Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)

Szépirodalmi rész

44 Valéria kir. hercegnő volt az első, aki felkereste felséges atyját, a lábadozó beteget. Adja az Ég, hogy az agg király minél hosszabb ideig uralkodhas­son hű magyar népe javára. Az év halottai. Az uralkodóház tagjai közül Ottó királyi herceg, aki 1865-ben született, hunyt el. Rudolf trónörökös tragikus halála után az az eshetőség lépett előtérbe — Ferenc Ferdinánd betegsége s későbbi nősülése miatt, — hogy egykor magyar király lehet. A trón öröklése most már fiára Károly királyi hercegre származott át. > Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter. Hegedűs 1865-ben jött Kolozsvárról a budapesti egyetemre s 1868-ban a Jókai által szerkesztett »Hon»-nak lett munkatársa. 1885-ben közgazdasági munkái révén az akadé­mia tagja, 1884-ben szülővárosa Kolozsvár képviselője, 1897-ben Széli Kálmán kormányában kereskedelmügyi miniszter s lemondása után 1902-ben a fő­rendiház tagja lett. Hasznos ember volt s amidőn életét 64 éves korában befejezte, a nemzet a jelesek közé sorozta emlékét. Károlyi István gróf, országos képviselő néhai Károlyi György legifjabb fia 1907 julius 31-én 63 esztendős korában, Nagykárolyban szenderült jobb létre. Bubics Zsigmond kassai püspök. Bubics 1821-ben született a tolna­megyei Ozorán, ahol atyja az Esterházy hercegi birodalomnak tiszttartója volt. Ö maga is az életbe lépve Esterházy Pál gyermekeinek a nevelője lett. Kedvelte a tudományt, a művészetet, szenvedéllyel gyűjtötte az értékes műtárgyakat s mint tudományos iró is nevet vívott ki magának. 1880-ban nagyváradi kanonokká, 1887-ben pedig kassai püspökké nevezte ki a király. Hatvanhat éves korában, de ifjúi erőben foglalta el a pöspöki széket és nagy hálára kötelezte Kassa városát a kassai muzeum alapításával. 1904-ben ülte meg gyémántmiséjét s csakhamar betegeskedni kezdett úgy, hogy az egy­házmegyeügyeit s a püspöki vagyont se bírta kellő gonddal ellátni. Halála egy badeni szanatóriumban következett be. Hűlt tetemeit Kassára hozták és nagy részvéttel helyezték el a székesegyház sírboltjába. Brankovics György, szerb pátriárka, karlócai érsek 1907. julius hó 30-án 77 éves korában halt meg. Kolpán Bácsmegyében született. Tanul­mányának befejezése után 1852-ben Zentán jegyző lett. Állását azonban elhagyva a papi pályára lépett. 1859-ben Zombor város papjává, 1890-ben karlócai érsek, szerb metropolita és pátriárka lett. Iskolákra és egyházi cé­lokra több mint kétmillió koronát adományozott. Jó magyar ember volt s ezért a radikális szerbek gyűlölték s az utóbbi éveit támadásaikkal nagyon megkeserítették. A magyar írók közül meghalt Acsádi Ignác történet iró, Éjszaki Ká­roly vígjáték iró, a Petőfi társaságnak volt alelnöke; Tóth Béla a szellemes Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents