Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)

Szépirodalmi rész - Az év története

81 Ki a gyilkos? I. * Tudja a jó Ég, én nem hiszek abban, pedig már annyiszor hallottam,, hogy egy szempillantás alatt »halálosan« beleszerethessen valaki egy leányba, vagy férfibe; (no a süldő-leányok minden csinos férfibe fülig és »halálosan« ?» szerelmesek!) aztán ne ismerjen addig nyugtot, mig »a két szív nem egye­sül.« Már én bizony azt mondom, hogy kellő ok nélkül a szerelem sem tá­mad. Amint szeretettel csak ahhoz vonzódunk, aki tiszteletreméltóságával rokonérzésünket bírja, épp úgy nem 'lehetünk szerelmesek abba, akit előbb tisztelni meg nem tanultunk. Az a vonzódás, amely egy csinos, tetszetős lényhez bennünket talán már az első pillanatban hozzáfűz, még nem szerelem. Hogy mégis oly sok, pillanat alatt keletkezett, fonó, örök, halálos sze­relemről mesélnek, az csak az emberek regényességre való hajlandóságának a bizonysága. Azt is elhiszem, hogy egyiknek-másiknak az ilyen pillanat alatt támadt, de képtelen voltánál fogva »reménytelen szerelem« az életébe is került; de meggyőződéssel vallom, hogy ez a halálosnak hirdetett érzelem a szerelemtől nagyon is távol állott, és nem volt egyéb beteges képzelődésnél. Akármilyen prózainak fognak is tartani, őszintén bevallom: az én sze­relmem nemcsak hogy nem egy pillanat alatt keletkezett, de valósággal hó­napoknak kellett elmulniok, amig örökre kioithatatlan érzelemmé fejlődött, A k.-i tanítóképző-intézet növendékei közül mindvégig nekem volt a legnagyobb bajuszom, pedig nálam jóval idősebbek is voltak az intézetben. A természet ezen különös kegyére szörnyen büszke voltam, annál is inkább, mert már mint III. éves versenyen felül állottam. Könnyű elképzelni, hogy mennyit kínlódott az a szegény bajusz, hogy mily büszkén sétálgattam én * a »korzózás« idejében a főutca aszfaltján. Bizonyosra vettem, hogy minden szép leány megfordul utánam. Megjegyzem, hogy nekünk tanitó-növendékeknek abban a kis város­it ban csaknem olyan keletünk volt a mamák előtt, mint holmi jogásznak, avagy gazdásznak, sőt — szerénytelenség nélkül mondhatom — sokszor még több. De ez csaknem természetes, hisz a mamák többnyire csak a praktikus oldalát nézik a dolognak. A jogász, a gazdász stb. még amikor végzett is, messze van attól, hogy megnősülhessen; mennyit kell még annak gyakornokoskodnia, amig megfelelő állásba juthat! A tanítók azonban a legtöbb esetben már a következő szeptemberben önállókká lesz­nek. Magától érthető azonban, hogy a nem éppen brilliáns tanitói fizetés. 6 Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents