Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-18 / 17. szám

Szeksz érrel "VicLélte. gencziája. Általános mély részvéttel állottunk a gyászkoporsónál, mert a legjobbak egyikét döntötte abba a kegyetlen halál. A jótékonyság igazi pél- dánykópe távozott el benne, a kiapadhatlan jószivü- ségii öreg ur, ki képes lett volna utolsó falatját is a szükölködőkkel megosztani. A köztisztelet- és sze- rotetben álló, folyton kedélyes Ámon bácsi nincs többé ! Több hónapi szenvedés ölte meg őt. A fel- sőtengeliczi sirkertben helyezték örök nyugalomra, hová mintegy tizenkét kocsi kisérte ki. — Az örök világosság fónyeskedjék neki. Özv. Engel Sarolta elhalt folyó hó 10-én Budapesten 82 éves korában. Az elhunytban Leo­pold Károlynó édes anyját gyászolja. T A IT XT a Y. A járási főszolgabirákkal további intézkedés végett közöltetett a közoktatásügyi miniszternek ren­deleté, melylyel a tanköteleseknek tánczmulatságok- ban való éjjelezése megtiltatott. A szekszárdi polg. fiú és felső leányiskola 1876—1886. évi számadásai tárgyában tett jelen­tés a minisztériumhoz felterjesztetett. Agárd község iskola alap vagyonának 1888. évi számadása 322 frt 7 kr bevétellel és 327 frt 67 kr kiadással jóváhagyatott. MULATSÁGOK. A „Gyönki kér. jótékony nöegylet“ 1889. évi április hó 22-én a kaszinó helyiségeiben Lató János zenekarának közreműködésével jótékonyczélu tánczmulatságot rendez. Belépő dij : személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Kezdete esti 8 órakor. KÖZgAZDASÁa _____ A sárgadinnye-termelés. A sárgadinnye meleg égövi igényes növény lévén, tclevénydús, kövér, különösen olyan helyet szeret, hol valamely növény már hosszabb ideig ál 1- ván. az évenként lehullott leveleik, elkorhadt gyö- kérészeikkel a talajt humus-részekkel gazdagiiották; erdő irtás, gyeptörés s hasonló helyek igen előnyö­sek tenyészetükre, vagy hasonló növényi részekkel történt erős trágyázás. Kötött agyagos földet nem szeret, hanem inkább laza olyan homokosabb ter­mészetű talajt, mely hamarább és inkább átmele­gedni képes, mélyebben fekszik s a gyökereket nem támadja meg. A termelés sikeréhez nagyban hozzájárul, ha a dinnyének szánt talajt már előző őszön fel porha­nyójuk, a nagyban való termelésnél jó mélyen fel­szántjuk s ha a talaj nem volna elég korlninyós, azt jó érett trágyával, különösen komposttal meg kell javítani. Kötöttebb talajon való kisebb termelésnél aján­landó eljárás, hogy az őszi fefporhanyitás után a dinnyefészkeket mindjárt jelöljük ki és ott 60—70 czentiméter széles, 40—50 czentiméter mély göd­rüket ásunk, hogy igy a téli fagy a gödörből ki­hányt földet és a gödör falait jól átjárván, porha­nyóbbá tegye, megjavítsa. Tavasszal aztán a kiásott gödrök behuzandók s felettük a gödör szélességé­nek megfelelő 3—4 cm. mély tányéralaku mélye­dés készítendő, ez szolgálván a dinnye fészkéül. Éppen ilyen fészkek készítendők ott is, hol az őszi gödörásás elmaradt, olyfonnán, hogy a fészkek he­lyén a föld jó mélyen ásóval jó megporhanyittatik és kapával a környékről kevés föld odahuzatik, hogy ezáltal a tányéralaku csekély mélyedés a talaj fel­színénél mintegy tenyérnyivel magasabban álljon. A hol a dinnye gondosabb in Ívelés nélkül már nem fejlődik ki és nem érik meg tökéletesen, vagy ha a fejlődést siettetni akarjuk, ott czólszerü a fész­kek gödrei az emlitettnél vagy 20 cinrel mélyebben ásni és 2/3 részben melegítő trágyával kitölteni, hogy, a talaj