Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
be mondókámat. Más választást is tűzök eléd. Megteheted azt is, hogy minden este mindenek szemeláttára jöjj ligetembe, És múltén i о irigyelve távozzál innen. Hunyorgas a szemeddel, ha rólam esik szó az emberek között. Ejts el barátaid előtt titkolózó és éppen ezéit sokat mondó czél- zásokat, ha szépségemet dicsérik. Szóval: dicsekedj el vele az egész világ előtt, hogy Afrodite a kedvesed . . . Ám ebben az esetben voltaképpen én « nem leszek a tied. Hanem mig a világ azt hiszi, hogy az én szerelmemet élvezed: az én hasított orrú szerecsen rabszolgálóm várjon reád . . . S Afrodite tapsolt és a függöny mögül előbujt a rabnője, a ki törpe vala és pupos: orrába karika volt fűzve és arczán oly szeretetreméltó mosoly ült, hogy az emberben megfagyott tőle a vér. Bodanos esküdözve kérte a szerelem istenasszonyát: bízzék Hellasz legelső lovagjában. Hogy választhatna ő mást, mint Afrodite szerelmét, még ha hallgatni is kell róla, mint a viz ? Avagy nem drágább előtte szerelme, mint hiúsága? És forró lávaként ömlő szavaival még Afrodite vérét is lángra lobbantotta, a mi különben nem volt nehéz mesterség, mert Olimpus lakóinak ereiben fehér és hideg ichor kering ugyan, de Afrodite e tekintetben kivétel az ő liliombőre alatt rózsás meleg vér lüktet . . . S az alkony leszállóit. S Afrodite várt. Várt oly türelmetlenül, mint Hera az ő kedvesére. Türelmetlenül leselkedett ki a temploma oszlopai között: ha feltünik-e már a pagony fái közt szerelmének délczeg alakja, melyet senki sem láthat csak ő? S ime Bardanos csakugyan jött. De nem úgy, ahogy a szerelmes istennő várta. Hanem az egész világ számára látható alakban . . . Bizonyára azért késett, mert sokáig töprenkedett. Afroditet válassza-e vagy a hasított orrú szerecsen rabnőt ? A szerelem titkos boldogságát-e vagy a világ dicsőségét? S az utóbbira esett a választása .... És Afrodite a szegény, szerelmes Afrodite, megszégyenülve, tántorogva húzódott be szentélyébe, mialatt a fekete szolgáló vigyorogva surrant elő a sutból, hogy udvarlóját fogadja, - akkor és még igen sokszor azutan. Mert Bodanos hősies kitartással eljárt Afrodite ligetébe és nagy lelki erővel viselte el a szörnyű szerelmi boldogságot. -Hogyne! Mikor a baratai nappal váltig gratuláltak neki. Frodika 7sókja, BOda"°S ‘ Nagy kÓPé va^ te! Hát édes az istenÍ Mire Bodanos a legkomolyabb arczkifejezéssel monda: I - Gentleman ilyen dolgokról nem nyilatkozik. III. akart, de mege^őzte^ SZUIUtet tartott a mesemondásban. Boda szólam ___ .. . ...<л •. É- 86 — Scanned by CamScanner
