Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)

Szépirodalmi rész

81 Szótlanul csendesen haladnak, néha-néha elakar esni az öreg fegyenc, de a fiatalabbik izmos karjai visszatartják. Újra pihenni kell, messze van még a város. Este aztán szorosan egymás mellé bújva összeláncolt kezekkel aludtak a négy goom őrizete mellett, s álmodtak a szabadságról, arról az édes örök szabadságról, melyből sohasem ébredtek fel többé . . . Reggelre halva találták őket. Az uralkodók és a sajtó. Erről a témáról már annyit és annyiszor Írtak a lapok, hogy újat alig lehet már róla Írni. Még a párisi «Tribune» nehány érdekes adatot közöl arról, hogy milyen viszonyban vannak a jelen­legi és voltak a múlt fejedelmei a sajtóval. 11. Vilmos német császár ameri­kai látogatása alkalmával «parancsnokló tábornoknak» nevezte a sajtó mun­kásait, ami arra mutat, hogy a toll forgatóit elég sokra becsüli. A modern uralkodók részére a sajtó a néphangulat legkiválóbb hőmérője. A czár több ízben fogadta külön kihallgatáson az amerikai «Associated Press» levelező­jét és vele több ízben megbeszélte, hogy miként lehetne az újságoknak szánt távíróhálózatot megbízhatóvá és rendszeressé tenni. Edvárd király már trónörökös korában élénken érdeklődött a sajtó iránt. Körülbelül 25 lapkiadót és szerkesztőt az ő trónörökössége korában emeltek nemesi rangra és amikor királylyá lett, ezt a számot megkétszerezte. Többeket bárói rangra emelt, sőt három szerkesztőnek a peer czimet is adományozta. I. Napoleon már száz évvel ezelőtt felismerte a sajtó hatalmát. Fouchet tevékeny belügy­miniszterét mindig a sajtó működésre figyelmeztette. — Nem akarom, hogy a sajtó mindig kormányom dolgaiba üsse az orrát. Éppen ezért megparancsolta minisztereinek, hogy lehetőleg közös fel­vonulásokat és ünnepségeket rendezzenek, hogy a sajtó figyelmét a politika titkaitól elvonják. A nagy császár unokaöcscse, III. Napoleon maga is íro­gatott titokban az egyes lapokba. Legelső gondja volt, hogy kormányzatá­nak megnyerje a sajtót. És bizony, sokszor megtörtént, hogy a császár szabadelvűbben gondolkozott, mint miniszterei. Persijny herczeg, III. Napo­leon belügyminisztere egy ízben letartóztatta a «Constitutional» czimü lap szerkesztőjét, mert a lap egy czikkében a fennálló rend ellen való izgatást látott. A szerkesztő ellen megindították a vizsgálatot, melynek végén ki­derült, hogy az inkriminált czikket — Napóleon császár irta. A szerkesztőt természetesen azonnal szabadon bocsájtották s egy év múlva megkapta a becsületrendet. 6 Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents