet fognak nyerni, mely a müveit léleknek mindenkor kellemes szórakozást fog nyújtani. Megrendelhető szerzőnél 1 frt 50 krajczárjával. — Díszes esküvő lesz folyó hó 16-án délu­tán 6 órakor a belvárosi templomban. D ö r y László a központi járás derék szolgabirája vezeti oltárhoz bájos aráját Nagy Erzsiké urhölgyet, Nagy N. János kir. közjegyző kedves, szép leányát. Nász­asszonyok lesznek: Döry Dénesné és Fördős Vil- mosné, násznagyok: Döry József és Fördős Vil­mos. Nyoszolyó : Börzsönyi Sárika, vőfély: Kurz István. — Adományok a bikácsi tüzkárosultak ré­szére. Kovács György altábornagy Kolozsvárról 10 frt, dr. Sehvetz Antal ügyvéd Bonyhádról 1 frt. N. N. 40 kr, lapunk szerkesztősége 5 frtot adomá­nyoztak a bikácsi tüzkárosultak részére, összesen tehát 16 frt 40 krt, mely összeget elküldtük az ottani elöljáróságnak. Egyúttal felhívjuk Tolname­gye lelkes közönségét további szives adakozásra, a szerencsétlen tüzkárosultak érdekében ; a be­gyült összeget szívesen közvetítjük a bikácsi elöl­járóság kezéhez. — Személyi hír. Fejős Imre, a szekszárdi takarékpénztár vezérigazgatója fürdőbe utazott ; csak julius hóban érkezik vissza Szekjizárdra. — A szekszárdi polgári olvasókör nyári he­lyiségét múlt vasárnap nyitották meg nagyszámú közönség részvétele mellett. Este aztán megkezdő­dött a táncz, a díszesen kivilágított helyiségben F ülés Ferkó tolnai zenekarának működése mel­lett, s tarto't mindaddig, mig a Bezerédj-utczai tűz szét nem riasztotta a közönséget; a tűznek aztán a kör vendéglőse, Pernitz József itta meg a levét, mert a vendégek nagy része elfelejtett fizetni s szegény vendéglős ámulva nézte, hogy miként rohan ki a publikum, megfeledkezve fizetségbeli kötelezettségéről. — A tűz után a közönség kisebb része visszatért s a legjobb kedélyhangulatban foly­tatták a tánezot és mulatást éjfél utáni 2 óráig. Folytatás a mellékleten. Mert haj ! a csillagnak a fényét kioltja, Ha terül az égre sötét felhők foltja, Ragyogó dicsőség arcza lesz sötétté, Szerencse szekere, ha útját megvété. S volt részünk ebben is, törökkel, tatárral, Hogy ránk zúdult a sors e pusztító árral, Nemzeti nagylótiink veszni tért, elmúlott, Dicsőségünk fényes csillaga lehullott. De mert e szép hazát igazán szerettük, A keserű bajnak gondját elvetettük, Addig iparkodtunk, addig erőlködtünk, Talpra álltunk újra s győzedelmeskedtünk. S én mondom, fiaim, a szót megértsétek, Híven a szivetek mélyére véssétek : A mely nép hazáját igazán szereti, Elejtheti sorsa, de el nem temeti. A hon szerelmével a hol a szív telik, S nagyratörő fiák a zászlót emelik, Lemarad a törzsről, lemarad mi korhadt, Megpróbál a veszély, de el nem tiporhat. Azért, ha a zászló újra hína bajra, S ébredne a magyar ismét csatazajra, Magasra a zászlót, hadd lengjen, lobogjon, Nincs, ki a hazáért nyomán ne robogjon. Magasan a zászlót, ha harczi kürt riad, Fegyverre, fegyverre hazám minden fiad, Ki a hivó szóra síkra szállni nem mer Hazáért, királyért, nem magyar, nem ember ! így szokott az öreg, igy az ifjúságra Hatni, igy tanítja a hazafiságra, Ragyog is az arcza mindkét unokának, De örömmel menne ma is katonának ! \ Máskor meg ez a rend : főikéi guzsalyától Öreg Petresné és veszi a szót által, Kezében biblia, forgatja-forgatja, A keresett helyet mig kitapogatja. A hány csillag ragyog a tündöklő égen, A hány homokszem van a tengerfenéken, E könyv tartalmánál mind semmibe mennek : Annyi jóságáról tanít az Istennek. Olvassa Petresné a nagyok elestét, Bűnük büntetésén szomorú elvesztét, A kegyes Nábobot, kit gonosz sors éré, Mint omlott az útra gaz Jezabel vére. Eli pap fiait, a lator gazokat, Bajba a kik vívók népüket s magokat, Eli papot, azt a jó, de gyenge apát, Fiai gazságán mint szegé a nyakát. A lánglelkü Illést tüzes szekerével, Ajkán a feddőző Isten törvényével, Ki a bűnt eléri és meg is bünteti, Gonosz czólu szándék elé kezét veti. Az egész háznép az Istennek hatalmát — Bámulva hallgatja keze diadalmát, Borzad a gonosztól, mintha volna tartva Már is feje fölött boszuállás kardja. Majd fordul a levél, biztató szó rezdül, Hogy olvassa tovább — a légen keresztül, Az Isten kegyelme, mint a tenger árad, A bűnössel is jót tenni el nem fárad. Langy szellő fuvalma lengeti a léget, Borítják megszáradt csontok a vidéket, De életre kelnek langy szellő fuvalmán, Az erős Isimnek kegyelme hatalmán. Jósága hatalmán a tetem bár porhadt, Életre kél a csont, legyen még oly korhadt, A kihalt mező lesz virágok bölcsője, Mert ráfuvalt az Ur kegyelme, szellője. Az elesett bűnöst újra fölemeli, Ha megtérő-száaidék hozzá vezéreli, S ha ki Ö rá épit és Ö benne bízik, Maradékával is jót tesz ezer izig. Jöjjetek, a kikre az élet keresztje Gyötrelmes szenvedést, kínos bajt rekeszte, Borútok eloszlik, a baj lesz feledve, Mihelyt szárnyaival vagytok védve, fedve. Hogy elhallgat a szó és a könyv betéve, A mit hallottak, lesz híven szívre véve, Biztató szavaid a leikébe Írja Mindegyik, Gileád égi balzsam-irja. Petresóknól ime igy múlnak a télnek Estéi, e háznép oly boldogan élnek, 8 a szökkenő perczek mig igy gyorsan múlnak. Kicsiny, nagy c háznál addig jót tanulnak. Támer János. Újabb közlemény a bölcskei sirmezőről. Midőn korán elhunyt Dr. Lipp Vilmos, jeles régiség búvárunk a keszthelyi népvándorlási teme­tőben mintegy 4000 sirt felkutatott, kétségtelenül

Next

/
Thumbnails
Contents