Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-18 / 17. szám

Rendkívüli melléklet április 18-iki, 17, számhoz. Szekszárd '%7’icLéice­— Elveszített betétkönyvecskék. Tolna kiál­lítási helyijei a 210,692. sz. postatakarékpénztári betétkönyvecske, valamint Ocsény kiállítási helyijei a 260,432. betétkönyvecske elveszittetett, s ha egy havi törvényes határidő letelte után igény ezekre nem támasztatik, semmiseknek fognak nyilváníttatni. Továbbá a 12,883. és 70855. sz. betétkönyvecskók Dunaföldvár, a 33,433. és 260,686. sz. Dombóvár, a 250,151. és 250,152. sz. Paks, a 191,311. sz. Szakos, a 53,551. és 168,201. sz. Tolna, a 72,923 sz. Pinczekely, a 99,517. sz. Bonyhád, a 52,960. sz. Simontornya kiállítási helylyel elviszitett betét- könyvecskékre többé sem betétek, sem visszafizeté­sek nem eszközöltetnek. — Eljegyzés. Pápay Gyula paksi órás el­jegyezte Pósch Mariska kisasszonyt Mözsről. — Tolvaj éjjeliőr. Nagy. András tengődi éj­jeli őr hűvösre került. Arra felügyelt ugyan a de­rék „Mihaszna,“ hogy más ne tegyen galibát, de már azt nem tudta megállni, hogy maga se lop­jon. Folyó hó 4-én éjjel 4 helyen is történt Ten­gődön betörés, mely alkalommal a károsultaknak több 100 irtot tevő kár okoztatott (készpénz és ru- hanemüeket lopott az atyafi) s ezen lopások elkö­vetésével Nagy András lévén alaposan gyanúsítható, a csendőrök által elfogatott és folyó hó 13-án a nála bűnjelként lefoglalt álkulcsokkal együtt a ta­mási kir. járásbíróságnak átadatott. Alkulcsok hasz­nálata mellett az elmúlt évben is történtek már Tengődön lopások, melyek elkövetésével szintén Nagy vádoltatik. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Sándor r. kath. tanítót — az orsz. tanítói nyugdíjalapból — évi 120 írttal nyugdíjazta. — Dr. Várady Antal, megyénk jeles fia, a „P e t ő f i-t á r s a s á g“ múlt heti ülésén olvasott fel egy szép költeményt „Anyám háza“ czimen, melyben a gyermekkori szülői házhoz fűződő em­lékeit tárja fel. Ez emlék Z á v o d községhez fűző­dik, ott, a hol költőnk született és nevelkedett. — Szép költeményét igy végzi: „Tán mégegyszer visszatérek Bura, jóra, nem tudom . . . Végig megyek uj — meg újra A jól ismert utakon, Hogy azt kérjem, ka megroskad Térdem a küszöb fölött: „Áldd meg uram ezt a liázat, Áldd meg ezt a küszöböt!“ — Uj zeneköltő. Tóth István, jeles költő s lapunk kedvelt munkatársa uj téren, uj babérokat arat. Nemcsak a nyelv, hanem a zene is birtokában van, mint bebizonyította legközelebb azzal, hogy Id. A b r á n y i Kornél országos hirii, zene akadé­miai tanár, s több zenei tekintély által átnézett, s megbírált 100-nál több eredeti zenekölteményeiből kettőt, egyik Stankovánszky Jánosné őnsgának a másik Széchenyi Sándor gróf ő méltóságának ajánlva — a bécsi jó hirü Eberle czégnél ki fog nyomatni. A dal- és zeneköltészeti tehetség ritkán párosul egy egyénben, mint Arany Jánosban is, s igy megyénk Tóth István sokoldalúságának csak gratulálhat. A dalokat nagyobbrészt saját költeményeire irta, s közülök eddig 10-et Id. Ábrányi Kornél.zongoráké sérettel látott el. Egyelőre csak kettőt fog közre­bocsátani, noha dalainak felét a „Harmonia társu­lat“ igazgatójának Ítélete szerint a Népszínház bár­mely elsőrendű művésze is bátran ajkára vehetné. A kiadás alatt levő két dal czime ez lesz : „Két eredeti magyardal“ zenéjét és szövegét szerzé Tóth István, zongorakisérettel ellátta : Id. Ábrányi Kor­nél. 1—2 mű, ára 40 kr. Kapható szerzőnél Nagy- Kajdacson. Tolna m. A zenemüveket Szekszárdon is bizományba fogja adni s megrendeléseket lapunk szerkesztősége is elfogad. Reméljük, hogy megyénk közönsége pártfogásba részesíti a derék zeneköltőt, kinek sokoldalú tehetsége megérdemli, hogy me­gyéje részéről méltánylásban részesüljön. — Süketek figyelmébe, tígy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerit szer hasz­nálata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mind­azoknak, kik eziránt hozzá fordulnak. — Czim: <1. H Nicholson, Becs, IX., Kolingsgasse Nn- 4. VEGYESEK. — Fontos gyomorbajosoknak. A „Közlemé­nyek“ cziinü tudósitóban a következő megfigyelésre méltó sorokát olvassuk Nagy S. dr.-tól: „Csak­nem biztosan állítható, hogy a betegségek 2/3-a a gyomortól ered. Az orvosok fiijába figyelmez­tetik paezienseiket, hogy tartózkodjanak egyes ele­delektől és a gyomor túlterhelésétől, azok nem igen hallgatnak rajok és ha csak látszólag is jól érzik magokat, nem igen tartózkodnak, mikor gyom­ruk és inyök kielégítéséről van szó. Miután tehát ez ellen küzdeni nehéz, legalább igyekezni kellene a következményeket elhárítani, melyek gyakran veszedelmesekké s különféle komplikált bajok kút-' forrásaivá válhatnak. Ily gyomorbajok : étvágytalan­ság, rósz emésztés és annak következményei ellen nagyon jó háziszer a Brady C. gyógyszerész által készített úgynevezett „M á r i a c z e 11 i gyomor- cseppe k“ mely — tudtomal — minden gyógy- tárban, Budapesten az ismert fővárosi gyógyszerész­nél : Török Józsefnél palaczkonként 40 és 70 krért kapható, ügy, mint minden angol egy üvegcse Glárk-féle „Chlorodyne“-t hord mindig magával, úgy kellene nálunk mindenkinek egy üvegcse Brady- féle máriaczelli gyomorcsöppöket magánál hordani, mint védőszert gyomorbajok ellen. Nem szándékom itt e szerrel bővebben foglalkozni, hanem csak reá mutatni; a többit megmondja a minden palaczkhoz mellékelt leírás. Mivel azonban e kitűnő szert erősen hamisítják is, ajánlatos, hogy a vevő csak a B r a d y kremsieri gyógyszerész által készített má­riaczelli csöppeket kérje és mást ne fogadjon el“. — A fütty értéke. Ki lehetne más, mint angol, ki annyi türelmet vesz magának, hogy ki­számítja azt is, hogy mennyibe kerül a vasutaknál a „fütty“. Egyik angol vasúti hivatalnok közelebb kiszámította, hogy az amerikai New-York, New- Haven és Hartfort között közlekedő vonatokon a sípolás, vagyis az indulást és érkezést jelző füttyök naponta 280 font kőszenet igényelnek s igy e vas­úton évenkint csak a füttyök 30,000 font kőszenet emésztenek fel. Körülbelül ép annyiba kerülnek a hajók füttyei is, s e számítás alapján az illető hi­vatalnok felhívja a vasúti és hajózási társulatokat, hogy a fütyülést — mely különben is boszautja az utasok fülét — más jelzővel helyettesítse, mi által nagy megtakarítást eszközöl. Az amerikai vonatok társaságai komoly fontolóra vették a dolgot, s már tárgyalnak is egy uj jelző behozatala végett; sőt — mint értesülünk — az európai nagy társaságokat is, ezek között az osztrák-magyar és magyar állam­vasutak társaságát is bele akarják vonni a tárgya­lásokba. — Egy orvos a fogak gondozásáról. Tekin­tettel arra, hogy mostanában a legtöbb szájkonzer­váló szert hamisítják, olvasóink érdekében indíttatva érezzük magunkat a nem rég megjelent „A száj“ czimü füzetből egy részletet reprodukálni. Dr. Pápai Ernő, az említett mű szerzője, többek közt a kö­vetkezőket mondja: „Sehol sem követnek cl annyi visszaélést mint a száj és fogkonzerváló szerek ter­jesztésénél. Legkótesebb értékű folyadékok nagy hangzású frázisokkal magasztaltatnak fel, például: „Egy perez alatt vakító fehér fogak!“ — „Ötszáz forintot annak, a ki fogvizem használata után még fogfájást kap“ stb. A t. közönség pedig az ilye­neknek rendesen felül,, pedig azok a „vakító fehér fogak“ ily szerek folytonos használata mellett idő előtt tönkre mennek. Mindezek a szerek nagyobb­részt gyenge vagy ártalmas utánzásai a kipróbált Popp-fóle szájkonzerváló szereknek, vagy -savakból összeállított készítmények:, melyek előbb utóbb még az aczélt is elpusztítják. Ez idő szerint a legjobb szájvíz a dr. Popp-fóle Anatherin szájvíz és cso­dálatos, hogy a közönség, melynek a 40 év óta ismert dr. Popp-fóle készítmények mindenütt ren­delkezésére állanak, más szereket is használ, külö­nösen most, mikor a feltaláló a palaczkokat jóval megnagyobbította, hogy' a szájvíz bárki által is megvásárolható legyen. — Szekszárdon^ e szerek kaphatók a Bátory- ós Szondy-féle gyógyszertárak­ban és Bullák Ignácz kereskedésében. — Egy család S3 legyen e nélkül! Kismar­ton (Magyarország). Tekintetes ur! Becses soraira válaszolva tudatom, bogy a küldött Brandt R. gyógy­szerész-fele svajezi labdacsokat nem csak én, de mindazok kik tanácsomra használták, igen kitűnő szerek találták. E labdacsok legjobb hatását tapasztal­tuk nevezetesen a következő bajokban: makacs székrekedésben gyomor puffadás mellett, rossz emész­tés, clnyálkásodás, szédülés, fejfájás s aranyérben. En 6 doboz elhasználása után, teljesen jobban let­tem, most már hivatásomnak is eleget tehetek, ajánlani is fogom e kitűnő szert mindenkinek a ki e fajta betegségben szenved, mert bizony nagyon megérdemli. Teljes tisztelettel, önnek hálás leköte- lezetje Hacke József cs. k. nyugalmazott lóorvos. — Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsai dobo­zonként 70 kr, kaphatók a gyógyszertárakban, de figyelni kell a fehérkeresztre vörös mezőben s Brandt R. névaláírására. Minthogy Magyarországban svájezi labdacsoknak sokféle hamisítványa létezik: minden­kit óvakodásra intünk; a vigyázatlan vevő az oko­zandó bajt csakis önmagának tulajdoníthatja. Az őcsényi rablógyilkosság­Az őcsényi megrendítő rablógyilkosságra vo­natkozólag legilletékesebb helyről nyert értesülés folytán a következőket közöljük. Folyó hó 11-éré virradó reggel Széki Örzsét és Török Sárát saját házukban meggyilkolva talál­ták ; a külső jelek rögtön arra mutattak, hogy rablógyilkosság áldozatai lettek. A vizsgálatra a tör­vényszék részéről S z e r é n y i Kálmán kir ügyész és'Kulin. Sándor vizsgálóbíró mentek ki a hely­színére, hol dr. Hangéi Ignácz törvényszéki or­vos ós S c h u bért János korházi alorvos teljesí­tették a hivatalos bonczolást, mely megállapította azt, hogy Széki Örzsén 3 fejszecsapás ej tetett; egy a bal halántékon, mely rögtöni halált okozott, egy a bal karra és egy a bal lapoezka alá. Török Sára holttestét a hátsó szobából az első szobába vezető ajtó előtt találták vértócsában, s a 3—4 lépésnyirre levő ágyon is vérnyomok voltak láthatók. T örök Sárán több sérülést észleltek, de ezek közül 3 ha­lálos vágás volt, egyik a nyakcsigolyát és nyult- agyat vágta, a másik ettől lefelé 2—3 ujnyira, a harmadik pedig egészen a mellürbe hatolt. Az első szobában mindent szétszórva és a szekrényeket ki­nyitva találták, ami a rablógyilkosságot bizonyossá tette Az istálló ajtót — a kocsis és béres állítása szerint — a gyilkos kívülről bereteszelte, úgy, hogy mikor ők éjjel a kutya ugatására kiakartak menni, azon ki nem hatolhattak s azt hitték, hogy valaki tréfából reteszelte el őket ós ismét lefeküdtek; reg­gel aztán a trágyakihányó lyukon akartak kimászni, de ennek ajtaja is be volt támasztva. Az udvarban levő kút körül vérnyomokat fedeztek fel, amiből következtetni lehet, hogy a gyilkos ott megmosa­kodott ; a szobában szétszórt holmikon is vérnyo­mokat találtak s igy valószínű, hogy a gyilkos előbb pénz után kutatott s azután mosdott meg. A véres fejsze, mely a háziaké volt, ez ajtó mellé volt tá­masztva. Az előnyomozás minden irányban kiter­jesztetett, de semmiféle pozitív adatot nem tudott kideríteni. Másnap aztán bejelentették, hogy a ke- selyiisi korcsmában egy mezitlábos ein bei 50 frtot váltott, költekezett s magaviseletével gyanút keltett. A csendőrség aztán csakhamar letartóztatta a gya­nús embert, ki aztán a vizsgálóbíró előtt bevallotta a gyilkosságot és azt is, hogy körülbelül 80 forint pénzt és értéknemüt rabolt, a melynek egy részét nála meg is találtak. A részletekre nézve később szintén beismerő s a vizsgálat adatainak megfelelő vallomást tett. A rablógyilkos Y a s János, ujhar- tyáni pestmegyei illetőségű, 29 éves napszámos, állítólag büntetlen előéletű. A vizsgálat egyéb részletei eddigelé még nem hozhatók nyilvánosságiéi. Lapunk tudósítóija Demutli Gyula, (Izsákról a következőket Írja a rablógyilkos keselyüsi tartóz­kodásáról : Ocsényben folyó hó 11-ikén virradóra elköve­tett kettős rablógyilkosság teottesét a szekszárdi csendőrség másnap reggel Borrévnél elfogta. Azon helyzetben vagyok, hogy az esetről és közvetlen előzményeiről hivatalos forrásból vett ér­tesülés alapján bővebben irhatok. Folyó hó 11-ikén, tehát a gyilkosság napján délelőtt 1.0 óra tájban beállít a keselyüsi korcsmába egy 25—30 évesnek látszó meglehetős kopottan öltözött parasztember, — s bort s ennivalót, kérve leül. Majd a korcsmárossal beszélgetésbe elegyedik megveszi annak tajtfiipáját és zsebóra jóit. Amazért minden ellenvetés nélkül megajánlja a kért 3 frtot a zsebóráért hasonló egykedvűséggel a .16 Irtot. Még egy üveg bort kér s egy 50 frtost vesz elő s fizetni kész. A korcsmárosnak nem lévén apró pénze, a hajóállomáshoz szalad és felváltja az 50

Next

/
Thumbnails
Contents