Székes-Fejérvári Naptár, 1902 (30. évfolyam)
Az év története
58 ségi körnek, melyet úgy a közigazgatási, mint az egyház-törvénykezési téren az 1882-iki zsinati törvények által rendezett alapon ép annyi tapintattal, mint energiával töltött be s a sok tekintetben rendezésre váró viszonyo közt irányadó működést fejtett ki. Úgyszintén a jogászegyesületeken is mint elsőrangú tekintély szerepelt, kinek véleménye rendszerint döntő volt a vitás kérdésekben. Mint politikus mindig a liberális irány hive volt s a politikusok ama köréhez tartozott, a kik Deák Ferencz körül csoportosultak. A fúzió idejében szintén megmaradt a Deák-pártból s a balközépbői alakult szabadelvű párt tagjának, de már rövid idő múlva ő is azok közé tartozott, a kiket akkor disszidens elemeknek neveztek s a boszniai okkupáczió előtti időben formaszerüen is kiváltak a párt kebeléből s 1878 tavaszán megalakították az úgynevezett egyesült ellenzéket, mely az egykori Sennyey Pál báró vezérlete alatt álló jobboldali ellenzék, a Simonyi Lajos báró volt kereskedelmi miniszter köré csoportosult fiiggetlen-szabadelvii párt tagjaiból s a disszidensekből alakult. Szilágyi e pártban, mely utóbb a mérsékelt ellenzék nevet vette fel s a kiegyezési alapon állt, de a kormány belpolitikájának több irányzatával elégedetlen lévén, a szabadelvű irányzatot képviselte s ebbeli hajthatatlansága tette helyzetét a különböző gondolkozásu elemekből alakult pártban nehézzé úgy, hogy utóbb, noha egyik vezére volt, kilépett a pártból. Egy ideig a pártokon kívül foglalt helyet és ime, a hélyett, hogy a gárda hiánya ártott volna neki, inkább használt. Fényes beszédeinek tapsolt most már nemcsak az ellenzék, hanem a többség is és nincs csodálni való rajta, hogy a szabadelvű párt meg akarta nyerni és az óhaj oly erős volf, hogy Tisza Kálmánnak is félre kellett tennie a bizalmatlanságát, a melyet Szilágyi iránt mindig táplált. Belépett a szabadelvű pártba és csakhamar az igazságügy és liberalizmus terén külön irány képviselője gyanánt tekintette mindenki a Lloyd-épületben. Majd 1899. április 4-én mint igazságügyminszter belépett a Tisza-kabinetbe. Minisztersége alatt sokat dolgozott. Bürokratikus munkához ugyan kedve nem volt, de egyik törvényhozási akcziót a másik után vetette fel. Első dolga volt a bírói és ügyészi szervezet reformja, aztán decentralizálta a táblákat és főügyészségeket, rendezte a felügyeletet, a bírák kiképzését, az előkészítő szolgálatot, ehhez járult az uj ügyvitel, a telekkönyvi betétek rendezése, az ügyvédi szervezet reformja. Javította a jogállapotot és előkészítette azt a nagy reformot, mely magában foglalja a bűnvádi és polgári törvénykönyv kodifikáczióját. Reformjai azonban részben utódjaira maradtak örökségül. Tisza bukása után Szilágyi tagja volt a Szapáry- és Wekerle- kabinetnek. Szapáryval szemben ő volt a radikális liberális irányzat vezére, Scanned by CamScanner
