Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Szépirodalmi rész
67 magyar és spanyol bikaviadalok. Vad a vaddal, ember az emberrel, hogyha küzd, egyenlő erővel, a fortélyosságok és az előrelátó ösztönérzet ezer apró számításaival, úgy az nagy gyönyörűséget hoz az őket nézőnek. Szívesen megyek is utánnuk. De, kicsiny, a hatalmasnak pusztító talpa alatt nyögve, beteg, az erős az uralmat vivőtől, szolgasorba lökve ez bizony undorító, aljas cselekedet. Ki tudná őket végig bámulni s bennük élvezetet, érdekest találni. Ki? hát sokan, sok-ezernyi embercsapat, kiknek •' jól esik egy dög vergődése, egy vijjogó madár agóniája, egy tehetetlen bogár felfordulása. . . . Ilyesmi egyszerűen jól esik nekik. Rovom a ligetnek kavicsos útját s szedem magamba a fenyők tavaszi bimbóinak terpentin illatát, ahogy gondolataim ilyen témával bíbelődnek. A fű nedves, lágy és oly kedvesen üde, a virágok olyan pazarul díszítik a földet és én mégis oly elégedetlen szívvel járdogálok köztük. A fákon túl cölöpverés tompa zuhogása, szögek beverése hangzik. Munkások, kőművesek kiabálása, zűrzavaros kaosza elegyedik a hangokkal össze. Sürgős a munkájuk, aréna kell a fővárosnak. Aréna! Eszembe jutnak a madridi napok. * * * • ♦ Madridnak középpontjául lehet tekinteni a Puerta del Solót „mely fölött kél fel a nap és küldi sugarát tíz felé“ a térből csillagszerűen kiszaladó tiz utcába. Óriási embertolongás a téren. Négy óra felé már-már ostromolni kezdték a kocsikat, férfiak, asszonyoknak nagy tömege. Ordító rikkancsok sárga és piros szinü papírlapokat osztogattak, füzeteket kinálgattak, arcképet oktrojáltak a járókelőkre. A „Soly Zombra“ újság színes képéről egész történetet kiabáltak az utcasarki árusok. Hogy nagy hős lehetett ez a cifraruhás, kontyos hajú, sápadt képű, fiatal spanyol férfi, az kitűnt a nagy érdeklődésből. Pár perc alatt mindenki kezében ott büszkélkedett a napnak kiválósága, az érdekes Antonió Reverte de Jeminese, kinek fellépései kerek 3000 pezetát jövedelmeznek, kinek ifjúsága egy örökös diadalmenet, ünnepeltetés, hódolat; ki szép asszonyoknak a kegyence s a demokratikus érzelmű spanyol népnek időleges bálványa. Pedig kérem ez a daliás férfiú, ki oly kihívóan csapja kontyos fejére az egyenesszélü, kemény lemez kalapot, akin oly nagyszerűen áll az aranysa Scanned by CamScanner
