Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)

Szépirodalmi rész

79

akárhol van is, csak hadd pihenjem ki magamat Elindulok holnap és vagy megtalálom, vagy ...

Vagy elhagysz te is, ugy-e fiam?

Nem én édesapám. Testvérem a Laci, szerettem mindig s most is szeretem, de az apámat el nem hagyom érte.

— Te Imre, hátha a labancok közé állt az a gyerek? Nagyon hamar megbarátkozott velük, mikor utoljára itt voltak . . . Imre, Imre, ha ez igaz... Akkor inkább a halálhírét halljam.

— Ne féljen édesapám, annyira rossz lelke talán még nincs neki . . .

Lefeküsznek. Kialszik a mécses, csend honol a szobában; csak a szél nyargal süvítve, sikoltva a Rima partján s panaszosán zörgeti meg néha a faluvégi ház ablakát, mintha keresne valakit . . .

II.

Öt év múlt el azóta. Rákóczi Máriás lobogóját lengette a szellő, a fölébredt hazában örömmel hordta szét a tárogató hangját s a nyalka kurucok vidám nótáját. Rákóczi szava fölverte a Thököly-harcok után beköszöntött nyomasztó csendet, eljutott a szó a Rima partjára is, megtalálta Imrét s kiszólitotta a faluvégi hajlékból. Szívesen ment Imre; apja a föld alatt volt már, Laci nem került elő . . .

Ott torpad Vak-Bottyán tábora a pilisi hegyek alatt. Este van ; egymásután lobbannak ki a tüzek, mély sötétség borúi a tájra, csak a csillagok néznek szelíden a táborra, mintha az angyalok kandikálnának le a földre. Itt-ott sir még egy tárogató, de végre az is elhal. Csend van, szellő se fú, levél se rezdül.

»Csend az erdőn,

Cillagok a tiszta égen.

A jó Isten

Lebeg át a csöndességen.

Virágszóró

Angyalsereg száll utána

S rózsákat hint

Az álmodó katonákra.«

De Imre nem alszik. Vak-Bottyán sátra előtt áll őrt. Merengve nézi a csillagokat, eszébe jut a Rima-parti ház s vele minden búja, bánata.

Hirtelen neszt hall a sátor mögött. Odalép s látja, hogy egy alak a sátor alját feszegetve mindenáron be akar jutni.

— Ki vagy? — kiált reá keményen.

Az idegen nem felel, csak fölugrik s eszeveszett futásnak ered. Imre habozás nélkül utána lő, mire a menekülő tompa zuhanással esik az alvó kurucok közé. A lövésre fölriad az egész tábor. Kigyúlnak a tüzek, a katonák tolongva rohannak a vezéri sátor felé. Nem messze a sátortól az Scanned by CamScanner