Székes-Fejérvári Naptár, 1928
A vagyonváltságföldek vételára
— 25 — A vagyonváltságföldek vételára. A főldbirtokreformról szóló törvény célja az | volt, hogy a földbirtok megoszlását — a kis — íöldmivelésse! foglalkozó — érdeme» — egyének földhözjuttatásával — helyesebbé tegye. Tehát a föld a közgazdasági érdekek szemelött tartásával az érdemesek között a közérdeknek megfelelően osztassák meg. Ez a törvény tehát nem követelési jogot adott az egyénnek arra, hogy neki okvetlenül kell földet juttatni, hanem csak igénylési lehetőséget biztoiitott arra, hogy a törvény keretein belül ő is (a megfelelő kategóriába tartozó igénylő) juttatható földhöz. A törvénynek ily értelmezése kellő magya-! rázatot ad arra is, hogy az ekként juttatott földekért ellenértéket kell fizetni. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy a földreform során a juttatások vagy megváltott vagy pedig az u n. vagyonváltságföldekből történtek. Nagyjában véve a kettő között csak a tulajdonjog értelmezésében van különbség. Ugyanis a vagyonváltságföld nem más, mint az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok egy bizonyos, a törvényben meghatározott percentuáhs (15, 17, 19, 21%) hányada, amelynek tulajdonjoga 1921. évi szeptember hó 7-én minden tehertől mentesen a m. kir. államkincstárra szállott át. — Nagyon természetes, hogy a mintegy 600.000 kát. holdat kitevő vagyonváltságföldet nem lehetett egy napon kiosztani, hanem az nagy adminisztratív tevékenységet kivan, bizony még ma is nagyon sok helyen nem nyert a kiosztás befejezést. Itt tehát oly ingatlan juttatásáról van szó, amely már 1921. szeptember 7-én a m. kir. államkincstáré volt. A megváltott ingatlanokra vonatkozólag a törvény (1920: XXXVI.) akként infézkedik, hogy a földtulajdonos az igénybevett ingatlanáért teljes kárpótlást igényelhet. Míg a vagyonváltságot természetben — földrészlettel leadó vagyonváltság köteles volt tulajdonos a vagyonváltságföld átengedéséért sem a m. kir. államkincstártól, sem pedig a juttatottaktól — akikkel semmiféle jogviszonyban nincs — sem megtérítést (vételárát), sem más ellenszolgáltatást nem igényelhet. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy a megváltott ingatlanok tulajdonjoga csak akkor száll át egy abból földhöz juttatódra, ha annak vételára a megváltást szenvedett részére megfizettetett. Vagyis a juttatott kötelez ■'e van arra, hogy a véte’árát a megváltást szenvedettnek megfizesse, addig pedig, amíg ezt nem teszi, haszonbért kö.eles fizetni. Tehát a megváltott ingatlanból juttatott mindaddig, amíg a vételárat ki nem fizette, a juttatott ingatlant csak birtokolja, de tulajdonjogot nem nyert. Minthogy az ily ingatlanok vételi árát esetről-esetre az Országos Földbirtokrendezö Bíróság állapítja m°g, e kérdés bővebb magyarázatra nem szorul. A vagyonváltság földeknél már másként ált a dolog. Itt a juttatott a m. kir. államkincstárral áll jogviszonyban, mert törvényadta jogánál fogva (1921 : XLV. te.) ezek tulajdonjoga már 1921. szeptember 7-én kezdődő joghatállyal reá szállott. A juttatott kötelezettsége tehát itt nem a volt tulajdonossal (vagyonváltság szenvedettel), hanem a m. kir. államkincstárral szemben áll fenn. E kétfajta ingatlanból történő juttatásnál ezen felül még az a különbség is áll fenn, hogy lehetőség szerint a vagyonváltságfőldeken voltak elhelyezendók a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák. Ezek előre bocsátása utia nyilvánvaló az, hogy a vagyonváltság földek vételi ára (földtöke) a m. kir. államkincstárnak fizetendő. LEGJOBB—LEGOLCSÓBB véd-DEÁK FBiat mLIKŐR Okvetlen győződjön meg! HOLLANDER és VÉRTES, SZÉKESFEHÉRVÁR. TELEFONSZÁffi 255. DEÁK FEBENC-U. 1.
