Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)

Az év története

HZ ÉV TÖRTÉNETE.

A magyar politikai élet zavarosságának megszűnését várta az egész ország az 1903. év vége felé. Az egész évi parlamenti obstrukció már-már elviselhetetlennek látszott. Héderváry gróf után Tisza Kálmán fiát, gróf Tisza Istvánt nevezte ki a felség miniszterelnökké. A közéletben erőskezü, kormányzóképességnek tartották már régebben s kineveztetésekor mindenfelé hol ijesztgetőleg hol reménykedve mondogatták, hogy a dolgokat most már majd rendbehozza Tisza István. A kezdet elég nehéz volt. Az obstrukció

nem hagyott alább, sőt Kossuth Ferenc és békére hajló társai nélkül is tartott tovább. A napi két ülés rendszere sem merítették ki hamarosan s igy történt, hogy az egy évnél több ideig tartó obstrukció 1904 márciusáig bénította meg a törvényhozást. Ekkor Thaly Kálmán, az ősz kuruc, a kitűnő történetíró, a melegszívű hazafi, békejobbot ki- nált a miniszterelnöknek, ki nem kevesebb hazafisággal fogadta azt el, elejtvén a békének útjában álló indítványát, mire a béke, melyet hónapokig sikertelenül kerülgettek, egy pillanat alatt létrejött. Mintegy rossz álomból^derült valóra ébredve jöttek az üdvözletek az ország

GRÓF TISZA ISTVÁN.

minden részéből Thaly Kálmán és gróf Tisza István felé.

Az 1903. évi november hó 4-én kinevezett kormány a következőképen alakult meg. Elnök és belügyminiszter gróf Tisza István, ki ideiglenesen a király személye körüli miniszteri tárcát is megtartotta, Lukács László pénz- ügyminister, Plósz Sándor, Hieronymi Károly kereskedelemügyi, Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi, Nyiry Sándor honvédelmi és Cseh Ervin horvát minister. Ezen államférfiak közül Lukács László és Plósz Sándor

Scanned by CamScanner