Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)

Az év története

46

vehessen. Azért gyalogolt most 14 mértföldet, a lelkészhez azért jött, hogy tőle egy bibliát vásároljon. A lelkész azonban kénytelen volt a kérelmet megtagadni, mert már csak kevésszámú példánya volt s azokat is elígérte már. A kis leány keserves zokogásban tört ki mikor megtudta, hogy minden áldozat dacára sem teljesülhet régi vágya. A lelkészt ez mélyen meghatotta, minek eredménye az lett, hogy kivette szekrényéből a sáját bibliáját s odaadta a kis leánynak. Ekkor támadt Charles Tamásban az az elhatározás, hogy az egész Walest ellátja bibliával. Nemsokára ezután Londonban csupa lelkészekből álló értekezleten indítványt tett, hogy olcsó áru bibliák terjesztésére alakuljon egy társaság. Az értekezleten nagy lelkesedést keltett az indítvány s a szétküldött felhívásokra érkezett hozzájárulások és adományok is tanúsították, hogy az eszme általános tetszésre talált.

A társulat megalakulása idejében csak Wales számára adtak ki bibliát, de nehány év múlva már 50 nyelven forogtak közkézen. Mostanság pedig 380 nyelven adják ki a szent könyvet. Az első évben 16 ezer korona költséggel terjesztették a bibliát, tíz évre rá már mintegy két millió, az ötvenedik évben pedig negyedfélmillió s ma már több mint 6 millió korona a kiadás.

Az első évben 81 ezer biblia és bibliarészlet kelt el, a századik évben pedig 6 millió példány. A bibliát mintegy kilencszáz árusító terjeszti. Ekkorig a társaság 336 millió korona értékben 186 millió bibliát terjesztett el a világ minden részében.

Március 14-én Baján meghalt Percei Miklós, az 1848—49-iki szabadságharc egyik vitéz ezredese, kiről úgy is mint nemzetünk első korszakában élt nagy, önzetlen hazafiról, úgy is mint a későbbi szereplésében hasznos emberről megemlékezni kegyeletes dolog.

De nekünk fehérmegyeieknek többszörösen címünk van róla megemlékezni, mert a magas műveltségű, lelkes hazafiságu Percel-család gyermekeinek s köztük Percei Miklósnak megyénk dicsőnevü szülöttje, Vörösmarty volt a nevelője.

Percei Miklós 1812-ben Bonyhádon született. Bölcsészeti és jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. Húsz éves korában baranyamegyei aljegyző lett, hol nemsokára szolgabiróvá választották meg. Kevés idő múlva hazament Tolnavármegyébe, hol a megyei reformpárt életében bátyjával együtt vezérszerepet vitt. 1848-ban a kölesdi kerület küldte őt az országgyűlésbe. A szabadságharc kezdetén csapatot toborzott s ő szervezte a 7. honvéd zászlóaljat. Móga tábornokot ő sarkalta arra, hogy Pákozdnál csatába ereszkedjék az ellenséggel. A pákozdi csata diadalmas lefolyása főképen Percei Miklós érdeme, ki a magyar sereg jobb szárnyán a horvátok támadását visszaverte, mely győzelem az ellenség sorait erősen megingatta s a diadal a mienk lett. A szabadságharc számos csatájában résztvett;

Scanned by CamScanner