Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
83 Izolda pedig — apja boszuságára — csak adakozott, míg rövid idő rniiiva azt vette észre, bogy szivét is oda adta, pedig azt nem is kérte senki. De ha nem is kérte, forrón epedt utána Jaiteleszék tanítója: Yirágti Mór ur. Jaiteleszék tanítójának nem csak azért mondjuk, mert iskolájának felét Jaitelesz gyerekek töltötték meg, de azért is, mert az iskolai terem és tanító szobája Jaiteleszék házában volt. Különben őt a hitfelekezetéhez tartozó családapák közösen fogadták, adván neki teljes ellátást s havonként 12 pengő forintot. Ez a kis fizetés és éppen nem urias ellátás, bizony nem igen illett Virágfi Mórhoz, a ki különben Pegazuson szokott lovagolni, írván „Rirkürtu-be szebbnél-szebb verseket, feltűnést keltő tanügyi és társadalmi czikkeket. Alig volt itt még pár hónapja s ha öt személyesen nem is, Írásainál használt nevét jól ismerték a környéken. A Jaitelesz családban tudták ugyan Móricznak a múzsa iránt táplált titkos szerelmét, de nem sokat adtak rá. Az öreg Jaitelesz már több ízben úti laput kötött volna a talpa alá, ha a szép Izoldában nem nyert volna kiváló pártfogót. Virágfi szabadelvű volt s igy nem egyszer voltak erős vitái az orthodox családfővel. Sokszor merültek fel köztük ellentétes nézetek s ha ilyenkor Virágfi ékesszólása felül kerekedett az Öreg egyszerű észjárásán, Izolda hálás pillantást vetett rá, mert hitte, hogy a tanító most agy-egy padlót tett arra a hidra, melyen az a négy lovas hintó egyszer egészen közel jut hozzá. A tanító uj nézeteket, más eszméket hozott a családba, melyek mint dohos pinczében a friss levegő, úgy érintették Izoldát. Pedig a tanító nem volt vallástalan, nem volt hitujitó, de nagyobb súlyt fektetett az ember belső világára, mint a külső czeremóniákra. Nem értették meg, — ellenségeket szerzett magának. Csak Izoldának birta rokonszenvét. A leány tudta, hogy neki erős akadályokkal kell megküzdenie, ha álmai teljesülését akarja, úgy tetszett neki, mintha Virágfi az ö útját egyengetné. Csoda-e, ha a tanító némely lelkes beszéde után Izolda hálás pillantást vetett rá, vagy vgy kézszoritással adta tudtára, hogy van valaki a házban, ki őt megérti ? . . . Csoda-e ismét, ha egy fiatal ember ily kitüntető bizalmat félremagyaráz s ha mindebből csak azt olvassa ki, hogy a keblében támadt érzelmek viszonzást nyertek ? Így állta,к a dolgok, mikor Móricz családi ügyek miatt pár napi szabadságot kért Jaiteleszéktől. Nem szívesen, de megadták neki. Épen esteledett az idő, mikor Móricz a családtól bucsut véve szobájába vonult. Itt az asztalfiókjáből holmi papircsomagokat vett kis 6* Scanned by CamScanner