Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
so Panna asszony megértette, de Izolda nem is gondolta, hogy azok róla beszélnek. — Várjon, majd mesélek valamit a kisasszonynak, hogy meggyógyuljon . . . Csak valami szép jutna eszembe. — Nem bánom, jó lesz! Ezt talán csak azért mondta, hogy Panna ne zaklassa tovább kérdéseivel. Gömbölyű karjaival térdére támasztotta tejét, Panna pedig a kád mellé egy köre helyezkedett s elkezdte meséjét. „Vót eccer egy kirá, (király) aki az egész világon a letgazdagabb kirá vót és olyan hatalmas vét, hogy a többi kirák is, mind neki engedelmeskedtek, még a szerecsen kirá is kezet csókót neki. Jó dolga is vót a kirának; ehetett, ihatott, a mit csak a szemi-szája kivánt. Ha peg,yig otthon megunta a sok jó ételt, akkor átment a szomszéd kocsmába Ab- rahámho’, akinek olyan traktérja vót, hogy hét országba ment a hiri.u — Bolond kend Panna, hisz a királyok nem járnak a kocsmába! — Ez még a régi világban történt, de hallgassa meg a végit. „A kirá meg Ábrahám nagyon jó barátságban étek (éltek) együtt. Ha a kocsmába valami verekedés vót, Ábrahám csak mingyá átüzent a kiráho', aki mingyá átgyiitt, osztég igazságot tett; ha meg a kirá aratás előtt messzorut, mindig Ábrahám adott neki köcsön. De hát eccer mégis vége lett ennek a nagy barátságnak. Égy esett meg az összekoczódás, hogy a kirának vót egy fija, Ábrahámnak mé vót egy lyánya. Gyerek vót mindakettö, osztég mint afféle szomszéd gyerekek mindég együtt jádzodtak.“ — Már hogy engedne meg ilyet a király a fiának ? — Megengedte-e? Mebbija még a csillagot is lehozták vóna az égrö, ha kérte vóna; honne vitték vóna hát a szomszédba, mikor oda kéredzkedett mindennap jádzanyi. De csak eccer mennött a két gyerek, a lyánbú olyan szép lyán lett, mind maga kisasszony, a kirá fija meg a letszebb lett az országban. Az öreg kirá meg megunta má a sok háborút a sokféle ellenséggel, át akarta adni a fijának a kiráságot, de előbb azt akarta, hogy előbb házas°gygy°n ше£A kirá fija azt mondta, hogy ráér arra még. De az öreg kirá csak erősködött, hogy meg kék annak lennyi.u „Be is rendelte minden országbó a szebbnél-szebb királyányokat, osztég elmasiroltatta őket az udvaron a fija előtt, hogy most má válasz- szón közülök. De a kiráfi mindegyikné mecscsóváta a fejit, oszt aszonta, hogy neki e se kék, a se kék.“ „Szomorú lett az öreg kirá, hogy a fija nem tudott választanyi, osztég aszonta neki: Nem bánom hát, ha zaellérlyánt veszel is el, csak Scanned by CamScanner
