Székes-Fejérvári Naptár, 1901 (29. évfolyam)
Szépirodalmi rész
78 A nagyságos asszony bement a szomszéd szobába és az alezredes kis pénzes tárczája csakugyan ott hevert az éjjeli szekrényen. — Igaza van, — felelte a nagyságos asszony, a mint a kis pénzes tárczával visszatért. — No adja hát ide a naptárt s fogja itt a korona. Köszönöm, hogy ide fáradt. — Csókolom kezét nagyságos asszony. Kötelességünk az előzékenység. Csókolom kezét. A kis Futó Benedek a másik pillanatban már egy naptárral megkönnyebbülve szaladt más felé. Dél felé haza jött az alezredes űr és gyöngéd figyelmének tárgyát: az új kalendáriumot oda tette szeretett hites társa elé, a ki viszont egy új naptárral kedveskedett férjének. — Mi a manó ütött beléd, angyalom, hogy ép ma vásárolsz kalendáriumot, mikor én is vettem. — Egy kis vigécz hozta. Nem volt nálad pénz, mert itthol hagytad a kis pénzes tárczádat. Hát aztán megvettem én. — A nyomorult! Hisz én is tőle vásároltam. No megállj, ezt el nem viszed szárazon! Az alezredes a mint megebédelt kardot kötött s elment a piaczi nagy kávéházba, hozatott magának nagy porczió fekete kávét és a nagy ablakba ülve leste, mikor érkezik Futó Benedek a „Gyöngytyúk“ szállóba, hogy derekasan megabriktolja. Még sohasem került katona kezébe, hanem majd megemlegeti! Jó három óráig várakozott az alezredes, mikor látja az ablak előtt ellebegni a fürge vigéczet, hóna alatt egy csomó naptárral. — Megvan! . . . Hé, pinezér! Szaladjon csak az után a kis ember után s hozza ide elém! A pinezér szalad, de Futó Benedek gyorsabb volt s már érkezett visszafelé a szobájából, hogy felüljön az egy lovasra, mely a vasúthoz volt szállítandó. — Uram, uram: várjon csak! — No mi baj! . . . Ki van fizetve a szoba, mit akar? — Nekem nincs semmi bajom, hanem Halasi Lőrincz alezredes úr itt van a kávéházban és valamit akar az úrtól. — Tőlem ? — kérdezte a kis vigécz s egyszerre olyan piros lett mint a pipacs. Az a természete volt, hogy nem igen szerette, ha katonatisztek valamit akarnak tőle. — Ahá! . . . Nagyságos Halasi Lőrincz alezredes úr! . . . Tudom, tudom, . . . majd el is felejtettem! . . . Nézze, adjon csak egy koronát, fogja ezt a kalendáriumot s adja at a nagyságos alezredes úrScanned by CamScanner
