Székes-Fejérvári Naptár, 1904 (32. évfolyam)

Az év története

Az 1902. utolsó napján hunyta le szemét örökre Bartók Lajos költő és iró. Az ötvenkét éves, munkaereje teljességében meghalt költő sok jeles irodalmi müvet irt. Több kötet verse s néhány drámája tették őt nevessé. Verseinek legszebbjeit a »Kárpáti emlékek« és az «Erdő zugás« cimü köteteiben találjuk. »Kendi Margit« és »Thurán Anna« cimü drámái pedig mindmáig műsoron vannak.

Az újév napjáról jót jegyez fel a krónika. A magyar-osztrák kiegyezés dolgában megállapodásra jutott Széli Kálmán miniszterelnök az osztrák miniszterekkel. — A hivatalos lap pedig közölt egy jóleső hirt. A király kinevezte Rákosi Jenőt, a »Budapesti Hírlap« szerkesztőjét főrendiházi taggá. A szerkesztő, az esztétikus, a drámairó épugy rászolgált erre, mint a közélet ideális törekvéseinek hol kezdeményezője, hol hatalmas előmozdítója.

Január ö-ét^sirbadőlt városunk szülöttje, visi dr. Major Ferenc negyvenhét éves korában. Tevékeny tagja volt az országgyűlésnek, s mint orvos is keresett tudós hírében állott. Halálát vérmérgezés okozta. Hült tetemeit hazahozták Budapestről s január 8-án a város által felajánlott díszsírba temették el.

A honleányok mintaképe, a költő dicsőítő lantjára méltó asszony hunyta le örökre szemeit január 30-án. Gróf Károlyi Györgyné, Zichy Karolina grófnő halt meg. Nyolcvanöt évigélt. A főváros magyar érzelmű társaságának középpontja volt azokban a nehéz időkben, amikor a nemzet fen maradásáért küzdött., Nővérével, Batthyány La- josné grófnővel együtt a magyar főúri körökben ápolták a hazaszeretet lángját, s lelkes magaviseletük láttára sokan állottak készségesen oda küzdelmeink terére. A milyen nagy volt Károlyiné a lelkesedő napokban, olyan áldásterjesztő volt a honfibú idején. Kimenekült ő is a lenyűgözött hazából s a messze idegenben anyagi és erkölcsi segítésben részesítette a számkivetetteket. 1880-ban tért vissza s attól fogva csendes elvonultságban családjának élt. Csendes elszenderülésének hírére minden hazafi azt rebeghette: Dicső jellem, nemes szív lakott ebben a szép magyar asszonyban! Áldott legyen poraiban is!

Hédin Swen. Ezt a nevet a tudomány egy bajnoka viseli. Hasonlatos azokhoz az örökké nevezetes, önfeláldozó utazókhoz, akik a tudomány érdekeiért hihetetlen szenvedések közepette járták keresztül-kasul Ázsia, Afrika alig hozzáférhető területeit, a jegestengerek szörnyű jégmezőit. Hédin Sven, a mai kor egyik legnagyobb utazója február 25-én meglátogatta Budapestet s felolvasást tartott Ázsia belsejében tett utazásairól. A rendkívüli

Visi dr. MAJOR FERENC.

Scanned by CamScanner- 43 —