Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Az év története
47 1849. augusztus 18-án ő is menekült s egy ideig török földön élt, 1851-ben Amerikába ment nejével együtt, hol nyelvtanításból tartották fenn magukat. 1859-ben visszatért Európába s olaszföldön belépett ő is a magyar légióba, mely akkor az osztrákok ellen küzdött. A villafranciai békekötés után visz- szavitorlázott Amerikába. 1867-ben a kiegyezés után végre hazajött. 1868-tól 1887-ig Baranyamegye főispánja volt, 1887—92-iki országgyűlésen Pécs városát képviselte. Azóta azonban a közélettől elvonultan élt. Az orosz-japán, háború mindekkorig csaknem folytonos veszedelmeket zudit az orosz hadseregre. Április 23-ikán érte a kolosszális birodalmat a legérzékenyebb csapás, mely egyúttal az egész müveit világot is megrendítette. Port-Arthur nál e napon az orosz hajóhad egyik leghatalmasabb hajóját a Petropavlovszk nevű pánczélost Makarovval, a hajóhad főparancsnokával és ennek vezérkarával együtt valószínűleg a japán torpedók támadása el- sülyesztette. Elpusztult csaknem az összes legénység is. A kevés megmenekültek között volt Cyrill nagyherceg is, ki súlyosa"1 megsérült bár, csodálatos módon megmenekült a borzalmas robbanás után pár pillanat múlva bekövetkezett sülyedés veszedelmétől. Az oroszok gyásza megmérhetetlen levertséget támasztott a nemzetben is, a hadvezetésben is, mert Makarovtól várták, hogy az eddig megalázott hajóhaddal végre is győzedelmeskedni fog a japánokon. A kitűnő admirális szerencsétlensége az ellenség részvétét is felinditotta. A japánok a győzelmi hir vétele után nem ünnepeltek. Makarov (Oszipovics Stjepan) 56 éves volt. Cyrill nagyherceg 28 éves, Vladimir Alexandrovics nagyhercegnek, a cár nagybátyjának a fia. Április hóban nevezetes zavar állott be nehány napra a vasúti forgalomban. A vasúti alkalmazottak »abbahagyták a munkát.« A vonatok megállották; ki állomáson, ki a szabad határban, s az utasok ezrei ott vesztegelhettek, vagy ki merre látott, elindulhatott a saját alkalmatosságán. A kétnapos forgalomszünet persze az államnak, kereskedelemnek s a közönségnek kárával járt, minek következtében a kormányhatalom hamar elvesztette a türelmét. Rendőri és katonai erővel feloszlatták a sztrájkolok budapesti tanyáját, behívták a tartalékos katona-vasútiakat s a közlekedés igy katonai > erővel indult meg. Harmadnapra azután belátták a sztrájkolok, hogy küzdelmük ezúttal meddő, munkába álltak ismét s nehány nap múlva visszatért a rend a vasúti állomásokon. Ezen emlékzetes sztrájk idején utazott Nizzából hazafelé Jókai Mór, ki Fiúméban rekedt meg s a sztrájk következtében öt napi késedelemmel ért haza április 27-én. Az utazás viszontagságai, a nizzai időjárástól elütő budapesti kiima, az épen ez időben roszrafordult időjárásunk beteggé tette az agg költőt. Május másodikán hire terjedt, hogy Jókai komolyan megbeScanned by CamScanner