melegsége fokozódjék és a talaj ned­vessége mérsékelve legyen. A sárgadinnye vetése történhetik az egymás­tól 2 méter távolságban készítendő fészkekbe, ápril közepétől kezdve május közepéig, vagyis midőn a talaj már 16—18 C. fokra fölmelegedett, a mikor is a fészek valamely részén huzunk egy 3 cm. mély barázdát, beleszórva 5—12 magot, befedjük és le kell lapogatni a mag felett levő földet, hogy az könnyen ki ne száradják. A barázdába való vetés­nél az eljárás hasonló, csakhogy itt a magokat 8— 10 cinre kell szórni egymástól. Miután pedig a dinnyemag és a belőle fej­lődő plánta annyira érzékeny, hogy az esőzés vagy csekélyebb hideg idő következtében is könnyen el­pusztulhat, ezért biztosítókul igen czélszerü május közepéig még kétszer-liáromszor is vetni magot ugyanazon fészek vagy barázdának másik oldalára. Vagy, mert a csírázás történetik a dinnyénél ne­hézkesen, czélszerü a magot fürészpor között réte- gezve csíráztatni. Ennek eljárása a következő: a 1. ábra. szándékolt vetés előtt 5—6 nappal egy virágcserép aljára jó vastagon fürészport hintünk, erre dinnye­magot s újra fürészport hintünk, erre dinnyemagot s újra fürészport, mig megtelik a cserép, melyet egy tálezába állítunk, úgy, hogy alja 2—3 cinre mindig viz alatt alatt álljon, — ezután meleg helyre téve, a csirázás-5—6 nap alatt megtörténik és gon­dos kivetés után a palánták egy-pár nap alatt elő- bujni kezdenek. A magvak kikelése után főteendő a fészkek tisztán és porhanyón tartása, miért időnként meg­kell gyomlálni s kis fácskával a felületét megpisz­kálgatni, vagy hogy a fészkek felülete állandóan porhanyón maradjon, igen czélszerü azt fiirészpor, cserhulladék vagy — a mi legjobb — elkorhadt érett trágyával beborítani. Két-három hét múlva a fészkek vagy baráz­dák megritkitandók olyfonnán, hogy egy fészekben 4—5 palánta maradjon, a barázdákban pedig 25— 30 cinre essenek egymástól a növénykék. Midőn pedig a késői fagyoktól tartani már nem kell, tehát május vége felé, az egész dinnye­telep megkapálandó, mely kapálás június vége felé ismételtetik. Később, midőn az indák mindinkább terülnek, oda kell törekedni, hogy minden egyes tő megkap­hassa a neki szánt földterületet, miért egy-egy fé­szekbe csak 2 — 2 tőt hagyunk s a gyengébb pa­lántákat éles késsel a föld felszíne felett el kell metszeni, tehát nem kitépni, melylyel a megha- gyandók gyökerei is könnyen megsérülhetnének. A barázdás növelésnél az egyes tövek egymástól 1 — 1 méterre hagyatnak meg. Hogy a szétterjedt indákat a szél összene kó­szálja, czélszerü azt kampós fácskával, vagy ke­resztbe leszúrt két fácskával lepányvázni. Miután pedig ezentúl az indák miatt kapálni nem lehet, a gyomok kigyomlálása által igyekezzünk telepünket tisztán tartani. Miután a sárgadinnye csakis a harmad haj­táson képes termékeny virágot nevelni, ugyanazért, hogy ezen harmadhajtás és vele együtt a gyümölcs is mielőbb jelentkezllessék, szokás a sárgadinnyét megmetszeni, mely abból áll, hogy midőn a növény a sziklevélen kívül 3—4 jól kifejlett levelet hozott, a harmadik vagy negyedik levél felett visszacsipe- tik, az emiatt hossz növésében megszorított dinnye elvesztett részét igyekszik mielőbb pótolni és a megmaradt levelek aljáról oldalindázat kezd hajtani. Amint azonban ez oldalhajtások nőni kezdenek a két legalsó jól kifejlett levél mellől jelentkezettén kívül a szik- és felsőbb levelek mellől előjötteket el | kell távolítani, hogy ekként c*ak két másod inda 1 hajthasson tovább, melyek, ha ismét 6—7 jól fej­lődött levelet képeztek, czélszerü hegyüket lecsípni, hogy akként ezeknek növése, is megakadályoztatván, a harmad indák, azokkal együtt a termékeny virá­gok mielőbb jelentkezzenek, mely metszési eljárás­sal lesz elérve, bogy a dinnye tényleg előbb virág­zik és köt, mint ugyanolyan körülmények között levő azon példányok, melyet metszeni elmulasz­tottunk. A sárgadinnyének kétféle virága van, t. i. him és nő vagy meddő és termő virág, ez utóbbi annál több és hamarább jelentkezik, ha a talaj és gondozás megfelelő volt; hogy azonban a virág megtermékenyüljön, virágzás alkalmával legalább is 15—20 C. fokú melegnek kell lenni. A megtermé- kenyülés után a dinnye kifejlődésére 30—40 nap szükséges és ismét 10—15 esetleg 20 nap, hogy teljesen megérjen, melegebb időben előbb, hűvösebb, borultabb időben később, a mi természetes is. 2. j'tbra. Érési jele a sárgadinnyének az élénk színe­sedés, az illat, a virágos vég megpuhulása, a ko- csány melletti rész erős megrepedése, vagy a ko- csány könnyű leválása. Nem czélszerü azonban főleg a kemény husu dinnyéket teljesen megérlelődni hagyni, — jobb, ha érésük előtt egy-két nappal előbb szedjük le és hűvös helyen 5—6 napig tartjuk. Mint termelésre leginkább ajánlható fajtáit a sárgadinnyének felemlitem: a Turkesztán, bomba (1. ábra), kartács (2. ábra), Prescott, Cantaloupe és a Mauthner-féle smaragddinnyét. Beszerzési íor- rásul pedig ajánlhatom a Mautlmer-magkereskedé- sét (Budapesten), mint a hol kitűnő fajtiszta ma­got nyerhet. Szerkesztői üzenetek. S. K. (Sár-Szent-Lőrinez.) Fogadja mély köszönetün- ket a megható költeményért. — D. Gy. (Ózsák.) Köszönet a két helyről is küldött szives tudósításért. — F. A. (Czikó.) Köszönjük, a mint terünk engedi, közölni fogjuk. — Sz. S. Köszönjük ; alkalmilag felhasználjuk. — Sz. M. ő nagyságá­nak (Kánya). Magánlevelet irtunk. — T. I. (Kajdacs). Üd­vözlet. — R. L. (Duna-Földvár.) A mint terünk engedi, fel­használjuk; van még több előbb érkezett kézirat is, melyek szintén közlésre várnak. — K. I. (Tamási.) A lappéldányt megindítottuk. 1TYILTTEE. 3ei&cir(‘>5rci!HÍ>t!U'6, fdjwar) irab far* big (and) alté i'idpfavbeit) 95 fr. bid fi. 9.25 p. Act. (in 18 Dual.) — 3cfon>rtr$c, U>ct$e imfc farbige 3cí&e?í'T'rtmaftc tton fi. 1.40 Big fi. 7.75 p. Sötét. (18 Ducit.) — üerfeubet roben= nub ftiicfmeije povto* unb goíífrei bad $abvif=Depöt ©. ópeitneberg (&. u. Ä. £>of(ief.), 3 ür i d). Söhtfter untgefjenb. Briefe foften 10 fr. 'porto. Kávéház megnyitás. Tisztelettel értesítem Szekszárd és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy Szekszárdon a Béla- téren levő Szentpétery-fóle házban, minden ké­nyelemnek s különösen a művelt közönség minden igényeinek megfelelő s teljes komforttal berendezett Bartina-kávéházamat ápril 20-án este 7 órakor megnyitom s a t. ez. közönség használatára átadom. Kérem egyszersmind úgy Szekszárd, mint a vidék művelt közönségét, miszerint megtisztelő lá­togatásaikra érdemesíteni szíveskedjenek. Tisztelettel Özvegy Rófhy Lipúlné. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2443. sz. , 1888. Árverési hirdetményi kivonat. A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, bogy Tolna vármegye gyámpénztára vógreha, tniouak Vagner llénard hidegkúti lakos végrehajtást szenvedő edeui j üü forint tőkekövetelés és járulékai iránti

Next

/
Thumbnails
Contents